2013.
július
23. 09:35

A cél a hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer

Címkék:
Zalaegerszeg Lesz-e a nyugdíja az eljövendő generációknak? A kormány a nyugdíjbiztosítási rendszer teljes átalakításával ad választ a kérdésre: a fenntarthatóság érdekében megemelték a nyugdíjkorhatár 65 évre, átszervezték a szociális és rehabilitációs ellátásokat, a kötelező magán-nyugdíjpénztári belépés és a korhatár előtti öregségi nyugdíj megszűnt. A közigazgatás korszerűsítése jegyében az elektronikus nyilvántartások fejlesztésével papír helyett elektronikus dossziéban tárolják adatainkat. Ősszel kezdődik a 471 000 aktív korút érintő hivatalbóli adategyeztetési eljárás, amely átláthatóbbá teszi majd az 1955-59-es korosztály nyugdíj-megállapításait.

A hagyományosan mező- és erdőgazdálkodást folytató Zalában ma a könnyűiparnak és a bútorgyártásnak köszönhetően jók az elhelyezkedési lehetőségek, így a megye közel 300 000 fős lakosságának kevesebb, mint egyharmadát teszi ki a nyugdíjasok száma.

Dr. Fürediné Kerkai Valéria 2011 áprilisában került a Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága élére, de már 1996 óta dolgozik a nyugdíjbiztosítás területén: korábban gazdasági igazgatóhelyettesként, majd a Nyugat-Dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjeként.

Az igazgató elmondta, Magyarország Európában harmadikként vezetett be nyugdíjtörvényt 1929. január 1-jével. Azonban már a 12.-13. században megjelent a mai társadalombiztosítás elődje: bányászok önkéntes adományaiból létrehozott pénzügyi alap támogatta a rászoruló betegeket, öregeket, árvákat és özvegyeket. 1346-ban Thurzó János selmeci bányájában megalakult az első bányatársláda, amelyet már kötelező bérlevonásokból és munkáltatói hozzájárulásból finanszíroztak. A 20. század elején megszületett a társadalombiztosítás, 1928-ban hozták létre az Országos Társadalombiztosítási Intézetet. Az 1975. évi 2. törvény a lakosság egészére kiterjesztette a nyugdíjbiztosítást, majd 1991-ben különváltak a társadalombiztosítási alapok egészségbiztosítási és nyugdíjalapra.

A zalai igazgatóság ügyfélszolgálatán az öregségi típusú nyugdíjakkal kapcsolatos ügyek a leggyakoribbak, de hozzátartozói ellátásokkal és adategyeztetéssel is foglalkoznak. A zalaegerszegi központ mellett Nagykanizsán két osztály fogad ügyfeleket, Keszthelyen, Lentiben és Zalaszentgróton a hónap meghatározott napján kihelyezett ügyfélszolgálat működik.

A közigazgatás-korszerűsítési reform keretében jelenleg is folyik a nyugdíj ágazat dokumentumainak digitalizálása. „Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság hatósági nyilvántartásában megtalálható szkennelt okmányok, illetve papíralapú bizonylatok, nyilvántartólapok rögzítése történik” - fejtette ki Fürediné Kerkai Valéria. A több százezres nagyságrendű anyag elektronikus feldolgozása uniós forrásból, EKOP-projekt keretében zajlik. A most indult országos központi nyomtatási projekt feladata a határozatok központi nyomtatása mellett egy elektronikus dosszié létrehozása, melybe a papíralapú iratok helyett az ügyfél munkakönyvének, bizonyítványainak és az igénybejelentésének digitális másolata kerül, így téve könnyen hozzáférhetővé az adatokat az ügyintézésben.

Az igazgató elmondta, a nyugdíjbiztosítási rendszer nagyszabású átalakítása azt a célt szolgálja, hogy az „az ország demográfiai helyzetének megfelelő, és a nyugdíjalapba befolyt bevételekből hosszú távon finanszírozható és fenntartható legyen.” Ez egy több lépcsős folyamat, melynek első állomása a nyugdíjkorhatár megemelése volt 62-ről 65 évre. Az 1952-es korosztályt érinti ez először: számukra 62,5 év lesz a nyugdíjkorhatár, s ez folyamatosan emelkedik fél évvel, míg az 1957-ben születettekre már a 65 év vonatkozik. Második lépés a korhatár előtti ellátások fokozatos kivezetése a nyugdíjrendszerből: ma már nem állapítható meg az úgynevezett csökkentett összegű előrehozott nyugdíj. Ám a korhatár előtti nyugdíj megszüntetése után is maradt az öregségi nyugdíjnak egy formája, amelyhez nem szükséges korhatárt betölteni: a nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjazása. Csak ennek az ellátási formának a felülvizsgálata a korhatár előtti nyugdíjazottakból a rendszer bevezetésekor 1500 főt érintett Zalában. A jogosultsághoz a munkaviszonyban töltött idő mellett a gyereknevelésre fordított időt is beszámítják, ám iskolai képzést már nem. Hogy az ellátás meddig igényelhető, arról a jogszabályalkotók döntenek, de Fürediné rámutatott, az intézkedés a gyermekvállalást hivatott bátorítani, ezért várhatóan nem fog megszünni.

„Következő állomása az átalakításnak, hogy a magánnyugdíjpénztári kötelező belépés megszűnt és lehetőséget teremtett arra, hogy visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe a tagok”- tájékoztatott a zalai igazgatóság első embere. Végül ide tartozik még a rokkantság címén járó ellátások kivezetése, valamint a szociális és átmeneti járadék megszüntetése. Július elsejével a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásokat az újonnan létrejött Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv kezeli. A feladatok átcsoportosítása ellenére nem csökkent az ügyfélszám: 2010-hez képest 2011-ben 33 százalékkal több ügyfelet fogadtak, és az igénybejelentések száma is 35 százalékkal emelkedett 16 600-ra.

A zalai Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság célkitűzése az ügyfélbarát ügyintézés: személyre szabott tájékoztatással, gyors és hatékony munkával törekszenek elérni az ügyfél elégedettségét. Országos szinten a második legjobb eredményt mutatták fel 2012-ben: az átlagos 45 napos átfutási idő helyett mintegy 32 nap alatt folyt az ügyintézés a nyugdíjigények tekintetében.

Idén ősszel indul a 471 000 aktív korút érintő hivatalbóli adategyeztetési eljárás, amely az 1955-59-es korosztály biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseti adatairól szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges. „Az ügyfél aktív részvétele elengedhetetlen”- állapította meg az intézményvezető. Az eljárás során ha az ügyfelek a kézhez kapott kimutatás ellenőrzése után 90 napon belül reagálnak, akkor egyeztetni, esetleg korrigálni kell az adatokat. Amennyiben az ügyfél nem jelentkezik, akkor 90 nap után a hatósági nyilvántartás részévé válik az elkészített kimutatás, azt követően csak akkor módosul, ha az ügyfél olyan bizonyítékot csatol, amelyet az előző eljárásban nem vizsgált a „nyugdíjbiztosítás”. Minderre azért van szükség, hogy korszerűsítsék a nyilvántartást, egy olyan adatbázist építve ki, amely a későbbi nyugdíj-megállapítást átláthatóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé teszi. 2014. december 31-ig várhatóan lezárul az egyeztetési folyamat, utána az 1960-64-es korosztályra vonatkozóan kezdődik az eljárás következő szakasza.

Forrás: Orientpress

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART