2012.
július
24. 11:08

Igazi kincs a magyar méz

Címkék:
méhek Az akác, a hárs, a repce és a napraforgó virágzása után már a vége felé jár az idei mézelési szezon. A méhészek megkezdték az atka elleni védekezést, felkészítik a kaptárakat a pihenő időszakra, és megpróbálják jó áron értékesíteni a mézet.

Tolna megyében a nagylevelű hárs virágzása június 18-án kezdődött. A kánikula ellenére 1-2 kilós napi gyarapodásról számoltak be a méhészek. Komoly fejtörést okozott a vándorméhészeknek, hogy melyik mézelő növényt válasszák, mert ezzel egyidőben a napraforgótáblák is hívogatták őket.

Megyénkben a korán elvetett táblák (pl. Zomba és környéke) már június közepén, végén mézeltek. Tamási és Dombóvár környékén az átlagosnál harminc százalékkal kisebbek a napraforgó fejek, mert ezeken a területeken jóval kevesebb csapadék hullott, mint például Szekszárd környékén.

Kölesd közelében több csapadékot kaptak a növények, nem ritka 2 méteres növénymagasság. Megyei szinten elmondható, hogy sokkal nagyobb területen vetettek napraforgót a termelők, mint például tavaly, írta helyzetjelentésében Nagyernyei Attila, a megyei méhészegyesület elnöke. Július 20. körül gyakorlatilag befejeződött a szezon, tette hozzá a szakember.

Összegzése szerint az akác a tavaszi fagy miatt gyenge termést adott, a hárs valamivel jobb volt, a repce és a napraforgó pedig átlagos. Több megyében ennél rosszabb volt a helyzet, hiszen az ősszel elvetett repce 70 százalékát ki kellett szántani. Sok múlt azon, ki, milyen területet talált magának, voltak méhészek, akik kaptáronként 15-18 kiló mézet tudtak pörgetni, volt aki ennél kevesebbet.

Európában sem volt jobb a helyzet a nagy szárazság miatt, a világpiacon emelkedett a méz ára, míg hazánkban valamelyest csökkent...

A teljes írást a Tolnai Népújság július 24-i, keddi számában olvashatja.

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART