2012.
március
27. 13:20

A magán-nyugdíjpénztárat váltóknak célszerű összehasonlítaniuk a kasszák teljesítményét

Címkék:
PSZÁF Mielőtt valaki úgy dönt, hogy másik magánnyugdíjpénztárba lép át, célszerű megvizsgálnia a jelenlegi és a választott pénztár portfólióinak hozamát, kockázatosságát, befektetési politikáját, a befizetések tartalékok közötti megosztását, valamint a vagyon- és letétkezelési díjak mértékét is. A jövőbeli nyugdíj összegét a befizetésekből az egyéni számlán jóváírt összeg magas aránya növeli, a magas vagyon-, letétkezelési díj pedig csökkenti - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A magánnyugdíjpénztáraknál választható portfóliós rendszer működik. Ennek keretében minden pénztár háromféle, eltérő kockázatú befektetési portfoliót kínál, amelyek között a tagok választhatnak; ha nem választottak, életkoruk alapján sorolják be őket. Az átlépés valójában nem csak pénztár-, hanem befektetési portfólióváltást is jelent (két különböző pénztárnál még azonos portfóliókategórián belül is változhat a portfólió összetétele), ezért is fontos, hogy a tagok a pénztári portfóliók kockázatait és teljesítményét megismerjék - magyarázza a PSZÁF a honlapján közzétett útmutatóban.

A tagoknak az átlépéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt mérlegelniük kell a hozamgarantált tőkével (közismert nevén: hozamgarancia) kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket is. A hozamgarancia alapján a Pénztárak Garancia Alapja (PGA) a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti.

A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek a KSH által közölt, adott hónapra vonatkozó fogyasztói árindexek (infláció) szorzatával növelt összege, azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését. Elveszti azonban a más pénztárba átlépő tag erre a hozamgaranciára a jogosultságot, ha a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év. Nem számít azonban a tag kezdeményezésének, ha pénztárak egyesülése, vagy szétválása miatt kerül új pénztárba.

Szintén elveszíti a tag a hozamgarantált tőkére jogosultságát, ha az általa kezdeményezett portfólióváltások között nem telt el legalább öt év. Beletartozik a váltásokba az átlépéssel egybekötött, az átvevő pénztárban a tag tudatos döntésével bekövetkező portfólióváltás is (de az átvevő pénztár általi, életkor alapján történő automatikus besorolás nem). Nem számít a tag általi kezdeményezésnek, ha a tag a törvényi előírások szerinti, az életkorhoz kapcsolódó átsorolás miatt kerül másik portfólióba.
Az öt év megállapításakor a 2009. december 31-ig kezdeményezett átlépéseket nem kell figyelembe venni.

Amennyiben a pénztártag az átlépés során nem tesz írásbeli nyilatkozatot arról, hogy melyik portfólióba kívánja elhelyezni egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarításait, az átvevő pénztárnál is abba a portfólióba kerül, amelyben az átadó pénztárnál volt. A pénztártag portfólióváltás nélküli pénztárak közötti átlépése nem minősül egyedi portfólióváltásnak.
A jogszabályi rendelkezések szerint az átadó pénztár, illetve – amennyiben az átlépést nála kezdeményezte a pénztártag – az átvevő pénztár az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazó útmutatóhoz csatolva köteles az átlépni szándékozó tagot az átlépéssel érintett pénztárak legfőbb hozammutatóiról írásban tájékoztatni. Ennek a tájékoztatónak a tag által választható portfóliókra vonatkozó, a felügyeletnek bejelentett legutolsó tárgyévi nettó hozamrátákat, az elmúlt tíz naptári év átlagos nettó hozamrátáit és a vagyonnövekedési mutatókat kell tartalmaznia. A tájékoztatóban elkülönítetten kell feltüntetni a tag tényleges, illetve életkori besorolás szerinti portfóliójára vonatkozó mutatókat.

Az átadó pénztár az átlépési nyilatkozat beérkezését követően megvizsgálja, hogy a tag átadó pénztárban eltöltött tagsági jogviszonyának hossza eléri-e a hat hónapot, és fennállnak-e az átlépés egyéb, jogszabályokban meghatározott feltételei (például befizette-e az átlépési díjat, aláírta-e a módszertani útmutatót). Ha nem, akkor nem engedélyezi az átlépést. A pénztártag átlépési szándékától elállhat, amíg az összes, részéről kötelezően megismerendő, kitöltendő dokumentumot (belépési, átlépési nyilatkozat, jelen útmutató) alá nem írta, és az esetleges átlépési díjat meg nem fizette.

A tagi követelés átutalása az átvevő pénztárba az átlépés hónapjának utolsó napjára, mint fordulónapra vonatkozó elszámoló egység árfolyammal történik, a fordulónapot követő 8 munkanapon belül. Az átadó pénztár az átlépéssel kapcsolatban költséget számíthat fel, amelyet az egyéni számla egyenlegéből kell levonni. Átlépési költségként a pénztár által megállapított tényleges indokolt költség, de legfeljebb az egyéni számlakövetelés egy ezreléke vonható le. Ha az átlépésre az átadó pénztárba történő belépést követő 2 éven belül kerül sor, és a tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos indokolt költségek meghaladják az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, akkor az átadó pénztárnak az átlépési költségen felül átlépési díjat is fel kell számítania, amelynek összege az egy ezreléket meghaladó rész, de legfeljebb 5 ezer forint lehet.

A magánnyugdíj-pénztári szektor vagyonnal súlyozott nettó átlaghozama mínusz 2,87 százalék volt 2011-ben. Ezen belül a pénztárak klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 4,16 százalék, kiegyensúlyozott portfólióinak hozama mínusz 0,12 százalék, növekedési portfólióinak hozama pedig mínusz 3,89 százalék volt. Az egyes kasszák teljesítményei között drasztikus különbségek vannak.

Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART