2012.
február
28. 09:10

Betörnek a biztosítók az egészségügybe

Címkék:
Kórház tábla Jelentős változásokat hoz az idei év az egészségügy finanszírozásában, az összegbiztosítás helyett a szolgáltatásfinanszírozás kerül előtérbe, ami a biztosítók számára üzleti lehetőséget, a betegek számára pedig a várólisták rövidülését fogja jelenteni, miközben növeli az egészségügy számára rendelkezésre álló forrásokat.

Ez hangzott el a Generali-Providencia Biztosító sajtóbeszélgetésén. A változások katalizátorát az szja-törvény közelmúltbeli módosítása jelenti.

Válság az egészségügyben

A rendszerváltás után nyitott volt a politika arra, hogy a magánszektor kiegészítő jelleggel részt vegyen az egészségügyi finanszírozásban és szolgáltatásban egyaránt - idézte fel Dr. Orosz Éva, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője. Az elmúlt évtizedben azonban lefelé menő spirálba került a hazai egészségügy, a kialakult bizalmi válságnak pedig a humán erőforrás válsága és az ellátás zavarai lettek a jól látható jelei. Két út áll a szektor előtt: a válság mélyülése, illetve a kitörés. Utóbbinak az lenne a lényege, hogy szembesítsék a társadalmat azzal, mire van pénz, az egészségügyre fordított közkiadások és magánkiadások pedig egyaránt növekedjenek, az innováció erősödjön - mondta Orosz Éva. Szemléletváltás nélkül szerinte folytatódni fog az egészségügyben ma tapasztalható forráskivonás. A társadalombiztosítás ígérvénye ma már nem áll fenn, ebben az értelemben a hazai egészségügy már összeomlott - vélte az egyetemi tanár.

Bőséges a lehetőségek tárháza

A kiegészítő biztosítások azonban javítanának az ellátás egyes elemein, amit a nyugat-európai példák is alátámasztanak - mondta. A közfinanszírozás szerepe Nyugat-Európába általában 60 és 80 százalék között mozog, az OECD-átlag 74 százalék. Magyarországon ez az arány alacsonyabb, a magánkiadások aránya elsősorban a hálapénz miatt több mint 30 százalékra rúg. A kiegészítő biztosításoknak Nyugat-Európában több fajtája van, Franciaországban és Hollandiában például a lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik például a magán-hozzájárulást (co-paymentet) fedező biztosítással, Dániában például ez az arány viszont csak 17%. A legszegényebbek számára több országban az állam vásárol ilyen típusú biztosítást. Az egyes országok egészségfinanszírozási modelljei nagyon eltérnek, az önkéntes és kiegészítő biztosítások például nem zárják ki, hogy az állami egészségbiztosító nyújtsa őket, kötelező egészségbiztosítást pedig (pl. Hollandiában) magánbiztosítók is nyújthatnak.

Törvényi változás Magyarországon

A szja-törvény év eleji változása hazánkban arról szól, hogy a munkáltatók szja- és járulékmentesen köthetnek munkavállalóikra betegségbiztosítást - hívta fel a figyelmet Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgató-helyettese. A biztosító 500 fős attitűdkutatása az ügyfelek egészségügyi ellátásról alkotott képéről azt mutatja, hogy az ügyfelek arra vágynak, időhúzás nélküli, minőségi és kulturált egészségügyi ellátást (ne feltétlenül luxuskörülményeket) kapjanak. Tisztában vannak azzal, hogy ez valójában nem ingyenes, ezzel szemben az egészségpolitika ezt nem meri kimondani - vélte Paál Zoltán. Egy középkorú átlagosan évente legalább 30 ezer forintot elkölt egészségügyre különösebb problémák nélkül is - mondta. Eddig az uralkodó forma az összegbiztosítás volt, például a műtéti térítés, kórházi kezelés árát fedezeték a biztosítók, ami jelentős részben a hálapénz rendszerére épült. A törvényváltozás katalizátora lehet annak, hogy ez megváltozzon, mert a rendszer kiüresedett - húzta alá Paál Zoltán.

Összegbiztosítás helyett szolgáltatásbiztosítás jön

Az idei évtől az összegfinanszírozással szemben egyre inkább a szolgáltatásfinanszírozás kerül előtérbe - prognosztizálta Paál Zoltán, hozzátéve: ennek köszönhetően a betegségbiztosítások eddigi alacsony részaránya a biztosítási piacon jelentősen nőni fog. A biztosítók szerinte minden olyan egészségügyi szolgáltatóval szerződni fognak, aki az elvárt színvonalat teljesíti, attól függetlenül, hogy magánpiaci vagy állami szereplőről van szó. A várólisták nagy része nem az orvosok és műszerek, hanem elsősorban a pénzhiány miatt alakultak ki, ezért a magánbiztosítók a fennálló, lekötetlen kapacitásokra rá tudnának "repülni" úgy, hogy az egészségügyi rendszer bevételei a biztosítások révén jelentősen emelkednének. Ez a várólisták jelentős rövidülésével, a kivételezések eltűnésével járna - mondta Paál. A biztosítói finanszírozásra van felvevői piac a szolgáltatói körben, hisz állami szolgáltatók vezetői is gondolkodnak, miként tudnák hasznosítani lekötetlen kapacitásaikat. A biztosítók feladata így idén és jövőre is a rendszer megszervezése lesz - mondta Paál Zoltán.

Gyorsan növekedhet a piac

Viszonylag gyors növekedésre képes ekkora igény mellett ez a piac, így az árazás már a későbbi nagyobb kockázatközösségre épülhet, vagyis nem feltétlenül kell csillagászati összegű biztosítási díjakra gondolni - vélte Paál Zoltán. Korábban a biztosítók és a kórházak együttműködése csak a tehetősebb ügyfelek számára volt reális alternatíva, a jövőben azonban 100-300 ezer forint között megállhatnak az éves díjak, így szélesebb rétegek számára elérhető lesz, persze ez a fedezett szolgáltatások körétől is függ. A biztosítók a következő hónapban sorra jöhetnek elő ezzel kapcsolatos új termékeikkel.

Mi lesz az egészségpénztárakkal?

Szolgáltatáshoz jutni a kiegészítő biztosítással csak úgy lehet, ha megbetegedem. Ezzel szemben az egészségpénztárak előre tervezhető, kis összegű szolgáltatásokat fedeznek egyfajta előtakarékosság révén. Elképzelhető, hogy a biztosítók is megjelennek ezen a piacon, de ez inkább csak egy szűk mezsgye lesz, a biztosítók nem jelentenek majd komoly konkurenciát az egészségpénztáraknak - mondta Paál Zoltán.

Forrás: richpoi.com

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART