2011.
július
17. 09:42

A nyugdíjpénzek sorsát is megpecsételi a svájci frank

Címkék:
svájci frank A méregerős svájci frank a belföldi kereslet mérséklésén keresztül ugyan tovább fékezi a magyarországi inflációt, ám visszafogja a gazdaság növekedését is. A félelem a további erősödéstől további pszichológiai hatással jár, emiatt a lakosság előre megtakarít, ami szintén a belső kereslettől von el forrást.

Az adósokon túl a hazai gazdaság egésze is megszenvedi a svájci frank megállíthatatlannak tűnő erősödését, ami egyúttal az infláció további fékeződését is elősegíti - vélik egybehangzóan a Napi Gazdaság Online által megkérdezett szakértők.

Kevesebbet költünk ruhára

Tíz százalékos svájcifrank-drágulás 80 milliárd forint körüli elvonást jelent, így ennyivel kevesebb marad fogyasztásra - állítja Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 7500 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási kiadások értéke pedig ennek mintegy duplája, vagyis a kiskereskedelmi forgalmat egy százalékkal foghatja vissza tíz százaléknyi svájcifrank-erősödés. Ez már érzékelhető hatás, ráadásul pont akkor, amikor nyomott a kereslet és nem akar beindulni a fogyasztás.

A magasabb törlesztőrészletet valahol meg kell spórolniuk a háztartásoknak, vagyis csökken a vásárlóerejük - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a forgalmi adatokból kitűnik, hogy mely területeken fogták vissza már eddig is költéseiket a magyar vásárlók. A korábban a szabad felhasználású hitelekkel is pörgetett nagy értékű, tartós javak piaca megérezte a vásárlóerő szűkülését, de hónapok óta gyengélkedik a ruházati szegmens is. Az élelmiszerek kereslete hullámzik, a háztartások ugyanis itt spórolnak utoljára.

A válság a bolthálózatban is átrendeződést eredményezett - húzza alá Vámos. Az értékesítőhelyek száma az elmúlt négy évben a 166-167 ezres csúcsról 145 ezer körülire csökkent, ami gyakorlatban a kis- és középvállalkozások térvesztését jelenti. Csökkent a kereskedelemben foglalkoztatottak száma is, több mint húszezerrel. A nagy láncok között is mutatkozik átrendeződés, a vevők jobban keresik az olcsóbb cikkeket és az olcsóbb elárusítóhelyeket.

A főtitkár szerint nem csak a svájci frankról, hanem a 270 forintos lélektani határnál lévő euróról is beszélni kell, hiszen ha az uniós devizával szemben gyengül a forint, az - miközben az exportőrök számára kedvező - a külföldi termékeket, alapanyagokat, eszközöket drágítja.

Nem költjük el a nyugdíjpénzeket sem - spórolunk, spórolunk, spórolunk

A kitartó frankdrágulás nyomán elmaradhat a belföldi fogyasztás várt növekedése, a háztartások az augusztusban érkező magánnyugdíjpénztári reálhozamokat is törlesztésre fordíthatják, nem fogyasztásra - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Az, hogy a fogyasztás nem tud bővülni, egyrészt a növekedési kilátásokat, másrészt az inflációt fékezi, bár a fogyasztói árszínvonal eddig is azt tükrözte, hogy sok ágazat évek óta nem tudja továbbhárítani költségeinek emelkedését. A fogyasztás lanyhasága tovább mérsékelheti a bázishatás miatt amúgy is csökkenő pénzromlási ütemet, illetve lejjebb szoríthatja a jövő évi pályát. Bár az alapforgatókönyv nem erről szól, elképzelhető, hogy már ez év vége felé teljesül a jegybank inflációs célja. Suppan úgy véli, eddig is a svájci frank szárnyalásával volt magyarázható az, hogy a várakozások dacára sem mutatott növekedést a fogyasztás az első és a második negyedévben.

Hasonlóan látja a reálhozamok várható sorsát Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is. Szerinte a kiifizetések nagy részét megtakarításra és nem fogyasztásra fordítják majd a háztartások. A szakember úgy véli, nemcsak a tényleges árfolyamemelkedés mértékével nőnek a megtakarítások: a félelem a további erősödéstől további pszichológiai hatással is jár, emiatt a lakosság előre megtakarít. A megtakarítási ráta emelkedéséhez a munkanélküliség szintén hozzájárul, így összességében a törlesztőrészletek kifizetésen felül is megpróbál a lakosság előre spórolni.

Javul a külső egyensúly, de...

A negatív jövedelmi sokk természetszerűleg magával hozza a belső kereslet mérséklődését, ami ugyan csökkenti az inflációs nyomást, de mérsékli a gazdaság növekedését is - ért egyet kollégáival Samu János, a Concorde elemzője. Tekintettel arra, hogy nem az euró/forint árfolyam elmozdulásról van szó, ez hozzájárul a külső egyensúly javulásához, a többlet növekedéséhez is. Ennek persze nem feltétlenül kell örülni - hangsúlyozza az elemző -, mert miközben az export a válság előtti szintre tért vissza, az import növekedése messze elmaradt ettől, mivel nem növekszik a belső fogyasztás.

Az átértékelődés a lakosság vagyoni helyzetére jelentősen negatív hatást gyakorol, s a törlesztőrészletek miatt a jövedelmi helyzet is romlik, Samu szerint ez a fontosabb, mint a kedvező inflációs hatás.

A nettó export ugyanakkor még kedvezőbben alakulhat annak dacára, hogy a nyugat-európai piacok kereslete csökkenést mutat. Ha viszont a fogyasztás valóban nem indul be, a külkertöbblet még nagyobb lehet a vártnál, ami az euróval szemben erősítheti a forintot. Ez pedig újra az inflációra hathat kedvezően - hangsúlyozza Suppan.

Samu János szerint az is fontos szempont, hogy az erős frank a külső adósságunkat nem engedi olyan mértékben csökkenni, mint ahogy arra a folyó fizetési mérleg adatokból következtetni lehetne. A svájci frankban denominált hitelek átértékelődése miatt ugyanis csak kisebb mértékben csökken a külső adósság.

További negatív hatása a méregerős franknak, hogy nem tud beindulni a banki hitelezés - hívja fel a figyelmet Suppan. Egyrészt a hitelbedőlések, másrészt pedig amiatt, hogy a svájci deviza drágulása nyomán nő a forintban nyilvántartott eszközoldal, amit vagy a forrásoldal bővítésével, vagy a hitelezés visszafogásával kell kezelniük a bankoknak. A hitelszűke ugyanakkor a beruházások növekedését csak visszafogott mértékben hátráltathatja - véli az elemző hozzátéve, hogy az invesztícióikat a cégek már alapvetően nem hitelekből, hanem szinte mindenütt saját forrásból és uniós támogatásból valósítják meg. Ha pedig hitelt vesznek igénybe a beruházók, inkább a Széchenyi-konstrukciók felé fordulnak.

Ne is álmodjunk 200 alatti frankról

Ha varázsütésre meg is oldódna az eurózóna minden gondja, akkor is legfeljebb 1,35-re jöhetne vissza az euró frankárfolyama - véli Suppan Gergely. Svájc a világ legversenyképesebb gazdasága, devizatartaléka meghaladja az államadósságot, külső hitelezési pozíciója pedig a GDP 140 százalékát teszi ki - sorolja az elemző a gazdaság erejét mutató tényeket. Mindez azt is jelenti, hogy elbúcsúzhatunk a 200 forint alatti frank iránt táplált reményeinktől. Abban viszont reménykedhetünk, hogy ha a magyar gazdaság teljesítménye és az ország iránti bizalom tartósan javulni tud, lassú felértékelődésnek indulhat a forint, ami némileg kompenzálhatja a frank erős mivoltát.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
2011.
július
13. 18:10

A magyarok nem tudják kivédeni a frankerősödést

A magyarok nem tudják kivédeni a frankerősödést A magyar háztartások csupán 17,5 százaléka képes megtakarítani, emiatt nehezen tudják kivédeni a negatív külső körülményeket, mint például a mostani frankerősödést.
Tovább
2011.
július
16. 14:33

Bankok elleni összefogásra készülnek a devizahitelesek

Bankok elleni összefogásra készülnek a devizahitelesek Összefogásra szólít fel a Magyar Szociális Fórum. Simó Endre szervező felszólította a kormányt, hogy vizsgálja felül a bankszövetséggel kötött megállapodást, és állítsa vissza a kilakoltatási moratóriumot.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART