2009.
december
15. 17:06

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel

Címkék:
nyugdíjfolyósító A döntéshozókra hárul a feladat, hogy a kormány által létrehozott Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) most elkészült elemzése alapján a felrajzolt öt alternatívából melyiket választja - áll az MTI-hez kedden eljuttatott jelentésben.

A NYIKA elemzése szerint a közelmúlt változásai (13. havi nyugdíj eltörlése, korhatáremelés újbóli elindítása, indexelési szabályok módosítása) látszólagos pénzügyi egyensúlyt teremtenek 2050-ig. Az egyensúly azért látszólagos, mert nehezen képzelhető el, hogy tartósan fennmarad a jelenlegi helyzet.

Eszerint egy igen rossz foglalkoztatási mezőben a népesség arányaihoz képest kevesen fizetnek sok járulékot, a rendszer további átláthatatlan átcsoportosításokat is tartalmaz, s eközben a rendszerből kiszorulók, a nyugdíjjogosultság nélkül az időskorba lépők száma és aránya is aggodalomra ad okot.

A NYIKA jelentése nyomatékosítja: addig, amíg a mai mértékben fennmarad a nyugdíjrendszer kitettsége a politikának, félő, hogy különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítő képessége hamarabb billenti meg az egyensúlyt, mint ami az egyszerű előrejelzésekből látszana. Valódi haszna a paraméter-változásoknak az, hogy "lélegzetvételnyi időhöz jutottunk, s ezért például a jelentésben leírtakat van mód végiggondolni, megvitatni, fontos részleteket tovább vizsgálni, modellezni és finomítani, és mindezek alapján meghozni a döntéseket".

A NYIKA ebben a keretrendszerben alakította ki, hogy milyen más módokban látja elképzelhetőnek a jövő nyugdíjrendszere működését. Öt különböző változat (paradigma) társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatát végezte el.

Az öt változat között van olyan, amely a társadalombiztosítási rendszeren belül bevezeti az úgynevezett pontrendszeres szisztémát. Van olyan megközelítés, amely emellett "nulladik pillért", egy mindenkinek a járulékfizetéstől függetlenül járó alapnyugdíjat is a rendszerbe helyez (a munkanyugdíjak – arányosan csökkentett – fenntartása mellett). Elemezi a névleges egyéni számlás (NDC) rendszert, amely a társadalombiztosítási pillér belső logikájába nagyfokú automatizmust épít, és csak annyi nyugdíjat enged tartósan kifizetni, amire megvan a fedezet.

Negyedikként megvizsgálja azt a változatot, amely távlatilag csak a tőkésített (második) pillért tartja fenn, míg a felosztó-kirovó elemet – annak NDC alapú reformja és fokozatos megszüntetése révén – kivezeti. Végül ismerteti azt a lehetőséget is, amelyben távlatilag csak alapnyugdíj marad fenn, míg a kötelező munkanyugdíj elemei (mind az első, mind a második pillér) megszűnnek.

Egyik paradigmáról sem mondható el, hogy megold minden problémát. A minden eddiginél részletesebb alapadatokra, sokmillió járulékfizetőről és nyugdíjasról szóló információkra épített mélyreható hatásvizsgálat elsősorban azt mutatja be, hogy melyik paradigma hová helyezi a hangsúlyt, és ennek milyenek a következményei; hogyan válnának az átcsoportosítások átláthatóbbakká, adott esetben a mértékük hogyan csökkenthető, és mit tekint fontos célnak.

A NYIKA jelentése rögzíti: a kerekasztal az előkészületeknek azt a fázisát végezte el, amely az értékválasztási szempontokhoz tud segítséget adni. Innen a következő lépés a döntéshozóké: mindezekből mi jöhet szóba és mi nem, és azokkal kapcsolatban mit szeretnének részletesebben, pontosabban tudni.

Minden paradigma futtatása értelemszerűen más paraméterek mellett is megvalósítható, amelyek az adott változat alaptulajdonságainak keretei között más eredményekhez vezethetnek. Ugyanaz a paradigma – egyedi sajátosságai, például elosztási tulajdonságai fenntartása mellett – működhet más járulékkulcsokkal, költségvetési finanszírozási szükségletekkel vagy nyugdíjszínvonallal, ezek azonban egymástól függetlenül nem mozgathatók. Az ilyen érzékenység-vizsgálatokat, forgatókönyv-elemzéseket a munka folytatásában lehet elvégezni.

Forrás: privátbankár

Vissza
2009.
december
07. 09:27

Egyre többen lépnek ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból

Egyre többen lépnek ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból Egy év alatt közel hetvenezer tag mondott búcsút az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, sokan főként kényszerből - például a munkahely elvesztése vagy a hiteltörlesztő részletek megugrása miatt - cselekedtek így - számol be a Napi Gazdaság.
Tovább
2009.
november
20. 12:15

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba Meg kellene duplázni az aktív időskorú munkavállalók számát a következő évtizedekben, hogy a demográfiai bomba felrobbanása elkerülhető legyen - írta a Világgazdaság Lovászy László szociológus gondolataira alapozva.
Tovább
2009.
október
29. 11:27

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok Eltörölné a korhatár alatti nyugdíj mellett végzett munka keresetkorlátját két szocialista politikus, mert szerintük a hatályos törvény súlyos munkaerőhiányt okozhat az egészségügyben és az oktatásban.
Tovább
2009.
december
16. 07:46

MSZP: hasznos az új magánnyugdíj-törvény

MSZP: hasznos az új magánnyugdíj-törvény A magánnyugdíjról szóló törvény két kiemelkedő célja, hogy növelje az emberek időskori megtakarításainak biztonságát, és pótolja a valódi nyugdíjjáradék jellegű kifizetés eddig hiányzó szabályozását - közölte az MSZP-frakció nevében Kékesi Tibor országgyűlési képviselő kedden az MTI-vel.
Tovább
2009.
november
12. 11:05

Nyugdíjas nyomor - megélni napi 1000 forintból

Nyugdíjas nyomor - megélni napi 1000 forintból Szeptember végén 260 227 darab 30 ezer forint alatti tételt tartott nyilván az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - vagyis ennyi nyugdíjas kénytelen megélni napi ezer forintból - derül ki a penzcentrum.hu összeállításából.
Tovább
2009.
október
05. 11:47

Több mint harmincezren kaptak méltányossági nyugdíjemelést

Szeptember végéig 20 ezer nyugdíjas kapott egyszeri segélyt, 36 ezren részesülhettek havi 2 és 5 ezer forint közötti méltányossági nyugdíjemelésben, 866 ember méltányossági nyugdíjban - közölte a kormányszóvivő. Budai Bernadett a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a méltányossági nyugdíjemelésben részesültek közül mintegy 9 ezren ezelőtt még soha nem kaptak ilyen segítséget. Az emelés egy főre jutó átlaga közel 3.200 forint volt.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART