2012.
május
16. 09:30

A bevándorlók menthetik meg a magyar nyugdíjrendszert?

Címkék:
Magyar Helsinki Bizottság Bár a lakosság harmada még mindig elutasító a bevándorlókkal szemben, a szakemberek szerint elkerülhetetlen az integrációjuk, mert a magyarok elöregedése olyan mértékű, hogy nem tudjuk magunk működtetni az ellátórendszereket. Az EU-ban a lakosság 6,5 százaléka bevándorló, közben a magyar lakosságnak mindössze 4 százaléka külföldi származású.

Az Európai Unió lakosságának 6,5%-a külföldi származású, többségük az EU-n kívülről érkezett. A migráció egyike az uniós polgárokat legjobban foglalkoztató kérdéseknek, a lakosság 20%-át aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatná – derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.

Az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárokat legjobban aggasztó témák közé tartozik – a gazdasági válság és a munkanélküliség mellett – a migráció kérdése – hívta fel a figyelmet Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője, a BGF és a Képviselet közös szakmai rendezvényén. A magyarok ugyanakkor gyakran rajtuk kívül álló kérdésként tekintenek a migrációra. Bár Magyarország az utóbbi években nem számít elsődleges bevándorlási célországnak, egy szabad mozgást biztosító térség tagjaként fontos, hogy komolyan foglalkozzon ezzel a témával – hangsúlyozta a szakember.

A magyar lakosság 1/3-a elutasító a külföldiek letelepedésével szemben, míg 10%-uk általánosságban támogatja a migrációt – ismertette a TÁRKI felmérésének eredményét Szalai Boglárka kutató asszisztens. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok és külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság – különösen Budapesten – jellemzően befogadó.

Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5%-át teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4%. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy „Magyarországnak nincs kiforrott bevándorlás-politikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett.” A szakember hozzátette: „Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak.”

Forrás: Privátbankár

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART