2011.
február
25. 06:34

A naptár születésnapja

Címkék:
XIII. Gergely pápa Négyszázhuszonkilenc esztendővel ezelőtt, 1582. február 24-én kelt az az Inter gravissimas kezdetű bulla, amellyel XIII. Gergely pápa (1572-1585) lényegében egyetlen változást kezdeményezett a Julius Caesar által i. e. 45-ben bevezetett naptáron: csökkentette a szökőévek számát.

A Julius Caesarról elnevezett Julián-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró, tehát századdal végződő évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is. Így 1600 szökőév lett, 1700, 1800 és 1900 nem, viszont újra szökőév lett a múlt század utolsó éve, 2000. Ez az elv visszamenőleg is érvényesült oly módon, hogy úgy tekintették, mintha a Caesar-féle reform bevezetése óta tíz közönséges év lett volna; ezért 1582. október 4-e után 15-ét kellett írni.

Ezen a nevezetes október 15-én tehát olyasmi történt, mint amit manapság a nyári időszámítás bevezetésekor szoktunk tenni, amikor óráinkat egy órával előreállítjuk. Akkor a naptárt kellett előre igazítani 10 nappal. Tagadhatatlan, hogy az órák nyári előreigazítása sok emberben ellenérzést vált ki, de életritmusunk általában pár nap múltán átáll az új rendre. Így joggal tételezhetnénk fel, hogy annak idején a napok előreigazításának megrázkódtatásán is könnyen túltették magukat az emberek. Nem így történt: a Gergely-féle naptárreform elfogadása évszázadokig tartott Európában. Ez a sajátos körülmény arra utal, hogy a falióra vagy a karóra és a sokkal ősibb naptár nem egyenrangú időmérő eszközök az emberi gondolkodásban. Az utóbbit már emberré válásunk hajnalán megalkották, és sohasem tűnt olyan korszerű, közmegegyezésen alapuló eszköznek, mint a nap önkényes huszonnégy részre osztásával létrehozott óra. A naptár a természet rendjével, a mindenséggel, az égiekkel való kapcsolatot jelentette, ezért az emberek tudatában szent jelleget nyert.

Forrás: öreganénikéd.hu

Vissza
2010.
december
04. 08:21

Készüljünk a karácsonyra advent idején- 1. rész

Készüljünk a karácsonyra advent idején- 1. rész Már a karácsonyt megelőző négy hétben, az advent idején is dekorálhatjuk lakásunkat. Az első héten ez a legfontosabb feladat, hiszen az adventi koszorú első lángját már meggyújtottuk a múlt vasárnap.
Tovább
2010.
december
04. 08:39

Készüljünk a karácsonyra advent idején- 2. rész

Készüljünk a karácsonyra advent idején- 2. rész Mézédes illatok, gyertyák, karácsonyi hangulat. Az adventi időszakban az otthonunkban meghitt hangulatot teremtünk. Most néhány hangulatos tippet adunk!
Tovább
2011.
január
06. 07:21

Vízkereszt: a három királyok és az Úr megjelenésének ünnepe

Vízkereszt: a három királyok és az Úr megjelenésének ünnepe Vízkereszt – korábban szentkereszt – a latin egyház Epiphania Domini („az Úr megjelenése") elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. De nézzük részletesebben! A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. (Az epiphania görög szó, azt jelenti: megjelenés, megnyilvánulás.)
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART