2011.
szeptember
15. 10:44

75 évesen egyetemre jelentkezett, elutasították

Címkék:
egyetem Horváth József pápai prelátus, a szombathelyi Martineum volt igazgatója tavaly júniusban, 75 évesen ment nyugdíjba. Elhatározta, okosan használja ki a nyugdíjas évek adta megsokasodott szabadidőt: tökéletesíti tudását, újra iskolába jár. Elment, jelentkezett két felsőoktatási intézménybe.

Miért dönt úgy egy 75 évesen nyugdíjba ment pap, hogy továbbtanul, s jelentkezik egyetemre?

- Szellemileg frissnek érzem magamat, szeretném ezt megtartani. Ugyanakkor igényem van arra, hogy rendszerezett ismeretanyagot gyűjtsek. 1960-ban Győrben végeztem a Hittudományi Főiskolán, azután nem volt lehetőségem továbbtanulásra. Az eltelt húsz évben adminisztratív, menedzseri munkát végeztem a Martineum élén, mellette lelkipásztorit a Kálvária templomban. Ezek teljesen lekötöttek - válaszolja Horváth József szombathelyi lelkész, aki létrehozta Szombathelyen a Martineum Felnőttképző Akadémiát, tehát rálátása is van a felnőttképzésre.

Mi a véleménye róla?

- Az Európai Uniónak alapelve az egész életen át tartó tanulás - magyarázza. - Úgy gondolják, hogy hét évente szükség van az ismeretek megújítására, elmélyítésére. A szakmai ismeretek terén ez meg is történik, ugyanakkor a felnőttképzésben arra, hogyan lehet értelmes életet élni, vagy hogyan lehet a harmonikus társadalmi kapcsolatokat kialakítani, ezekre sajnálatosan nem fordítanak elég figyelmet.

Hol tanult volna tovább Horváth József, s miért nem sikerült a terve?

- Túlkoros vagyok. Magiszteri fokozatot szerettem volna szerezni a Győri Hittudományi Főiskolán, de elutasítottak, mert meghaladtam a 65 évet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is jártam, beszéltem a dékánnal. Ott abban maradtunk: járhatok az előadásokra, de túlkoros vagyok, ezért vizsgát nem tehetek. Ez így nem motivált.

Marad tehát az önképzés - mondom Horváth Józsefnek, s ráhibáztam: nagyon sokféle elfoglaltságot talált.

- A katolikus egyház társadalmi tanításában mélyedek el, a karitász főállású dolgozóinak 15 órás tanfolyamot tartok. Öt éve tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémia Andragógiai (felnőttnevelési) Albizottságának, kutatásokat folytatok arról, hogy a különböző területeken hogyan alakult a felnőttképzés. Dr. Werner Alajos életrajzát kutatom egyelőre a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban, könyvet szeretnék írni róla. Továbbá a vasárnapi szentbeszédekre 3-4 órát készülök, mert megpróbálom a mai ember szóhasználatával, látásmódjával megfogalmazni, a hívekhez közelebb hozni az egyház tanítását. Végül: Szent Márton püspök a reneszánszát éli, 10 ezer templomot építettek a tiszteletére, az ő lelkiségét kutatom.

A 21. század előestéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról... Ez az oktatási folytonosság, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor társadalmi dimenziókat is figyelembe vesz... (ahhoz kell), hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlődő világhoz fogalmazták meg az UNESCO kérésére még az 1970-es években.

Mára az Egész életen át tartó tanulás az Európai Unió egyik központi elvévé vált. 2007-től programjai megújult formában gyerekkortól időskorig teljes mértékben lefedik az élethosszig való tanulást.

- Iskolánk 2011 februárjában sikerrel pályázott a Tempus Közalapítványnál Az egész életen át tartó tanulás program Leonardo mobilitási projektjére. 17 hiányszakmás - ács és asztalos - tanuló három hetes németországi szakmai tanulmányútjára kísérjük el őket Tóth Árpád kollégámmal. Az intézmény erre 23 ezer 504 eurót nyert. A Dunántúlon csak néhány iskola nyert ilyen pályázatot - közli örömmel Farkas Attila, a szombathelyi Hefele Menyhért Szakképző Iskola fizika tanára.

A diákok komoly felkészítésen vannak túl. 60 órás volt a szakmai, 40 órás az önismereti, 50 órás a szakmai idegen nyelvi képzésük. Emellett a helyszínen tanulmányozták a falumúzeum építészetét, a szombathelyi székesegyház tetőszerkeztét, voltak üzemlátogatáson és Cákon alkotótáborban, megnéztek vizimalmot is, hiszen azok annakidején fantasztikus ács- és asztalos munkával készültek.

- Nagyon nagy tudásbővítés lesz számukra a németországi kiutazás - magyarázza Farkas Attila. - Biberachban, Németország ácsképző központjában elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert, külső helyszíneken, élesben sajátítják el a szakmai tudást, megtapasztalják, mi a különbség a magyar ács és a német ács között. A Németországban megszerezett ismeretet a fogadó intézmény Europass plakettel ismeri el, ez pedig segíti őket majd akár a külföldi munkavállalásban is.

A 17 diák számára kinyílik majd a világ is szeptember 19-től, hiszen hétvégeken megnézik II. Lajos király híres neuschwainsteini kastélyát, Ulmban az Einstein emlékművet, Donaueschingenben a Duna forrását, Schaffhausenben a Rajna vízesést, Sigmaringenben a Hohenzollernek várát.

- Többen közülük még külföldön sem jártak. Ez is ismeret lesz számukra, meg arra is ráébrednek: a világ, a szakmájuk is változik, nem lehetnek elégedettek az eddig tanultakkal - közli Farkas Attila.

Úton a tanuló társadalom felé

1995-ben jelent meg az Európai Bizottság Fehér könyve Oktatás és Tanulás úton a tanuló társadalom felé címmel.

Eszerint az egész életen át tartó tanulás legalább annyira az egyén önmegvalósításáról és állampolgári jogainak tényleges gyakorlásáról szól, mint gazdasági célok elérésének eszköze.

Az Európai Unió alapelve: hét évente szükség van az ismeretek megújítására.

Több országban új felnőttképzési stratégia felvázolása folyik.

Forrás: vasnepe.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART