2014.
január
28. 13:28

"A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye"

Címkék:
Megemlékezés a Holokauszt Emlékközpontban Soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből - hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Az eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is, amelyben többek között az állt, hogy "nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját."

Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen az államtitkár tragédiának nevezte, hogy "magyarok lőttek magyarokra", ami "nem fogható fel józan ésszel". A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik - állapította meg.

Rétvári Bence fontosnak mondta, hogy a Nemzeti alaptanterv a zsidó közösségekkel együttműködésben született, ami tartalmazza az évszázadokon át tartó zsidó-magyar közös, békés együttélést is.
Utalt arra: a gyűlöletből sokan éltek korábban is, és biztos ma is sokan vannak, akik ebből akarnak élni. Hetven éve nagyon sok honfitársunk volt, aki kollaborált a náci ideológiával, ezért fontos, hogy az új alaptörvény és a jogszabályaink ezeket a bűncselekményeket el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek nyilvánítják, az új büntető törvénykönyv pedig lesújt azokra is, akik tagadják a holokausztot - mutatott rá.

Leszögezte: a vészkorszak idején az állam nem tudta megvédeni polgárait és felelőssége kell, hogy legyen azzal kapcsolatban, amikor rémtetteket a magyar állam nevében követtek el. Felhívta a figyelmet: a holokauszt túlélőinek nyugdíjpótlékát kétszer emelték meg 50 százalékkal, amivel ugyan nem lehet jóvátenni a holokauszt szörnyűségeit, de az együttérzést kifejezi.

Rétvári Bence emlékeztetett a hősökre, akik bátrak voltak életeket menteni: id. Antall József, az egyházak részéről pedig többi között Mindszenty József bíboros, Salkaházi Sára, Slachta Margit és Sztehlo Gábor. "Ők zsidókat mentettek, ők magyarokat mentettek, e kettőt nem lehet, nem is szabad kettéválasztani" - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megemlítette a tavalyi Wallenberg-emlékév fontosságát.

Orbán Viktor levelében arról is szólt, hogy a magyarországi tragédia 70. évfordulóján a magyar kormány a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságon keresztül idén számos programot szervez, a mostani emlékülés is része ennek az eseménysorozatnak, amelynek célja "a múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés. Emlékezés és emlékezet nélkül ugyanis nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet".

Úgy fogalmazott: a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogy a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész nemzet tragédiájának. Utalt arra: az emlékbizottságot azért hozták létre, hogy ébren tartsák az emberek emlékezetét.
Utalt arra: a Terror Háza Múzeum videóanyagainak egyikében egy haláltábor túlélője azt nyilatkozza, hogy "a bűnt meg lehet ugyan bocsátani, de sohasem lehet elfelejteni", s a Példabeszédek könyvében is az olvasható, hogy "az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz".

Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője - a szervezők engedélye nélkül - a színpadhoz lépve a Szabadság térre tervezett emlékműről kérdezte Rétvári Bencét. Az államtitkár úgy reagált: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Ez az emlékmű senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani - hangsúlyozta. A hozzászólást a jelenlévők megosztott véleménynyilvánítása kísérte, miközben a szervezők elnézést kértek a közjáték miatt.

A megemlékezésen Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést is rendeztek, ahol Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy nemzetközi konferenciát rendeznek április 24-én Bűn, vétek, felelősség - a magyarországi holokauszt 70 év távlatában címmel, június 5-én pedig nemzetközi konferenciát tartanak Külföldi és hazai erőfeszítések a magyarországi deportálások leállítása érdekében címmel. Több hiánypótló kézikönyvet is publikálnak, egyebek mellett a magyarországi zsidóság történetét bemutató kronológiát - tette hozzá.

A rendezvényen megjelent mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Ilan Mor izraeli nagykövet; felolvasták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét is.

Az emléknapon megnyitották a Holló Imre emlékkiállítást és az Egyházi embermentők című kiállítást is, este pedig főhajtással és gyertyagyújtással emlékeznek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok Emlékfalánál, ahol imát mond Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Forrás: MTI, FOTÓ: Kovács Tamás

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART