2011.
február
23. 08:55

A nyugdíjasok egy részét is különadóztatja a kormány

Címkék:
bácsi számítógéppel Nem kap feltétlen mentességet a különadó alól az a nyugdíjas, akinek nyugdíjba lépése óta bármilyen munkaviszonya volt, egyéni vállalkozó lett. Az adóhivatal állásfoglalásával egyértelműsített helyzet sokakat meglepetésként érhet. Persze az adó csak a 3,5, vezetők esetén 2 millió forint feletti lelépési pénzeket terheli, de a különböző juttatások összeadásával becslések szerint több tízezren is érintettek lehetnek.

Egy jegyző általában bruttó 400-500 ezer forint között keres. Ha pár éve 62 évesen nyugdíjba ment, de mellette tovább dolgozott (ami nem ritka) és teljes nyugdíjazását csak a tavalyi választások után kérte, szinte biztos, hogy különadóznia kell, hiszen a jegyzők általában hat havi végkielégítést kapnak, vezetőként pedig a kétmilliós limit vonatkozik rájuk.

.Az ígéretek ellenére ugyanis mégsem mentesül minden nyugdíjas a 98 százalékos különadó alól. Egészen pontosan azoknak fájhat a feje, akik a nyugdíj mellett valamilyen formában tovább dolgoztak, nekik ugyanis nem jár feltétlenül a korábban általánosnak hitt mentesség.

A jegyző példáját bemutató Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkárának kalkulációja szerint több tízezren lehetnek érintettek: azok, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak, és a nyugdíj mellett valamilyen munkaviszonyt is fenntartottak.

Miért nem mentesül minden nyugdíjas?

A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta [2], hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály.

Hogy pontosan kikre gondolt - illetve, hogy kikre nem -, azt sajnos nem részletezte Lázár János. Sokaknak pedig csak most, az adóhivatal nemrég publikált tájékoztatójából [3] derült ki egyértelműen, hogy a mentesség nem minden nyugdíjasra vonatkozik. Tényleges mentességet csak azok kapnak, akik a munkaviszonyuk megszűnését követő naptári naptól kapnak nyugdíjat és nincs mellette semmilyen munkaviszonyuk.

Azok, akik a nyugdíj mellett tovább dolgoztak részmunkaidőben, vállalkozóként, megbízási szerződéssel vagy máshogy és meghaladják az adóköteles jövedelemplafont, elesnek a mentességtől és visszamenőleg különadózniuk kell.
Nem csak a végkielégítés adózik

A tavaly december 30-tól hatályos szabályok szerint a 98 százalékos különadó azt a magánszemélyt terheli, aki – a főszabály szerint – egy állami intézménynél (költségvetési szervnél; állami-, önkormányzati intézménynél, közalapítványnál; köztulajdonban álló gazdasági társaságnál stb.) az állása megszűnésével összefüggésben 3,5 millió forintnál, vezetők esetén 2 milliónál többet tett zsebre 2005 januárja óta.

A politikusi nyilatkozatok és a sajtóban megjelent értelmezések többsége szerint is az adó a munkaviszonnyal keletkező végkielégítésekre [4] vonatkozott volna.

Egyes munkáltatóknak az is csak az adóhivatali értelmezéséből [5] lett egyértelmű, hogy az elvonás a jövedelmek jóval szélesebb körét érinti.

Az adóhivatal szerint egyértelmű, hogy a törvény nem csak a végkielégítésekről beszélt, hanem gyakorlatilag minden jövedelemről, amit az állami dolgozók távozásukkal elméletileg fölvehettek.

Ilyen jogcím lehet a megállapodás alapján fizetett járandóság; a felmondási időszak munkakötelezettséggel nem járó részére kifizetett átlagkereset; vagy az úgynevezett hallgatási pénz is, a jubileumi jutalom és a szabadságmegváltás.

Lehetetlen helyzetben

Egyesek az adófizetési határidőkkel is komoly bajban vannak. A többség ugyan csak május 20-áig kell bevallja és megfizesse az adót, de ha valaki ma egyéni vállalkozó, rá a február 25-i, tehát most pénteki határidő vonatkozik.

A gondot az okozza, hogy a bevalláshoz nélkülözhetetlen adóhivatali számítási tájékoztató [6] csak február 9-én került fel az adóhivatal honlapjára, tehát bő két héttel a mostani határidő előtt.

A kifizetők (a volt munkáltatók) ráadásul csak március 31-ig kötelesek elkészíteni és szolgáltatni azokat az adatokat, amelyek a bevalláshoz szükségesek. Ezeket ennél korábban csak külön kérésre lehet megkapni, de a munkáltatóknak még ebben az esetben 30 napot biztosít a jogszabály az adatok összegyűjtésére és kiküldésére.

Azok, akik csak az utóbbi egy-két hétben kérték volt munkahelyüktől a bevalláshoz szükséges adatokat, feltehetően csak jóval a február 25-i után tudják elkészíteni a bevallásukat, a késéssel pedig - amiről valójában aligha ők tehetnek - a büntetést kockáztatják.

Forrás: index.hu

Vissza
2009.
október
29. 11:27

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok Eltörölné a korhatár alatti nyugdíj mellett végzett munka keresetkorlátját két szocialista politikus, mert szerintük a hatályos törvény súlyos munkaerőhiányt okozhat az egészségügyben és az oktatásban.
Tovább
2010.
február
05. 07:45

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik Mindössze 105 ezer 60 éven felüli munkavállalóról tud a statisztikai hivatal - ami arra utal, hogy a nyugdíjasok még a gondoltnál is jóval kevesebben dolgoznak.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART