2011.
július
27. 15:39

A nagy nyugdíj einstand - Milliárdos kérdések

Címkék:
malacnyugdíj Megvannak a reálhozamok, látszólag zökkenőmentesen zajlik a magán-nyugdíj pénztári vagyonok államosítása. Ám a háttérben komoly szakmai nehézségek és erős ellentétek is feszülnek – írja a Figyelő csütörtökön megjelenő, legfrissebb számában.

Valamivel alacsonyabbak lettek a vártnál a nyugdíjpénztári reálhozamok, Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott július 22-én jelentette be, hogy átlagosan 76 030 forint üti a magánpénztárakból az állami rendszerbe átlépő tagok markát, a 3,02 millió visszalépőből 2,45 millióan kapnak reálhozamot, 570 ezren nem. Az egyes pénztárak nagyon eltérő adatokat publikáltak, van, ahol többszázezres az átlagos reálhozam, a nagyoknál jellemzően kisebb, de ezeket a számokat még nem lehetett érdemben összehasonlítani. Selmeczi Gabriella dörgedelmei szerint mindenesetre az adatok bizonyítják, hogy a pénztárak eltőzsdézték a tagok vagyonát, ugyanakkor a pénztárak szakmai szövetsége szerint minden kifizetett reálhozam a nyugdíjpénztárak sikerének bizonyítéka, hiszen senki nem járt rosszabbul a magánpénztárral, sőt, egyes tagok még reálhozamot is kaptak.

Ez azonban csak a felszín, sok a nehézség, miként a Figyelő egyik forrása fogalmazott: ha az állam reprezentánsai előre látták volna, milyen megoldandó problémahalmazt vesznek a nyakukba, talán egészen másként viszonyulnak a nagy nyugdíj einstandhoz. A pénztárak eközben igyekeznek jó viszonyt ápolni az állammal, különösebben nem hőzöngenek, ám a háttérben azért akadnak, akár a tagoknak járó reálhozamot érintő jogviták is.

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese korábbi nyilatkozataiból, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentéseiből és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) megnyilvánulásából a Figyelő igyekezett összerakni a számokat. Eszerint a 2946 milliárd forintból, amit az adósságcsökkentő alap megkapott, 1370 milliárd forint volt a magyar állampapírok piaci értéke. Orbán Viktor azt mondta, hogy a névértéken 1345 milliárd forintnyi papír bevonásával az államadósság 81-ről 77 százalékra csökkenthető. A forintkötvények névértéke 1343 milliárd forint volt, a devizakötvényeké 7,4 millió euró (mintegy 2 milliárd forint). Az állampapírokkal csökkenthető az államadósság, azokat csak szét kell tépni, szakszerűbben, be kell vonni. A reálhozam és a munkáltatói tagdíj-kiegészítés 230 milliárd forintot tesz ki, így az alapnál marad legalább 1340 milliárd forint, ebből a korábban ismertetett kormányzati igények szerint 370 milliárd forint lehet szükséges a BKV, illetve a MÁV adósságának átvállalására, 200 milliárd forint az állami és magánbefektetőket egyesítő, úgynevezett PPP-projektek kiváltására, végül 529 milliárd forint kerül az idei költségvetésbe, folyó kiadásokra. A maradék 240 milliárd forintos tétel ismételten államadósság-csökkentő tényező. Dacára tehát a Mol megvétele, a BKV és a MÁV megsegítése okozta ellentétes hatásoknak, a 2010 végi 20 041 milliárd forintos bruttó adósság 2011 végére 19 970 milliárd forintra mérséklődhet, s minthogy az idén minden számítás szerint nő a magyar gazdaság, GDP-arányosan a nominálisnál is nagyobb lesz az adósságcsökkentés.

A PSZÁF összesítése szerint a 18 hazai magánnyugdíjpénztár összesen 2946 milliárd forintot utalt át, ebből 140 milliárd volt a készpénz, a többi mindenféle eszköz. A folyamatra árgus szemekkel figyelt a PSZÁF is, amely kiküldte a saját munkatársait a pénztárakhoz, de határozatban adta ki, hogy 2011. július 19-ig a pénztárak belső ellenőrei is vizsgálják meg a reálhozam kiszámításának módszertanát, és erről tájékoztassák a felügyeletet. Az indoklás szerint az tette szükségessé a fokozott óvatosságot, hogy a visszautalást lebonyolító Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nincs lehetősége meggyőződnie a visszaigénylés számszerűségének helyességéről. A folyamat rendben volt, Binder István, a felügyelet szóvivője szerint egyedül az okozott átmeneti nehézséget, hogy sok pénztári tag egyszer, vagy többször pénztárt is váltott, az ő esetükben olykor nehezebb volt kibogozni, milyen jogcímeken is érkeztek a korábbi befizetések. Összesen mintegy 550 ezer olyan tag volt, aki váltott, 500 ezren egyszer, 50 ezren kétszer, 5 ezren pedig háromszor, de olyan tag is volt, aki hétszer váltott pénztárat.

Valójában a számok már csak azért sem véglegesek, mert egy különös vita miatt még akár évekig nem tudhatjuk meg, hogy mennyi is lesz egyes pénztártagok végleges reálhozama. Bíróság előtt vitatkozik ugyanis hamarosan a PSZÁF, illetve néhány nagyobb pénzügyi csoporthoz tartozó pénztár, így az ING, az OTP és az AXA. Binder István elmondta: ez a történet alapvetően független a nyugdíjpénztári tagok átléptetésétől, illetve a reálhozam kifizetésétől, ám időben végül nagyon is összeért vele. A felügyelet több nagy pénztár és alapkezelő (döntően a nagy pénzügyi csoporthoz tartozó szolgáltatók) kapcsolatát és vagyonkezelési gyakorlatát vizsgálta, és értelmezése szerint a tagok számára hátrányos, túlzott költségeket jelentő gyakorlatokat talált.

A másik erősen problémás terület az államhoz került vagyonelemek kezelése. Az állami szereplők egymásra mutogatnak, de kerülik a transzparens magyarázatot. „A transzferekkel gyakorlatilag nem volt probléma, zökkenőmentesen, határidőn belül sikerült tisztázni még a problémás, vitás kérdéseket is" – számolt be a Figyelőnek Vízkeleti Sándor Bamosz-elnök, és összességében így vélekedtek a Figyelőnek az egyes pénztárak vezetői is. Bár relatíve nagyon kevés a problémás ügy, a hatalmas vagyon miatt még az ilyenek pár ezrelékes aránya is százmilliós, milliárdos veszteségekhez vezethet.

Bővebbenn a Figyelőben olvashat a témáról.

Forrás: Hír6

Vissza
2011.
július
26. 16:27

A magyar nyugdíjas több pénzért sem dolgozna tovább

A magyar nyugdíjas több pénzért sem dolgozna tovább A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból. A nemzetközi felmérés szerint vannak olyan országok, ahol a többség fizetésemelés nélkül is szívesen vállalna tovább munkát.
Tovább
2011.
február
07. 07:13

Bajnai, Oszkó: nem kellett volna nyugdíjeinstand

Bajnai, Oszkó: nem kellett volna nyugdíjeinstand Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint hazugság, hogy hamis tényeken alapult a tavalyi költségvetés. A volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter közleményében azt írja: ha az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem fél bevezetni a most februárra ígért kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések "einstandolása" nélkül is teljesíthető lett volna a hiánycél.
Tovább
2011.
július
23. 18:08

Jobbik: a kormány feléli a magán-nyugdíjpénztári vagyont

Jobbik: a kormány feléli a magán-nyugdíjpénztári vagyont A Jobbik szerint a kormány feléli a magán-nyugdíjpénztári vagyont. Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy követelik az új alaptörvényben is megfogalmazott szülőtartási járadék bevezetését, az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlás rendszer azonnali megteremtését és a közpénzek, így különösen a nyugdíjcélú megtakarítások ésszerű gyarapítását.
Tovább
2011.
július
25. 11:53

Nyugdíjpénzek: van, aki ötmilliót kap, de sokan egy fillért sem látnak

Nyugdíjpénzek: van, aki ötmilliót kap, de sokan egy fillért sem látnak A miniszterelnöki megbízott szerint félig üres a pohár a nyugdíjpénztári reálhozamoknál, hiszen 570 ezren egy fillért sem kapnak, ugyanakkor 2,5 millióan (a vártnál jóval többen) átlag 76 ezer forintra számíthatnak a korábban jósolt 10 ezer forinttal szemben.
Tovább
2011.
július
26. 07:40

Nyugdíjügy: kik bukták a reálhozamot?

Nyugdíjügy: kik bukták a reálhozamot? Már most érzékelhető, hogy azok a volt magán-nyugdíjpénztári tagok, akik egyetlen fillér reálhozamot sem vehetnek fel, volt pénztárukat hibáztatják. Néhány jól körülhatárolható szituációban pedig egyértelműen a kedvezőtlen piaci mozgások, sőt esetleg maguknak a tagoknak a rossz lépései indokolhatják ezt a szerencsétlen körülményt.
Tovább
2011.
július
26. 10:52

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok Az önkéntes nyugdíjpénztárakba belépő új tagok száma drámaian megugrott a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása alatt. Volt olyan pénztár is, ahol az első negyedév új belépőinek száma már megközelítette a teljes tavalyi évet, emelkedett ugyanakkor a kilépők száma is - írja a Napi Gazdaság.
Tovább
2011.
július
22. 12:19

Selmeczi: beigazolódott, hogy helyes volt a nyugdíjvédelmi program elindítása

Selmeczi: beigazolódott, hogy helyes volt a nyugdíjvédelmi program elindítása Selmeczi Gabriella szerint beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a nyugdíjvédelmi programot. Ezt a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott azzal támasztotta alá pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hogy több mint félmillió ember egy forintot sem kap reálhozamként.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART