2011.
június
11. 09:21

A kormánynak fogalma sincs, holnap mit csinál

Simonovits András Ha valaki nyugdíj mellett és korhatár alatt dolgozik, az adózzon, de finoman szólva sem egyeztethető össze a jogállam követelményeivel, ha ezt a nem dolgozó, korábbi nyugdíjasokra is kiterjesztenék - mondja Simonovits András. A nyugdíjszakértő úgy véli, Orbán Viktornak előbb-utóbb fel kell ismernie, hogy egy polgári demokráciában nem lehet 3 millió nyugdíjast, de akár 600 ezret sem sértegetni, piszkálni. Állítja, a magán-nyugdíjvagyont már nem lehet visszaadni az embereknek.

- Ön tudja, hogy a jelenlegi szabályok szerint mi hány éves korunkban mehetünk nyugdíjba?

- Hú, hát ebben a zűrzavarban erre nagyon nehéz válaszolni. A legfontosabb iránymutató, a 62 éves korhatár, ami 2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik. És innentől jönnek a problémák. Kezdjük a bírákkal! Amikor a miniszterelnök azt mondja, hogy nekik 62 évesen kell nyugdíjba menniük, az egy teljes félreértés. A valóság ugyanis az, hogy ők is legkorábban 62 évesen mehetnek nyugdíjba ahhoz, hogy teljes ellátást kapjanak. Elvben miért ne dolgozhatnának akár 70 éves korukig úgy, mint például a professzorok? És akkor ott a másik irány. A módosított régi alkotmány szerint mindenkit megbüntethetnek, aki akárcsak egy nappal 62 éves kora előtt megy nyugdíjba. Lefokozott státuszba kerül, nyugdíja nem nyugdíj többé, hanem segély, és adót fizet utána. Az egyik oldalon minél tovább dolgoztatnák az embereket, más kiemelt csoportokat viszont nyugdíjba küldenének. Na, és akkor most jönnek a nők. Két, egymásnak teljesen ellentmondó szabály vonatkozik rájuk. Mindkettőt a Fidesz-kormány hozta. Az első, amit már be is vezettek, hogy akinek megvan a 40 éves jogszerző viszonya, az bizony akár 54 éves korában is nyugdíjba mehet, teljes ellátással. Egy másik, még csak tervezett szabály szerint viszont a korhatárnál tovább kellene dolgoznia a gyerektelen nőnek, és ebben az esetben nem számít a 40 éves jogszerző viszony. Egyszerűen nevetséges, hogy ilyen elemi logikai bukfencre képes a kormány, és észre sem veszik, hogy saját maguknak mondanak ellent.

- Legalább mindannyian újra gyereknek érezhetjük magunkat, hiszen "a mindenkit óvó bácsi" büntet és dicsér.

- Milyen szakember az, aki nem tanulta meg, hogy amit támogatok, azt kedvezményként kell megadni és nem büntetéssel megoldani? Lehet azt mondani, hogy nem 65, hanem 67 év lesz a nyugdíjkorhatár, de akinek van egy gyereke, annak 66, akinek kettő, annak 65, akinek három, 64. Van ilyen, ezt a módszert alkalmazzák Csehországban. De azt mondani, hogy akinek nincs gyereke, annak tovább kell dolgozni, az egyszerűen abszurd. A másik óriási szakmai hiba, hogy a gyermektelenségi kedvezményt és a büntetést kiterjesztenék a férfiakra is. Na de mi van akkor, ha az valakinek az első feleségétől van két gyereke, a másodiktól van egy, miközben a második feleség már a harmadik férjével él együtt?

- A másik főcsapás a korán nyugdíjazottak visszaterelése a munkaerő-piacra. Nem cinikus szándék ez akkor, amikor az aktív korúak sem tudnak elhelyezkedni?

- Ez egy nagyon nehéz kérdés. Amikor a nők elkezdtek 100 évvel ezelőtt fizetett munkát végezni, mindenki megijedt, hogy elveszik a férfiak elől a munkát. Nem így lett. Tehát hosszú távon helyes döntés az időskori foglalkoztatás emelése. De a mai helyzetben nem az. Értelmetlen munkát végeztetni úgy, hogy közben mondjuk egy nyugalmazott rendőrtábornokot kivezényelnek a közmunkások mellé... A rendvédelmi dolgozókról nem tudom megítélni, hogy hányan, és milyen mértékben használódnak el. De egy biztos. Abban a szituációban, amit most a kormány teremtett, Pintér Sándornak le kellett volna mondania, vagy föl kellett volna függesztenie nyugdíját, és az elég szép miniszteri fizetésből élnie. Így némiképp hitelesebb lenne, amit képvisel.

- A rendvédelmiek azt mondják, hogy rendben, lehet tárgyalni a korkedvezmény módosításáról, de felmenő rendszerben, és nem visszamenőleg.

- Teljesen igazuk van. Tulajdonképpen kétévente lehetne egy évet emelni a még dolgozók körében. Még akár a 16 százalékos adó kivetése is elfogadható. Ha valaki nyugdíj mellett és korhatár alatt dolgozik, adózzon. Ezt én teljesen elfogadhatónak tartom. De úgy, hogy ez a nem dolgozó, korábbi nyugdíjasokra is vonatkozzon, finoman szólva sem egyeztethető össze a jogállam követelményeivel. Ugyanakkor annak sem lenne szabad megtörténnie, hogy mondjuk egy közalkalmazott tényleges munka nélkül, nyugdíj-kiegészítésként rendes fizetést kapjon. Na, az ilyen potyázás ellen, igenis fel kell lépni.

- Ehelyett a rokkantak ülnek a vádlottak padján.

- Korábban valóban a munkanélküliség előli menekülés útvonala volt a rokkantnyugdíjazás. Ezt meg kellett állítani, és ebben az előző két kormány komoly eredményeket ért el. Biztosan vannak csalók is, akik megvesztegették a doktort, vagy az orvos megsajnálta őket. Tőlük is el kell vonni a járadékot, ha megtalálják őket. De mindenkiről rosszat feltételezni, nem elegáns. Svédországban egyébként totális kudarcot vallott a rokkantsággal élők visszaterelése a munkába: százezer embert akartak újra dolgoztatni, de ezret sem sikerült.

- Csakhogy a magyar választók hittek Orbánnak, aki a választások előtt azt mondta, hogy a nyugdíjrendszerhez 20 évig nem kell hozzányúlni. Biztos vannak, akik ezért szavaztak a Fideszre.

- A Fidesz sumákolt, ezt nem lehet szebben mondani.

- Valós-e az az orbáni állítás, hogy átalakítások nélkül összeomolhat a nyugdíjrendszer?

- Nem. Léteznek persze kőkemény megoldások a nyugdíjkassza egyensúlyba hozására. Lettország a válság miatt csökkentette a nominális nyugdíjakat, Németországban kihagyták a nyugdíjemelést. Itt ilyet nem fognak tenni, hiszen a következő választáson győzni akar a Fidesz. Persze Orbánnak ehhez előbb-utóbb fel kell ismernie, hogy egy polgári demokráciában nem lehet 3 millió nyugdíjast, de 600 ezret sem sértegetni, piszkálni. Nem értem, hogy azzal, amit tesznek, mi a céljuk. Nem magyarázza el senki: sem nyilvánosan, sem szakmai beszélgetésben. De nemcsak nekem, tudomásom szerint egyetlen szakértővel sem beszélgetnek. Talán emlékeztethetek arra, hogy 2005 őszén az akkori kormány bevezette a nyugdíjkorrekciós programot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és nyolc nyugdíjszakértő háromszor tárgyalt az évi 25 milliárd forint sorsáról. Pedig ez a pénz egy ország költségvetésében nem olyan sok. Úgy tűnik, Orbán Viktor érdemben nem tanácskozik senkivel.

- Jó, a mai nyugdíjasoknak lesz normális ellátásuk. De mire számíthatnak azok, akiknek még 20-30 évet kell dolgozniuk?

- Lesz valamilyen ellátásuk, de, hogy milyen, azt nem tudom. Reménykedem, hogy az ország hosszú távon fejlődik, és akkor megoldást találunk a nyugdíjkérdésre is.

- Készüljenek az éhezésre?

- Nem ilyen súlyos a helyzet, de azt tanácsolom, aki tud, tegyen félre. Ha, mondjuk, valaki 300 ezer forintos nyugdíjra számít, lehet, hogy csak 150 ezer lesz belőle. De a kisnyugdíjakat nem lehet ilyen arányban csökkenteni.

- Inkább arra gondolunk, hogy ma is sokan vannak, akik hiába keresnek munkát, nem találnak, így pedig nem lesz meg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük. De aki dolgozik, az sem biztos, hogy a megélhetéshez elegendő ellátást kap majd. Velük mi lesz?

- Ez az a kérdés, amivel a legkevésbé törődik a kormány, és ez jellemző az egész kereszténydemokrata vonalra. Őket csak a gyerekszám érdekli, elsősorban a jó helyre születő utódok. A szakértők persze látják és értik a problémát, de őket senki nem kérdezi. Augusztinovics Mária szerint a megoldás az az alapnyugdíj bevezetése lenne. Ha a mai áron számolva 90 ezer forint az átlagnyugdíj, akkor annak a felét - előbb-utóbb - minden, Magyarországon élő, korhatár feletti embernek oda kellene adni. Annak is, aki nem dolgozott még 20 évet sem. Emellett mindenki a keresete és a szolgálati ideje alapján kapná meg a megkurtított munkanyugdíjat. Szerintem egy ilyen rendszert csak nagyon hosszú idő, mondjuk 40 év alatt lehetne bevezetni. Amit én javasolok, az a nyugdíjjóváírás. Ez az alapnyugdíj és a mai munkanyugdíj közötti átmenet. Egy biztos, valamit ki kell találni, a szegényeket nem szabad magukra hagyni, de túl sokat sem segíthetünk. Lehet, hogy most nem leszek népszerű azzal, amit mondok, de gondoljunk csak azokra, akik arról panaszkodnak, hogy a 30-40 ezer forintos nyugdíjukból nem tudják fűteni a luxusvillájukat, vagy a gyönyörűen berendezett lakásukat. Kérdem én, ők hogy voltak bejelentve? Mennyi járulékot fizettek?

- Ez kirívó példa.

- Persze, de létezik, és kevésbé kirívó formában tömeges. Emiatt kell vigyázni, hogy aztán később ne kelljen mindenkit csalással gyanúsítani. Patikamérlegen kell kimérni, hogy mennyi rászorultsági nyugdíjat indokolt adni ahhoz, hogy az ne "a meghalni sok, megélni belőle kevés" kategóriába tartozzon, de azért olyan nagyon ne érje meg erre várni. De legyünk a baloldallal is szigorúak. Az, hogy 2002 és 2006 között bevezették a 13. havi nyugdíjat 12 havi járulékból - vagyis külföldi hitelből -, elég nagy szamárság volt.

- De sok kisnyugdíjason segített. A visszavonás pedig nem jókor, és nem jó időben történt.

- Ez így van. Pont a válság idején vették el, amikor a szegényeknek nagyon kellett volna a megélhetéshez. De a Bajnai-kormánynak nem volt más választása.

- Térjünk vissza a mai kormányhoz. Az előző Fidesz-kabinet idején sem a szegényebb nyugdíjasok voltak a kabinet kegyeltjei.

- Ez így nem pontosan igaz. Amikor Orbán 1998 végén a '99-es nyugdíjemelést visszametszette, azt úgy csinálta, hogy a legszegényebb 16 százalék sokat nyert, a többség viszont keveset veszített. A mostani módosításnál hasonló arányeltolódást nem látok.

- És a személyi jövedelemadó?

- Na, az már tipikus példája a szegényellenes politikának. A kormány valamiért azt hiszi, nem érdeke, hogy a közszférában dolgozók bruttó fizetését növelje, ezért nem is teszi.

- Ne haragudjon, ezt nem értem. Ha a bruttó bérek nőnek, akkor több járulékot fizettetnek be.

- Ez így van, csak ők ezt nem ismerik föl. Vegyünk példának egy többállású "Intercity professzort", aki második állása után 500 ezer forint tiszteletdíjat kap. Ebből eddig levontak tőle, durván, bruttó 40 százalékot, most 20-at. Megmarad plusz százezer forintja.

- Ez neki is jó, mi ezzel a baj?

- Ha Ön egy külföldi tőkés, és engem foglalkoztat, akkor egyelőre nem emeli a bruttó béremet, mert azt mondja: a kedvezőbb adózás miatt így is több pénz maradt a zsebedben. Így neki kevesebb járulékot kell fizetnie, és mivel a nyugdíjam a nettó bérhez van kötve, majd az is magasabb lesz. Csakhogy, ha az állam és a versenyszféra is infláció alatt emeli a bruttó béreket, az a bevételi oldalon hiányzik. Na, ezt nem ismerte még fel a kormány, pedig emiatt apadhat tovább nyugdíjkassza bevétele, miközben a kiadása nő.

- Akkor mégiscsak jogos a félelmünk, hogy nem lesz nyugdíjunk.

- Nem riogatok; de ezt a bruttó-nettó ügyet előbb-utóbb rendezni kell. Vagy nézzük a nyugdíjprivatizálást. Nem voltam híve a magán-nyugdíjrendszernek, egy kozmetikai műtétnek tartottam, külföldi hitelből finanszíroztuk miatta az ellátásokat. De az, hogy a kormány egyik nap megálmodja, hogy itt hever 3000 milliárd forint, amit fel lehetne használni erre-arra, és a másik nap már be is zárja a magánpénztárakat, azért az egy olyan tett, ami miatt az emberek bizalmát soha nem tudja maradéktalanul visszaszerezni. De legalább az államosított vagyont, a GDP 10 százalékát az államadósság csökkentésére fordíthatták volna. Persze, akkor meg nem tudták volna finanszírozni a teljesen igazságtalanul és végiggondolatlanul átalakított szja-rendszert. Az ilyen akciók számomra azt bizonyítják, hogy a kormánynak fogalma sincs, hogy holnap mit csinál, mi meg nem tudjuk, hogy mi vár ránk.

- A hárompilléres nyugdíjrendszert vissza lehetne hozni?

- Nem. A pénzt tulajdonképpen elköltötték. Ha a Fidesz holnap elvesztené a parlamenti választásokat, és az MSZP visszajönne, vagy egy koalíciós kormány alakulna, akkor sem tudná visszaadni a magán-nyugdíjvagyont az embereknek, mert összeomlana a költségvetés.

- Pedig a megújulás, az elrugaszkodás, felemelkedés és a gyarapodás éveit ígérték nekünk. Ebből semmi nem lesz?

- Ugyan már! Legfeljebb egy hónapra előre gondolkodik a kormány. Ők se tudják mit, miért tesznek. De még logikailag sem lehet következtetni. Vagy azt remélik, hogy a nyugdíjasok, a szegényebbek és az alsó középosztály nem megy majd el szavazni, vagy hülyének nézik az embereket, akik azt hiszik, újabban egy nappal több van egy hónapban és azért fogy el a pénzük a hónap végén.

Forrás: nepszava.hu

Vissza
2011.
február
02. 17:20

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert A kormány megmentette a nyugdíjrendszert Orbán Viktor szerint, aki szerdai sajtótájékoztatóján példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő szerint szabad volt a választás lehetősége, a magánpénztárakban maradókat "magabiztos" és "bátor" embereknek nevezte.
Tovább
2011.
február
26. 09:46

Orbán: messzebbre kell menni a nyugdíjrendszer átalakításával

Orbán: messzebbre kell menni a nyugdíjrendszer átalakításával Az euróövezeten kívüli EU-tagállamoknak, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy sikeres legyen a zóna 17 országának március 11-i csúcstalálkozója, és az euró helyzete stabilizálódjon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnökével.
Tovább
2011.
február
27. 12:49

Orbán: Nem az lesz az emberek célja, hogy mielőbb nyugdíjba menjenek

Orbán: Nem az lesz az emberek célja, hogy mielőbb nyugdíjba menjenek Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak biztonságba helyezése csupán egy gazdasági probléma, olyan számítási kérdés, amelyet kockás lapon meg lehet oldani. Számomra a nyugdíj ügye sokkal inkább azzal függ össze, hogy mennyire becsüljük a munkánkat, mennyire becsüljük meg a ledolgozott évek értékét, és miképp oszthatjuk meg a lehető legjobban az időskori ellátás felelősségét az egyén és a közösség között – írja Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében, melyben a nyugdíj témakörében válaszolt a feltett kérdésekre.
Tovább
2011.
április
21. 10:56

Orbánék nyugdíjreformja - Itt vannak a részletek!

Orbánék nyugdíjreformja - Itt vannak a részletek! A március elején bemutatott Széll Kálmán terv még nem szólt az idei évre vonatkozó egyenlegjavulásról, a konvergencia programból viszont kiderül: már idén 15 milliárdos javulás következhet be két tételnek köszönhetően. Ez részben abból adódik, hogy a (már elfogadott) táppénzszabály változások 3 milliárd forinttal, a rokkantnyugdíjazási szabályok tervezett felülvizsgálata pedig 12 milliárd forinttal segíti az idei büdzsét.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART