2011.
április
21. 11:19

2014-től kormányozhatatlanná válik az ország?

parlamenti ülés A hétfőn elfogadott új alkotmány szövege szerint "A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg." A sarkalatos törvényeket pedig kétharmados többséggel módosíthatja az Országgyűlés. Jelentheti-e az adótörvények és a nyugdíjrendszer kétharmados "bebetonozása", hogy 2014-től kormányozhatatlanná válik az ország?

Először is fontos leszögezni, hogy nem maga az adóról és az időskori juttatásokról szóló törvény válik kétharmadossá 2012 januárjának elsejétől, hanem az erről szóló „alapelvek”. Ez azonban a gyakorlatban bármit jelenthet, illetve tartalma kizárólag a kétharmados többségben lévő kormánypártok akaratától függ. Bebetonozhatják például az MSZP és az LMP által rendkívül sokat kritizált egykulcsos adórendszert – ami jelenlegi formájában sokkal inkább kedvez a magasabb keresetűeknek, mint a szegényebbeknek. Hasonlóképpen lehetetlenné válna például a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer legalább részleges visszaállítása. Ez utóbbinak ugyanakkor gazdaságpolitikai okai vannak, hiszen az ebből befolyó pénz egy igen jelentős – mintegy 500 milliárd forintos – részét a kormány már az idei költségvetési évben elkölti.

Az adó- és nyugdíjtörvények kétharmadhoz kötése azért lenne némileg meglepő, mert a kormány eddigi intézkedései – így például az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése – éppen ezzel ellentétes irányba, a mindenkori kormány mozgásterének bővítésének irányába hatottak. Logika azért mégis volna benne: ha az elkövetkező választást esetleg nem a Fidesz-KDNP nyeri, úgy saját pozícióját erősíti meg azzal, hogy támogatásuk nélkül nem lehetne megváltoztatni az adó- és nyugdíjrendszert.

Ugyanakkor a Fidesz azt is megteheti, hogy a sarkalatos törvényben valóban csak „alapelveket” rögzít, a részletes kidolgozást pedig a mindenkori kormánytöbbségre hagyja. Elképzelhető például, hogy a sarkalatos törvény csak az adóalapot határozná meg, a sávokat pedig továbbra is feles többséggel lehetne módosítani. Ez akár lehetővé tenné egy esetleges, 2014-ben többséget szerző baloldali kormány számára, hogy megváltoztassa az általa „igazságtalannak” tartott adórendszert.

Az „engedékenyebb” forgatókönyv azonban nemcsak azért kevéssé valószínű, mert az alkotmányba ritkán szoktak „fölösleges” dolgokat írni, hanem egy másik passzus – az államadósságról szóló – már lefektet egy olyan alapelvet, miszerint „mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.”

Ezzel a Fidesz 2014-től nemcsak egy esetleges ellenzéki kormány, hanem győzelme esetén saját maga kezét is erőteljesen megkötné. Az intézkedés (egyetlen) előnye nyilvánvaló: az állam ezáltal alkotmányban kötelezi magát arra, hogy elkerülje az olyan – főként választások előtt jellemző – osztogatásokat, amik ugyan növelik a lakosság és a vállalatok rendelkezésre álló jövedelmét, ám felborítják a költségvetési egyensúlyt, és rombolják a gazdaságpolitika iránti bizalmat, és amelyeket később megszorításokkal kell kiigazítani.

Orbán Viktor többször elkötelezte magát az elmúlt hónapokban az államadósság csökkentése mellett, igaz, ennek legfőbb forrását jelenleg a lakosság államosított nyugdíj-megtakarításai adják. A költségvetés pedig, tekintettel arra, hogy az államháztartás márciusra elérte az éves hiány száznyolc százalékát, nem nevezhető éppen „konzervatívnak”.

Az államadósság csökkentése ráadásul nem minden esetben kívánatos cél. Egyrészt a megszorítások társadalmi következményei hosszú távon sokszor nagyobb kárt okoznak, mint amilyen hasznot a költségvetési fegyelem hozhat. Ez elsősorban észszerűség kérdése: azaz a törvényhozónak mérlegelnie kell, hogy csak onnan vonjon el forrást, ahol valóban van tartalék.

Az adótörvények és az államadósság-csökkentés bebetonozásának viszont beláthatatlan következményei lennének egy újabb gazdasági válság (illetve a jelenlegi válság egy újabb hulláma) esetén. Ilyenkor ugyanis a kormányok egyik legfontosabb eszköze, hogy hagyják „elszállni a hiányt” addig, amíg a recesszió alábbhagy – és akkor kezdik el törleszteni az adósságokat, amikor újra beindul a gazdaság. Az új alkotmány ezt a lehetőséget köti a mindenkori ellenzék hozzájárulásához.

Azaz, ha a pártok egy ilyen esetben személyes vagy politikai viták miatt nem tudnak megegyezni, egy egész ország járhat rosszul. A patthelyzet feloldására található egy kibúvó is az új alaptörvényben, amely lehetővé teszi, hogy „a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben” a szabálytól el lehessen térni. Ennek megítélése azonban a Költségvetési Tanács felelőssége, amelynek tagjait a jelenlegi Országgyűlés fideszes többsége választja. Azaz annak eldöntése, hogy a „nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése” mikor következett be, és mikor lehet a szabályoktól eltérni, egy esetleges kormányváltás után is a Fidesz által delegált tagok kezében maradna.

Forrás: Ma.hu

Vissza
2011.
április
18. 11:46

Az utolsó pillanatban is változtatják az Alaptörvényt

Az utolsó pillanatban is változtatják az Alaptörvényt Még a végszavazás előtt is nyújtottak be módosító javaslatokat az Országgyűlésnek: a nemzetiségek nyelvét nem védenék, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya megszűnjön az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor és kikerült a Himnusz kottája is.
Tovább
2011.
január
30. 07:56

Fidesz: A választók akaratának megfelelően halad az ország

Fidesz: A választók akaratának megfelelően halad az ország Magyarország megújítása és újjászervezése a választói akaratnak megfelelően halad, ennek jegyében helyezte a kormány biztonságba az emberek nyugdíját, vezette be az arányos adórendszert, és állítja talpra az ország gazdaságát - reagált a Fidesz az MSZP szombati választmányi ülésén elhangzottakra.
Tovább
2010.
november
29. 22:20

Fidesz: mindenki jól jár a változtatásokkal

Fidesz: mindenki jól jár a változtatásokkal A Fidesz szerint mindenki, vagyis a mai nyugdíjasok, illetve az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők is jól járnak a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokkal - mondta Selmeczi Gabriella a párt vezérszónoka, a javaslat hétfő esti általános parlamenti vitájában.
Tovább
2011.
április
15. 12:48

Sólyom László nekiment az alkotmánytervezetnek

Sólyom László nekiment az alkotmánytervezetnek Érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása és a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése – nyilatkozta Sólyom László volt köztársasági elnök a FAZ pénteki számában. A volt államfő szerint az alkotmánybíróság „feltűnően óvatossá” vált, és a sarkalatos törvények a Fideszt korlátozzák majd.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART