2011.
november
21. 20:46

A nyugdíjpénztári szabályozás módosítását szorgalmazzák a kasszák

Stabilitás Pénztárszövetség A magánpénztárak működési költségei felső korlátjának megemelését szorgalmazták a pénztári vezetők a Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján.

A Stabilitás hétfői közleménye szerint fontosnak tartanák azt is, hogy a visszaigényelhető szja mértékét a saját tagi befizetések után visszaállítsák a jelenlegi 20-ról a régi, 30 százalékos szintre az önkéntes pénztári rendszerben, míg az egészségpénztáraknál elengedhetetlennek tartják a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározását.

Bába Julianna elnök a közlemény szerint a konferencián kiemelte, hogy a szövetségnek erősítenie kell a szakmai alapon nyugvó párbeszédet a kormányzattal. "Ami történt, megtörtént" - mondta Bába Julianna a magánpénztári vagyon államosítására utalva, amiről szerinte a hazai, vagy - végső esetben - a nemzetközi jogi fórumok fogják kimondani a végső szót. Azonban a pénztári szektor ágai együttesen közel 2,2 millió taggal és mintegy 1.160 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkeznek, ennek alapján a pénztári forma továbbra is az egyik legjelentősebb egyéni öngondoskodási módnak tekinthető Magyarországon. Ezek fejlesztése, működtetése pedig nehezen képzelhető el a jogalkotói és végrehajtói hatalom ellenében, azért a Stabilitás Pénztárszövetség minden eszközt meg kíván ragadni annak érdekében, hogy a kormányzattal és a törvényhozással párbeszédet kezdeményezzen, és ily módon tagjai érdekeit képviselni tudja - mondta a szövetség elnöke.

A magán-nyugdíjpénztárak nem akarnak bezárni

Bába Julianna a konferencián kifejtette: a magánpénztári szektor változatlanul működik és működni akar, azonban a jelenlegi költségszinten nem tudni, meddig lesz még erre képes. A 2011. január 1-jétől a működési célú levonásokra hatályban lévő 0,9 százalékos költségmaximum, illetve a vagyonkezelési költségek 0,2 százalékos költségmaximuma nem elég az aktív vagyonkezelésre. "A pénztárba való belépés már nem kötelező, hanem önkéntes választáson alapul, ezért ésszerű lenne, ha tagjaink maguk dönthetnének arról, hogy milyen költségszinten működő pénztárba lépnek be. Ebben az esetben a magánpénztárak fennmaradhatnak, más esetben viszont lassú kihalásra vannak ítélve" - mutatott rá.

Borza Gábor, a szövetsége alelnöke a közlemény szerint kiemelte: bár a második pillérnek nevezett tőkefedezeti rendszer nem szűnt meg, végveszélybe került, amikor idén néhány hónap alatt 2 millió 988 ezer 036 ember 2.946 milliárd forint értékű nyugdíjcélú megtakarítását kellett visszajuttatniuk az állami rendszerbe, illetve a visszalépő tagok számára 215 milliárd forint értékű reálhozamot és 42 milliárd forint tagdíj-kiegészítést kifizetni. A folyamat végére a magán-nyugdíjpénztári vagyon 244,2 milliárd forintra, a taglétszám 100.625 főre csökkent, ezzel párhuzamosan az egy főre vetített átlagos vagyon 1, 02 millió forintról 2,43 millió forintra emelkedett.

Eközben azonban a magánpénztárak adminisztrációs terhei nem hogy csökkentek volna, hanem a vagyonátadás, a reálhozam számítás és kifizetés, tájékoztatás miatt jelentősen nőttek - hívta fel a figyelmet az alelnök. Ennek köszönhetően a szektor 2011 első felében 4,92 milliárd forint működési veszteséget halmozott fel, amit egyelőre a pénztárak a tartalékaikból és a jogszabályok által biztosított egyszeri tagdíj-levonásokból fedeztek. A tartalékok kimerülése után azonban elkerülhetetlenné válik a pénztárak összeolvadása a hatékony üzemméret biztosítása érdekében, ami lényegében a vagyonátadás óta tart.

Már megint a politika

A magánpénztári rendszer körüli politikai harcok az alelnök szerint kedvezőtlen hatással voltak az önkéntes pénztárak működésére is, jóllehet, a két típus között csak a nevükben van hasonlóság. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 5 milliárd forinttal, a taglétszám pedig 4.875 fővel csökkent 2011 első felében, így a kezelt vagyon 861,4 milliárd forintra, a tagok száma pedig 1 millió 289 ezer 278 főre olvadt. Borza Gábor ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy az önkéntes pénztárak által kezelt egyéni megtakarítások összege az átlagot meghaladó befektetési teljesítményeknek köszönhetően annak ellenére növekszik, hogy a tagság egyre nagyobb hányada válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

A Stabilitás alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjpénztár, mint hosszú távú megtakarítási forma már bizonyított, ezért mindent meg kell tenni ismertsége és közkedveltsége erősítéséért, továbbá a tagok számának és a tagdíjbevétel csökkenésének megállításáért. A szövetség ezért aktív szerepet kíván vállalni az önkéntes pénztárak szabályozásának jelenleg éppen zajló felülvizsgálatában, és azt javasolják, hogy állítsák vissza a saját tagi befizetés után visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre.

Az egészségpénztárak taglétszáma folyamatosan növekszik, és 2011 végére elérte a 970 ezer főt, a kezelt vagyon pedig az 54 milliárd forintot. Borza Gábor szerint itt a legfontosabb feladat az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása, az erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, továbbá a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése. Ehhez azonban - húzta alá az alelnök - elengedhetetlenül szükséges a kormányzat támogatása, szabályozó szerepvállalása, például azzal, hogy pontosan meghatározzák: miként kapcsolódhat össze a társadalombiztosítási rendszer a pénztárakkal.

Forrás: MTI

Vissza
2011.
november
21. 06:18

"A nyugdíjasok nem maradnak védtelenül"

"A nyugdíjasok nem maradnak védtelenül" A nyugdíjak vásárlóértéke megmarad, megőrizzük azokat, hiszen a Fidesz-KDNP szerződésszövetséget kötött a nyugdíjasokkal, amit be is tart – jelentette ki szombaton Selmeczi Gabriella a Fidesz szóvivője az Echo TV Heti Mérleg című műsorában. Emlékeztetett, jövőre 4.2 százalékkal fog emelkedni a nyugdíjak összege, idén novemberben pedig egyösszegű, 6 százalékos nyugdíj-kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. Azok, akik bármilyen előrehozott nyugdíjban részesülnek semmit sem fognak elveszíteni jövőre, sőt, az ő járandóságuk is 4.2 százalékkal fog növekedni - hangsúlyozta a fideszes politikus.
Tovább
2011.
november
19. 09:03

"Senki nem marad nyugdíjellátás nélkül”

"Senki nem marad nyugdíjellátás nélkül” A nyugdíjrendszer átalakítása miatt az átmeneti időszakban senki nem marad ellátás nélkül – mondta a Közigazgatás Rádiójában Molnár László, Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának igazgatója. Hozzátette: a megváltozott jogszabályok és a folyamatban lévő változtatásoknak köszönhetően idén 80 százalékkal nagyobb volt az ügyélforgalmunk, mint tavaly.
Tovább
2011.
november
20. 16:06

Benyújtotta a kormány a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslatot

Benyújtotta a kormány a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslatot Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.
Tovább
2011.
november
20. 10:33

Hogy élnek a nyugdíjasok Európában?

Hogy élnek a nyugdíjasok Európában? Az európai nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását térképezték fel 12 országban az MTI tudósítói. Az összeállításból az is kiderül, hogy hol mennyi pénzből élnek az idősek.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART