2014.
január
31. 11:38

50 évvel ezelőtt indult el az Iskolatelevízió

Címkék:
iskolatelevízió Ötven évvel ezelőtt, a tanórai oktatás életszerűbbé tétele érdekében kezdett műsorokat készíteni az Iskolatelevízió stábja a Magyar Televízióban - emlékezett vissza az indulásra Kelemen Endre, az Iskolatelevízió egykori vezetője a jubileum alkalmából.

A hiánypótló, a tanmenethez illeszkedő szemléltető műsorok a kevés szakképzett pedagógussal dolgozó iskolákban, a kistelepülési vagy tanyasi intézményekben nyújtott segítséget, különösen az osztatlan tanulócsoportok tanításában. A művelődés fejlesztését is szolgáló műsorok a fiatal és felnőtt diákoknak, pedagógusoknak és a szülőknek is támpontot nyújtottak.

Az MTV Gyermek- és Ifjúsági Osztálya keretében 1963 elején megalakult Iskolatelevízió rovat 1964. február 5-én kezdte sugározni műsorait, a kezdeti, négyhónapos kísérleti szakaszban az első és második osztályosoknak, a környezetismeret órákhoz kapcsolódva - emlékezett vissza az egykori vezető. A hatodikosoknak orosz nyelvi műsorokat készítettek, enyhítve a szaktanári ellátottság hiányát. Tévés tanulmányi kirándulásokat is vetítettek hetedikeseknek és nyolcadikosoknak kémiából és fizikából. A mintegy húszperces műsorokat pedig a délelőtti és délutáni oktatás váltakozása miatt meg is ismételték.

Az 1964 szeptemberében induló teljes tanév során már az alsó tagozat mind a négy osztályának készültek programok a környezetismeret elsajátításához - mondta. A korábbiak mellett a felső tagozatosoknak forgattak ötödikes földrajz- és hetedikes élővilág-műsorokat, a dolgozók esti iskolái számára pedig fizika- és kémiakísérleteket mutattak be. Készült angoloktatást segítő, középiskolásoknak szánt műsor is, a BBC-től vásárolt sorozattal.

Az Iskolatelevízió révén indult 1969-ben a Televíziót Minden Iskolának akció, amely során az önkéntes adományokból 20 millió forint értékben került készülék az iskolákba - számolt be a főszerkesztő. A műsorok készítésébe bekapcsolódott mások mellett Ortutay Gyula professzor, Keresztury Dezső irodalomtörténész, Berek Kati, Márkus László és Darvas Iván színművész, Antal Imre és Déri János műsorvezető, valamint Jókai Anna író.

Az iskolatelevízió eredetileg azokat a műsorokat jelentette, amelyek az iskolák számára készültek, és amelyeket a tanítás során, pedagógus közreműködésével néztek meg a diákok. Később azonban mindez többet jelentett ennél - hangsúlyozta Kelemen Endre -, a műsorrendszer bővülésével ugyanis újabb és újabb területekre, oktatási szintekre terjedt ki a szerkesztőség programja. Készültek pedagógusoknak készülő információs és továbbképzési műsorok, óvodásoknak, kismamáknak szóló filmek, gitáriskola, úszásoktatásra sarkalló program, szülőknek, családoknak szánt műsorok, amelyek közül a legismertebb a Családi Kör volt.

Távoktatás informatikából címen több féle sorozat is készült az 1990-es évek első felében. Ez jelentős feladat volt az Iskolatelevízió számára, háromezer néző oklevélszerző vizsgát is tett - közölte Kelemen Endre. Később a tanárképzés tematikájában is megjelent a televízió beiktatásának kérdése az oktatásba, az Iskolatelevízió műhelye pedig újabb műsorterületek irányába nyitott. Ekkor készült a többi közt a Stop. Közlekedj okosan! című ismeretterjesztő rajzfilm, valamint a Ki miben tudós? című vetélkedő.

Mindennapjaink része volt

Iskola. Ezt a szót sokan a hátuk közepére nem kívánják így a nyár közepén. Mégis szeretnék bemutatni most nektek egy olyan időszakot, amikor még vidámságot lehetett belecsempészni az unalmas tanórákba, egy másik világot, ahol a gyakorlat még fontos volt, és ebben az akkori mindennapjaink része, a televízió is fontos szerepet játszott. Íme az Iskolatelevízió!

Az Iskolatelevízió a Magyar Televízió szervezeti egységeként 1963-ban megalakult rovat volt, melynek vezetője az a Kelemen Endre volt, akire én leginkább (de onnan is elég haloványan) a Családi kör c. műsorból emlékszem. Az akkori Művelődési Minisztérium az első kísérleti félévben 100 iskolát jelölt ki a műsorok rendszeres felhasználására. Indulásáról a tévé, rádió, sajtó előzetes tájékoztatást adott, s ingyenes programfüzetek is készültek az iskolák számára.

1964. febr. 5-én kezdődött el a műsorok sugárzása, ált. iskoláknak környezetismeret, orosz nyelv, gyárlátogatás, a dolgozók középiskolái számára pedig kémia és fizika adások készültek. Az Iskolatelevízió létrehozását elsősorban a közoktatás aggasztó helyzete indokolta. A Művelődési Minisztérium a kezdettől fogva vállalta a tanítási anyag szemléltetését, a tanulás motiválását, a korszerű oktatási formák és módszerek átadását. Az adásokat kiváló szaktanárok vezették. A televízió első nagy tanáregyénisége Öveges József fizikus professzor volt.

Majd az Iskolatelevízió országos katedráján új tévépedagógusok tarhattak órat: Paizs István kémikus, Sas Elemér és Páhán István fizikus, Imrecze Zoltánné matematikus, ők voltak az első „üveg tanítók” a képernyőn, akik százezreket babonáztak meg felkészültségükkel, egyéniségükkel. De voltak olyan „üveg-tanítók” is, akik pedagógiai vénával megáldott tévésztárok voltak, és szívesen jöttek az oktató televízióhoz: Tamási Eszter a környezetismeretben, Kudlik Júlia a Deltácskában, Antal Imre a matematikában és Déri János a fizikában jeleskedett.

A pedagógusok előre megtervezhették a televízió felhasználását a tanórájuk keretében. Félévre előre megkapták a tantárgyi műsorok sugárzásának időpontját, ehhez igazíthatták az iskolai órarendet, elolvashatták az adások tartalmát és a módszertani útmutatókat, így beépíthették tanmenetükbe, óravázlatukba az adások feldolgozását. A műsorok ismétlése lehetővé tette a váltakozó tanításban részt vevő iskolák számára is az Iskolatelevízió felhasználását. A nagyobb hatékonyság elérése érdekében bővíteni kellett az tantárgyi műsorok körét és az iskolai tévékészülékek számát. A kísérleti félévet követő tanévekben a kedvező fogadtatás birtokában rohamosan gazdagodott műsorpalettája, új évfolyamoknak, új tantárgyi műsorok jelentek meg.

1969. márc.-ban A TV jelenti c. magazinműsor riportsorozatot indított a „TV-t minden iskolának!” akció keretében a tanyai oktatási gondok megoldására. Ez jól készítette elő az Iskolatelevízió országos akcióját, melynek az volt a célja, hogy minden iskolába legalább egy tévékészülék kerüljön társadalmi adakozásból. A nagy jelentőségű összefogás keretében szervezetek, intézmények, csoportok és magánszemélyek vásároltak készüléket és gyakran áramfejlesztőt is az iskoláknak, amelyek így a közösségi televíziózás központjává is váltak. Az akció 5000 készüléket juttatott a rászorulóknak 1970. ápr.-ig.

Nemzetközileg is kiemelkedő eredménynek számított, hogy az 1970-es évek elején az egycsatornás Magyar Televízió műsoridejének 12,5%-át tették ki az ~ adásai. Az iskolai előkészítés feladatát szolgálta a TV Ovi c. sorozat és könyv (1972). A tantárgyi műsorok mellett megjelentek az integrált ismereteket tartalmazó komplex megközelítésben készülő műsortémák: pl. Márvány délvonal – az egri líceum története, Deltácska – tudományos-technikai érdekességek alsó tagozatosoknak, Egy osztályba járunk… – külföldi iskolások élete, Stop – Közlekedj okosan!, Szórakaténusz – anyanyelvi sorozat, stb… Az idegennyelv-oktatatás segítésére új orosz, angol, német és francia televíziós nyelvleckék jelentek meg a képernyőn.

A 70-es évek második felében a munkaképes felnőttek közül megközelítően egymillió ember nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. E gond enyhítésére 1976 őszén elindult a Mindenki iskolája c. távoktatási sorozat. A Szülők iskolája c. sorozat (1979) a gyermek születésének és 3 éves korig tartó nevelésének tudnivalóit mutatta be kiadványokkal, klubhálózattal és a Szülők klubja c. telefonos élőadással kiegészítve. A korábban említett Családi kör c. műsor pedig színészek által eljátszott szituációs mini tévéjátékokon keresztül hasznos nevelési tanácsokkal látta el a gyakorló szülőket. Ki ne emlékezne a Családi kör népszerű pszichológusára, Ranschburg Jenőre, aki jó szóval arra okította a magyar nézőket többek közt, hogy tartsanak televíziós diétát gyermekeiknek, mert akkor már kialakult az a mindent néző gyerekréteg, akinek a tévé elsősorban „a szem rágógumija” volt.

Aztán 1983-ban indult el évtizedes útjára a Hármas csatorna c., már délutáni integrált oktatási sorozat, amely kezdetben hetente kétszer, később heti egy alkalommal jelentkezett és a tizenévesek legnépszerűbb ismeretterjesztő műsorává vált. A 80-as évek közepére azonban véget ért az Iskolatelevízió klasszikus korszaka, mert megváltoztak és beszűkültek a műsorsugárzás és -felhasználás feltételei. Először tantárgyi sávokat alakított ki. A hét különböző napjain, áttérve a délutáni sugárzásra, napköziseket és otthoni diákokat célzott meg.

1986. áprilistól a Közművelődési Főosztály egyik műsorosztályává vált ITV-Stúdium elnevezéssel. Fő feladat az integrált oktatási, ismeretterjesztési és képzési műsorok készítése lett, megszűnt a tanórához közvetlen kapcsolódó tantárgyi műsorok készítése. Habár az oktatási műsorokat továbbra is sugározták, mégis, az az „Iskolatelevízió” már nem volt ugyanaz, mint ami a 60-as, 70-es években oly szórakoztatóvá tette a tanulást.

Az Iskolatelevízió műsorai eredeti formájukban 1987-ben kezdtek lekerülni a tévé azon műsorrendjéről, amely korábban lehetővé tette beillesztésüket a tanórába. Kelemen Endre hozzátette: a körzetesítés miatt létrejött nagyobb iskolákban nem volt elegendő televízió, így emiatt is kimaradt műsoruk az iskolák életéből, de ismeretbővítő műsorokat ezután is készített az Iskolatelevízió. A műsorokat és a szerkesztőséget 1994-ben megszüntette az MTV - emlékezett vissza Kelemen Endre, aki mindvégig a műhely irányítója volt.

Forrás: richpoi.com

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART