2012.
október
18. 18:57

A palettán lehetett a nyugdíjak csökkentése is

Banai Péter A kormány bízik abban, hogy az év közbeni folyamatok jövőre igazolni fogják várakozásait, és ezért bizonyos intézkedéseket nem kell megtenni - fejtette ki a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában Banai Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy miért kellett ennyire sietni a legújabb kiigazító intézkedésekkel és milyen "étlapról" válogatott a kormány.

Meggyőzzük a Bizottságot

"Bízom abban, hogy a tényszámok azt mutatják majd, hogy az eredeti intézkedések biztosítják, hogy 3% alatt legyen a hiány. Nem elég az, hogy a kormány számításait az elemzők és a bankszövetség képviselői visszaigazolják, Brüsszel szerint ugyanis nem elegendőek az intézkedések" - reagált Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a közrádió műsorában arra a felvetésre, hogy téved-e Brüsszel a magyar költségvetési számításokkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy most a legfontosabb feladata a kormánynak, hogy "mindenképp meggyőzze a Bizottságot".

Tegnap Matolcsy György bejelentette, hogy a kormány egy újabb, 367 milliárd forintos kiigazításról döntött a 2013-as költségvetés illetően, mert az Európai Bizottság véleménye szerint a korábbi intézkedésekkel is 3,7-3,9% lehet a költségvetés hiánya.

Arra a kérdésre, hogy miért kellett ennyire gyorsan dönteni, a helyettes államtitkár kifejtette, hogy "november 7-én jelenik meg az Európai Bizottság őszi jelentése és a mostani hét az a hét, amikor a Bizottság lezárja a számításait, és ezután már nem fog új adatokat figyelembe venni. A kormánynak tehát gyorsan és határozottan lépnie kellett" - húzta alá.

Mi volt az étlapon?

"Vannak olyan lépések, amelyeket a kormány jó szívvel, szakmai meggyőződéssel hozott meg. Ilyen a Széll Kálmán Terv, vagy a segély helyett munkát program. Bizony az új intézkedéssorozatban például a bankadó egészének megtartása olyan lépés, amit nem jó szívvel, hanem kényszer miatt tett meg a kormány" - árulta el Banai.

"Egy ilyen helyzetben mérlegelni kellett azt, hogy milyen intézkedések lehetnek még azok, amelyekkel 3% alá tudjuk hozni a hiányt úgy, hogy azt az Európai Bizottság is elfogadja. Hangsúlyozom: a kormány azt gondolja, hogy a korábban bejelentett intézkedések is elegendőek a cél teljesítéséhez" - magyarázta a helyettes államtitkár.

A riporter aziránt is érdeklődött, hogy mi volt az asztalon, mi volt az étlapon, amelyhez nyúlhatott a kormány az intézkedéssorozat összeállításánál. Banai Péter, a műsorban a következőképp fogalmazott: "Mi volt tehát a palettán? Palettán volt az, hogy a bankadó bent maradjon teljes egészében és a bankok még egy évig nagyobb terhet vállaljanak a közterhekből. Palettán lehetett az, amit több más ország csinált és amellyel Magyarország is élt korábban, hogy hozzányúl a nyugdíjakhoz és a bérekhez. Palettán volt az, hogy a növekedést meghatározó kiadásokat vágjon vissza a kormány. Ezekből a lehetőségekből mérlegelve született meg az az intézkedéssorozat, amelyet tegnap a miniszter úr ismertetett".

A Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk megjelenése után az alábbi pontosítást tette: "A nyugdíjak elvétele a 2009-es Bajnai-féle válságkezelési programnak a sajátja, a Nemzetgazdasági Minisztérium nem számolt ezzel a lehetőséggel. Banai Péter Benő helyettes államtitkár is csak példaként említette a rádióműsorban, hogy az előző kormányok, vagy más országok (lásd Portugália) gyakorlatát nézve lehetett volna ilyen intézkedés is a palettán. A Kormány azonban ezt a lehetőséget elvi okokból kizárta, mert azon az állásponton van, hogy a gazdasági válság terheit nem a lakossággal kell megfizettetni, ezzel szemben a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező ágazatoktól kér most nagyobb áldozatvállalást".

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egyébként ezzel kapcsolatban szerda este az MTV Az este című műsorában úgy fogalmazott, hogy nem az állampolgárok hibája, hogy magas az államadósság, ezért a kabinet nem hajlandó sem bért, sem nyugdíjat csökkenteni, és nem fog személyi jövedelemadót sem emelni, pedig egyértelműen ez az elvárás Magyarországgal szemben. Ezért a mostani kormány elmondása szerint az alacsony hiányt a bankokkal és a multinacionális vállalatokkal fizetteti meg.

Lesznek negatív hatások

Banai Péter elismerte, hogy a mostani intézkedéssorozatnak lehetnek rövid távon negatív gazdasági hatásai. Ha csak a bankokat nézem, akkor kevesebb forrás jut beruházásokra és kevesebb forrás jut a banki alkalmazottakra is. Vannak tehát rövid távú negatív hatások - mondta. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy a potenciális negatív hatások sokkal kisebbek annál, mintha a kormány a belső keresletet fogta volna vissza például nyugdíjcsökkentéssel. Túlzónak találja a Bankszövetség azon számítását, hogy a most bejelentett intézkedések törvénybe foglalása akár 10%-kal is visszavetheti a magyar gazdasági teljesítményét (erről Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára beszélt szintén a közrádió reggeli műsorában).

Mit nem fogadott el Brüsszel?

A kormány október 5-én jelentette be a korábbi, 397 milliárd forintos költségvetési intézkedéssorozatot, és Matolcsy György szerdai szavaiból az derült ki, hogy ennek kétharmadát vette figyelembe az Európai Bizottság az október 15-én megküldött véleményében. Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára arra a műsorvezetői kérdésre, hogy Brüsszel mit nem vett figyelembe, kifejtette: a két héttel ezelőtt elfogadott intézkedések közül volt olyan lépés amit a Bizottság egyáltalán nem vett figyelembe.

Ilyen például az uniós társfinanszírozás csökkentése 15%-ról 5%-ra. Ez minden tagállam számára lehetséges, de csak akkor, ha megállapodik a nemzetközi szervezetekkel. Ez egy róka fogta csuka helyzet. Brüsszel azt mondja, hogy mivel még nem született megállapodás, ezért ezt a tételt nem veszik figyelembe - mutatott rá Banai, hogy a Bizottság a számításai során figyelmen kívül hagyta ezt az 55 milliárd forintos egyenlegjavítást.

Banai emellett említette még az október 5-i csomag keretében bejelentett, adóbeszedés hatékonyságának javításából származó plusz bevételeket is. A kormány itt nem csak számokat mondott, hanem konkrét intézkedéseket is, ám a Bizottság a pénztárgépek online összekötéséből származó bevételeket csak pozitív kockázatként veszi figyelembe, de nem számol az intézkedés hatásával - magyarázta a helyettes államtitkár, aki azt is megjegyezte, hogy a kormány itt nagyon óvatosan számolt, amikor plusz 95 milliárd forintot tervezett be a költségvetésbe.

Az NGM illetékese is hangsúlyozta, hogy ha jövőre az év közbeni folyamatok a kormány várakozásait igazolják, akkor nem lesz szükség bizonyos intézkedések végrehajtására, így például a pedagógus béremelés elhalasztására.

Miért nem volt egyeztetés?

A kiszivárgott hírek szerint fél nappal a bejelentések előtt értesült a bankszövetség a kormány legújabb csomagjának terveiről. Banai Péter csütörtök reggeli tájékoztatása szerint azért nem volt lehetőség az egyeztetésre, mert ezek olyan információk (például a bankok terhelésének növelése - a szerk.), amelyekkel élni és visszaélni lehetett volna. Elég csak megnézni az OTP árfolyamát - mondta. A bankpapírok árfolyama tegnap 8%-os mínuszban is járt napközben, végül 3,7%-os veszteséggel zárt.

Forrás: MR/Portfolio.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART