2012.
január
09. 10:40

76 százalék lehet az állami nyugdíj

Stabilitás Pénztárszövetség 76 százalék állami nyugdíjat kaphatnak az elmúlt időkre a magánpénztárban maradó tagok és legalább havi 14 ezer forintos tagdíjfizetéssel kell számolniuk.

Március végéig dönthetnek a magánpénztári tagok, kitartanak-e tovább, vagy mégis visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Tavalyhoz képest annyi a változás, hogy most aki nem tesz semmit, az marad a magánpénztárban, aki át szeretne lépni az államiba, annak kell a pénztáránál ezt jeleznie.

Akinél elvi kérdés a maradás, annak tehát semmi dolga. Aki viszont komolyan mérlegre szeretné tenni, mit nyerhet és mit veszthet, annak íme néhány támpont.

1. Nem várt fordulat, hogy akkor is jár állami nyugdíj, ha valaki magánpénztártag marad, vagyis nem lép vissza az állami rendszerbe. Első ránézésre csak az nem volt világos, mennyi is lesz ez az állami nyugdíj, ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Megtudtuk, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók a 2011. december 31-jét megelőző időszakra az állami pillérből származó nyugdíjuk hozzávetőleg 76 százalékára lesznek jogosultak. Ez úgy jön ki, hogy megkapják az állami pillérbe tavaly év végégig befizetett 75 százalékot, plusz a 14 hónapos tagdíjátirányítás kompenzálásaként még kb. 1 százalékot. Ezt a cirka 76 százalékot egészítheti ki a maradó tagok magánpénztári megtakarítása, a pénztár gazdálkodásának függvényében – jegyezte meg a minisztérium a válaszában.

A 2012 január 1-jét követő időszakra viszont mindenki (így a magánpénztárban maradó is) teljes állami nyugdíjat kap, az általános számítási szabályok szerint. Mégpedig azért, mert a jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat és így innentől kezdve mindenki jogosult a teljes állami nyugdíjra. A magánnyugdíj-pénztári felhalmozás pedig továbbra is gyarapítható, önkéntes befizetéssel. Ezzel együtt így akár jól is járhatnak a maradó tagok, főleg, ha még sok évük van hátra a nyugdíjig, s persze feltéve, hogy a magánpénztárak fennmaradnak és jó hozamot produkálnak.

Az NGM persze másképp látja ezt, ezért is tarotta fontosnak megjegyezni: "a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állami rendszer garantálhatja, a magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámíthatatlanságával szemben”.

A megkérdezett (a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő) nyugdíjszakértő szerint viszont nem kell túlságosan komolyan venni azt az ígéretet, hogy a magánpénztári tagok is kapnak majd állami nyugdíjat. Hiszen ahogyan volt már ezzel ellentétes szabály, eztán is jöhet.

2. Fennmaradnak-e a pénztárak, vagy akárcsak egy pénztár is? Minimum havi 14 ezer forint önkéntes tagi befizetés és százezer fennmaradó tag mellett tartható a rendszer a Stabilitás Pénztárszövetség szerint. Ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat (PSZÁF felügyeleti díj, és Garancia Alap költsége) ki tudják fizetni a pénztárak.

A működési költségek fedezete tovább emelheti a havi fizetendő tagdíjat, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a jelenlegi tagok közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett. Arra lehet számítani, hogy minden pénztár maga állapítja majd meg az önkéntes tagdíj mértékét annak függvényében, hogy hány tagja marad, és mekkora költségekkel tudja a saját adminisztrációját üzemeltetni. Előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ilyen feltételek mellett, így Borza Gábor elnök szerint fúziókra és megszűnésekre kerülhet sor.

3. Akinek nem gond a havi legalább 14 ezer forintos tagdíj megfizetése, annak megérheti a magánpénztárban maradni a Stabilitás szerint. Miért is? Mert ahogy a szövetség hangsúlyozza: a magánpénztárak csak 0,9 százalékos működési költséget vonhatnak le, a befizetés többi része növeli a tagok felhalmozását. A havi 14 ezer forintos minimális tagdíjnál maradva (nulla pénztári működési költséggel számolva) ez azt jelenti, hogy 126 forint megy el az állami díjakra, a tagdíj fennmaradó része (13 874 forint) pedig hozzácsapódik az eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításokhoz és azokat gyarapítja tovább.

Borza Gábor hangsúlyozta: ez a jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami ma a legolcsóbbnak számít a magyar megtakarítási formák között, de a világban máshol sem nagyon találni ennél kedvezőbb ajánlatot. Az elnök szerint azok számára, akik önszántukból az öngondoskodás mellett hitet téve pénztártagok maradtak, most az a leginkább racionális döntés, ha továbbra is maradnak. Sőt, az elnök úgy látja, érdemes lehet az új feltételek alapján azoknak is megfontolniuk a visszatérést a magánrendszerbe, akik korábban már az állami rendszert választották. Ennek lehetőségét vizsgálják a szövetség jogi szakértői.

Adódik azonban a kérdés, lehet-e nulla működési költség mellett színvonalas befektetési szolgáltatásra számítani? Feltehetően nem, hiszen például a befektetési szakértőket is meg kell fizetni. Ahhoz viszont, hogy a színvonalas szolgáltatás költségét is ki tudják szorítani a tagdíjak 0,9 százalékából a pénztárak, valószínűleg havi 14 ezer forintál is többet kell majd befizetniük a tagoknak.

Másrészt az utóbbi idők gyakorlata alapján felvedtődhet az is: mi történik, ha később hoznak egy új szabályt, ami szerint még ennél is kevesebbet fordíthatnak a pénztárak a működésre? Vajon akkor is fenn tudnak majd maradni?

4. Teljes állami nyugdíjat kaphatnak a visszalépők. Kérdés, ez mennyire lehet vonzó azoknak, akik eddig sem bíztak az államiban...

5. Most is felvehetik a magánpénztári vagyonuk pozitív reálhozamát (vagy önkéntes pénztári, illetve egyéni nyugdíjszámlára kérhetik), akik visszalépnek az állami rendszerbe. Nem várt gesztus a kormány részéről, hogy ismét biztosította ezt a lehetőséget. Tavaly sokak számára vonzó "jutalom" volt a hozam. De vajon most van-e még egyáltalán hozam? A pénztáraktól erre a kérdésre is kértünk választ, de még nem kaptunk.

Lehetséges, hogy már elolvadt a pozitív reálhozam, figyelembe véve, hogy mennyit romlottak a tőzsdei eredmények - vélte a megkérdezett nyugdíjszakértő. Ha csak arra gondolunk, hogy korábban még 300 milliárdos megmaradt magánpénztári vagyonról lehetett hallani, ma meg már csak 230-250 milliárdosról, az is sokat mond - tette hozzá. S arra is számítani kell, hogy ha van is pozitív reálhozam, nagyon eltérő lehet, hogy az egyes pénztáraknál ez mennyi - figyelmeztetett.

6. Amit nem szabad elfelejteni: azzal, hogy a kormány ismét felkínálta a lehetőséget a visszalépésre az állami nyugdíjrendszerbe, nyilvánvalóvá tette, hogy igényt tart a megmaradt százezer tag felhalmozására is. És ha ez így van, akkor feltehetőleg mindent meg is fog tenni azért, hogy ezek a milliárdok az állami kasszába kerüljenek. Ezért mondta a nyugdíjszakértő, hogy ne legyenek illúzióink: változatlanul a magánpénztárak megfojtása a cél. Hiszen csak ezen az áron kerülhet a náluk kezelt pénz az állami kasszába.

7. Csiki-csuki. Ha a megmaradt pénztártag túlnyomó többsége visszalép az állami rendszerbe, ők végzik ki a pénztárakat, mert tagok és megfelelő bevétel nélkül egy sem lesz képes fennmaradni.

Ha viszont a többség továbbra is kitart, akkor (az előző pontból következően) lehet, hogy megteszi a kormány amit eddig még nem, vagyis megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat, és államosítja a teljes ott lévő vagyont. A megkérdezett nyugdíjszakértő szerint ez lenne a legbecsületesebb. S ami még rossz hír: valószínűleg az EU-nak sem lenne különösebb kifogása ez ellen, hiszen úgy tűnik, számukra az MNB függetlensége és az adótörvények újra felessé tétele az, ami igazán fontos - jegyezte meg. Vagyis lehet, hogy a maradó tagok is végül az állami rendszerben kötnek ki.

Forrás: kis-kunsag.hu

Vissza
2012.
január
03. 14:34

A nyugdíjpénzek mentették meg a költségvetést

A nyugdíjpénzek mentették meg a költségvetést A tavalyi harmadik negyedévben 404 milliárd forintot ért el a kormányzati szektor hiánya, ami 212 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es értéket. 2011 első három negyedévében összesen 1537 milliárdos többletet mutat az egyenleg a nyugdíjpénztári vagyon elszámolásának köszönhetően - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A vagyon nélkül GDP-arányosan 5,6 százalékra rúgott az összesített deficit.
Tovább
2012.
január
02. 11:40

Ezért nem döntött nyugdíj-ügyben az Alkotmánybíróság

Ezért nem döntött nyugdíj-ügyben az Alkotmánybíróság A megváltozott jogszabályi háttér miatt az Alkotmánybíróság az év elején először is azt vizsgálta, egyáltalán jogosult-e döntést hozni a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében - mondta el a hvg.hu-nak hosszú idő után interjút adó Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
Tovább
2011.
december
31. 05:30

MABISZ:az államnak is megérné a hosszú távú megtakarítások támogatása

MABISZ:az államnak is megérné a hosszú távú megtakarítások támogatása A különféle hosszú távú megtakarítások támogatását egységesítenie kellene az államnak Kisbenedek Péter szerint. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke kifejtette: fontos lenne, hogy a támogatás ne szűk társadalmi körben elérhető adókedvezmény, hanem pénztámogatás legyen, amely ehhez mérve sokkal nagyobb magánforrást vonzana magához, a megtakarításokból vásárolt államkötvények pedig csökkentenék az állam adósságszolgálati kiadásait.
Tovább
2011.
december
28. 09:01

Magánnyugdíj: újabb kormánytervek

Magánnyugdíj: újabb kormánytervek Óriási fricskát ad az állam a tavaly visszalépőknek, és semmivel sem motiválja a még mindig kitartó magán-nyugdíjpénztári tagokat, hogy lépjenek vissza az állami rendszerbe. Az eddig bejelentett és elfogadott módosítások szerint ez a helyzet, ezért logikus lenne, ha új szabályok jönnének: akik véglegesen maradnak, kicsit más feltételekkel juthatnának majd állami nyugdíjhoz, mint akik visszalépnek.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART