2011.
június
21. 20:39

A gyógyvizek országa

Címkék:
Miskolc-Tapolca Az embert valami ősi vonzódás köti a vízhez. Talán génjeink emlékeznek az egykori sós tengerre, így nem véletlen, hogy a víz fogalma régóta egybekapcsolódott – hol misztikus, hol mitikus, hol vallási köntösbe bújtatva – az emberi kultúrával, a higiénia, a test- és léleképítés, az öntisztulás, a gyógyítás történetével. Talán így lehetett a természet és az alkalmazott gyógymód legkomplexebb jelensége az éltető víz és a gyógyulást hozó gyógyvíz a minőségi életet szimbolizáló leghatékonyabb elem.

„Nincs e kerek földnek még egy országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetekedhetnék Magyarországéval” – írta 1911-ben Eötvös József a Magyar Fürdőkalauzban.
Ez a megállapítás különösen igaz a Kárpát-medence, így hazánk hihetetlenül kivételes geológiai adottságaira, páratlan természeti kincsére, a hazai karszt- ásvány- és termálvizeinkre, hiszen a domb- és hegyvidéki terülteket leszámítva gyakorlatilag nincs az országnak olyan része, ahol a felszín alatt ne fordulnának elő a mélységgel arányosan növekvő magas hőfokú termális vizek. Az említett egyedülálló geológiai adottság révén – a geotermikus grádiens értéke átlagosan 5 oC/100 m – így országunk rendkívül gazdag feltörő forrásokból és mélyfúrású kutakból származó gyógyhatású ásvány és 30 oC feletti termálvizekben.

A hazai meghatározások szerint természetes ásványvíz az, amelynek az oldott összes ásványi anyag tartalma literenként több mint 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványi anyag tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az – előírt mennyiségben – aktív biológiai anyagok valamelyikét. Az ásványvizeket kémiai összetevőik szerint a következőképpen lehet csoportosítani:
szénsavas vizek; alkáli- hidrogén-karbonátos víz; kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vizek; kloridos vizek; szulfátos vizek; vasas vizek; kénes vizek; jódos és brómos vizek; fluoridos vizek; radioaktív vizek. Termálvíznek (hévíznek) pedig minden olyan természetben előforduló vizet minősítenek, amelynek hőmérséklete a felszínre törés helyén meghaladja a 30 oC-ot. A vonatkozó meghatározások szerint hazánkban 224 ásványvíz ismeretes, melyek közül 207 gyógyvíznek is minősített. A gyógyvíz pedig olyan természetes ásványvíz, amelynek orvosi vizsgálatokkal egy kettős vakkísérlet szerint lefolytatott klinikai vizsgálat alapján egyértelműen bizonyítható gyógyhatása van. Magyarország hévizei- balneológiai, vízgyógyászati értékeit tekintve – egyedülállóak, hiszen sehol máshol a világon nem található még csak megközelítőleg sem ennyi különböző, számos betegség kezelésére illetve megelőzésére alkalmas kiváló minőségű termál- és gyógyvíz.

A gyógyító vízzel történő fürdőkezelések már 2000 évvel ezelőtt a rómaiak idején fontos tényezői voltak az akkori élet minőségének. A későbbi korokban a nyugati és keleti fürdőzési szokások keveredtek Magyarországon. A virágzó római fürdők a népvándorlás viharában megsemmisültek, azonban a magyar királyság (1000) létrejötte után a fürdők és a vízgyógyászat ismét fejlődésnek indult. A Johannita lovagok a XII. század elején már több kórházat építettek a gyógyforrások vizére. A budai fürdők európai hírnévre a XV. század elején tettek szert, amikor a város átmenetileg a Német-Római Birodalom fővárosa volt. A fürdők tovább virágoztak Corvin Mátyás a nagy humanista uralkodó idején.

A következő nagy fürdőtörténeti korszak a török hódoltság alatt a XVI. században alakult ki. Ezt követően a magyar fürdőélet aranykora a XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchia 50 éve volt, amikor már 30 első osztályú fürdőhely volt az országban és a gyógyfürdőzéssel kapcsolatos tudományos kutatások is megindultak. A XX. század közepén a szénhidrogén kutatások geológiai feltárásának eredményeként felszínre hozott termális ásványvizeknek, valamint az azt követő nagy turisztikai fellendülésnek és az egészség megóvása iránti egyre erősödő kultusznak köszönhetően a magyar egészségturizmus rohamos fejlődésnek indul.

Kialakultak a természetes gyógytényezővel (elsődlegesen gyógyvízzel) rendelkező gyógyhelyek, azok a települések, településrészek, ahol a gyógykezelés igénybevételére és pihenésre alkalmas körülmények, infrastruktúra rendelkezésre állnak. A budapesti fürdők, Balatonfüred, Balf, Bükfürdő, Debrecen, Gyula, Harkány, Hajdúszoboszló, Miskolctapolca, Zalakaros csak a legnagyobbakat említve, az ország páratlan természeti értékeit testesítik meg. Az egészségmegőrző, a gyógyító kezelések intézményei pedig elsődlegesen az a közel 1200 medencével rendelkező 385 fürdő (43 gyógyfürdő), a több mint 100 gyógy- és wellness szálló, ahol fizioterápiás gyógymódokon belül elsősorban a hidro- és balneoterápiára épülő fürdőszolgáltatások vehetők igénybe.

A hidroterápia a víz tulajdonságait felhasználó gyógymód, amely a súlyfürdő, víz alatti hidromasszázs valamint egyéb (örvényfürdő, skót zuhany, stb.) kezelések összességét foglalja magába, míg a balneoterápia (gyógyvíz-terápia) a gyógyfürdőzést, az iszapkezeléseket és különböző ásványvizeket alkalmazó ivókúrákat jelenti. A balneológiai kezeléseket a következő főbb típusú- a konyhasós (pl. Sárvár, Parád), a jódos (pl. Hajdúszoboszló, Bükkszék), a földes-meszes (pl. Bükfürdő, Budapest), a kénes (pl. Harkány, Balf), a szénsavas (pl. Balatonfüred, Kékkút) és a radonos (pl. Hévíz, Eger) – gyógyvízzel rendelkező fürdőkben alkalmazzák a különböző betegségtípusok gyógyítására.

Magyarország kivételes lehetőségeit az ENSZ is felismerte, amikor a 70-es évek elején „Thermal Project” intézetet létesített Budapesten, melynek feladata a magyarországi fürdőfejlesztés elősegítése, tervezési programok kidolgozása volt, azzal a céllal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat más országok számára know-how formájában hasznosítsák. Ennek szükségszerűségét megerősítve a kormány a Széchenyi-tervben a 2001-2002-es költségvetésben jelentős támogatást biztosított a gyógy- és termálturizmus fejlesztésére. A program keretében állami források segítségével korszerűsödtek a meglévő fürdők, új egészségturisztikai projektek jöttek létre, és szálláshelyfejlesztő beruházások valósultak meg.

Az elkészült létesítményeket követően ma már nem a gyógy-, termál- és wellness fürdők számának a növelése a cél, hanem a meglévő fürdők és főként fürdőhelyek komplex, környezettudatos, fenntartható fejlesztése, valamint nemzetközi jelentőségű gyógyhelyek létrehozása. Ez utóbbi sikeres végrehajtásához a kormányzat elindította az Új Széchenyi Terv programot, ahol kiemelt zászlóshajóként szerepel a hazai termál- és gyógyfürdőzés szolgáltatásaira épülő egészségturizmus, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy hazánk külső és belső kínálatával egyedi turisztikai desztinációs helyként kapjon figyelmet Európában.

Dr. Németh István címzetes egyetemi docens, balneológus

Forrás: Falusi turizmus tájékoztató

Vissza
2010.
december
26. 23:36

Gyógyító iszappakolás: hol vehetjük igénybe?

Gyógyító iszappakolás: hol vehetjük igénybe? Alaposan megváltozott a gyógyfürdőkkel, fürdőkúrákkal kapcsolatos szemléletmód az elmúlt húsz évben. Míg ez korábban jellemzően a reumás betegek és az idősebbek időtöltése volt, ma már egészséges fiatalok és gyermekes családok is szívesen választják egy-egy hosszú hétvégére valamelyik gyógyszállót vagy wellness-központot.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART