2012.
május
21. 10:17

A százéves Tamás Aladárnét köszöntötték Rimaszombaton

Címkék:
Tamás Aladárné A százéves Tamás Aladárnét, Ilonkát köszöntötték vasárnap a felvidéki Rimaszombaton; az idős pedagógus neve akkor vált ismertté, amikor az elmúlt évben a szlovák állampolgársági törvény alapján megfosztották szlovák állampolgárságától, miután többedmagával együtt nyilvánosan felvállalta, hogy megkapta a magyar állampolgárságot.

A Gömörország fővárosának mondott Rimaszombat református templomában vasárnap délután több mint százan – rokonok, barátok, ismerősök, egykori tanítványok, magyarok és szlovákok – vettek részt a Tamás Aladárné tiszteletére megtartott hálaadó istentiszteleten. A jó erőben lévő idős asszony lányával lépett a templomba, amelynek padsoraiból igen sokan köszöntötték.

Molnár Sándor református lelkész a Kárpát-medencei magyar pedagógus-társaság egyik legidősebb tagjának nevezte az ünnepeltet, akivel – mint mondta – az a gyalázat esett meg, hogy szülőföldjén, ahol otthona van, ahol tisztességesen élt, nevelt, tanított, ma már nincs nyilvántartott, bejegyzett címe, “minden ok nélkül és jogtalanul hontalanná lett”.

A százéves pedagógus a templomban vehette át B.Kovács Istvántól, a Simonyi alapítvány elnökétől a Petőfi-díjat, amellyel a szlovákiai magyarság jeles képviselőit tüntetik ki.

Az ünnepségen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki az MTI-nek azt mondta: a nyolc jogfosztott szlovákiai magyar közül hét kérte a tanács segítségét, valamennyi kereset megérkezett Strasbourgba, emellett az Európai Parlamentnél petíciós eljárást kezdeményeznek. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés Lászlóval levelet írtak Robert Ficó szlovák miniszterelnöknek, és abban kérték, hogy ezt a törvényt töröljék el, mert ez az európai joggal és az európa tanácsi egyezményekkel ellentétes, ugyanakkor a szlovák alkotmányt is sérti.

- Úgy gondolom, hogy az anyaországnak felelőssége van határokon túl élő magyarokért, ezért a magyar államnak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a huszonegyedik században ezt az elfogadhatatlan jogi konstrukciót megsemmisítsék, hatályon kívül helyezzék – fogalmazott Lomnici Zoltán, aki szerint a Felvidéken olyan jogsértések történtek, amelyek az Európai Unió jogközössége számára tarthatatlanok, tűrhetetlenek, “igenis lépni kell”!

Az istentisztelet utáni ünnepi fogadáson Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja úgy fogalmazott Tamás Aladárnéról, hogy megtanított tisztelni más embereket, más népeket, magyarként megmaradása, a szülőföld iránti tisztelet, hűség, kitartás, szeretet jellemzi a világát, a “felvidéki magyar közösség világító lámpása lett”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait tolmácsolva a főkonzul azt mondta: “Ilonka néni az elmúlt száz esztendő alatt megélt nem kevés történelmi próbatétel sodrának kitéve sosem találta kétségesnek, mely nemzethez tartozik, s mit kell cselekednie. E meggyőződéssel végezte tanári hivatását is… s e meggyőződéssel néz ma ismét szembe a hatalommal, amely a magyar állampolgársága felvételéért retorzióval sújtja.”

Tamás Aladárné Szűcs Ilona 1912. május 16-án magyar állampolgárnak született a felvidéki Várgedén. Néhány évvel később – anélkül, hogy elköltözött volna – csehszlovák, majd hat évre rá újra magyar állampolgár lett. A második világháborút követően megkérdezése nélkül ismét csehszlovák állampolgárrá, majd a Szlovák Köztársaság 1993-ban történt megalakulásával szlovák állampolgárrá tették. 2010-ben először vált lehetővé számára, hogy maga döntsön.

Ekkor élt a kettős állampolgárság felvételének lehetőségével, és szlovák állampolgársága mellé felvette a magyart is. A szlovák állampolgársági törvény értelmében azonban nem sokkal azután, hogy megszerezte a magyar állampolgárságot, megfosztották szlovák állampolgárságától.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART