2012.
szeptember
04. 10:49

A váltakozó böjtölések előnyei - A mérsékleten van a lényeg

Címkék:
böjtölés "A böjtölésről mindig azt feltételeztem, hogy kellemetlen dolog, és korántsem látni, hogy milyen haszna lehet hosszabb távon. Így amikor felkértek arra, hogy készítsek dokumentumfilmet, amelyben magamon próbálom ki, hogy mi történik, ha nem eszem, nem nagyon örültem. Biztosra vettem ugyanis, hogy nem lesz benne sok örömöm" - Michael Mosley, a BBC tudományos szakírója ezzel az önvallomással vezette be a váltakozó, a rendes táplálkozási napok közé beiktatott, de megfelelően ellenőrzött koplalással járó előnyöket ismertető írását a brit média portálján. Mint elárulta, végül azért szánta rá magát a kísérletre, mert a szerkesztő biztosította, hogy új tudományról van szó, amelynek eredményeit saját testén is megtapasztalhatja majd.

"Nem elég erős az akaratom ahhoz, hogy hosszabb időn át képes legyek böjtölni, de rendkívül érdekelt az, hogy miért hosszabbíthatja meg az életet, ha kevesebbet eszünk. Kiváltképpen azért izgatott, mert a tudósok szerint az előnyök fájdalom vagy kínlódás nélkül is elérhetők" - fejtette ki személyes indokait a szakíró.

Önmagában nem elegendő, ha kevesebbet eszünk

Azt, hogy miként öregszünk, az ember génjei határozzák meg, és ezzel kapcsolatban nem sokat lehet tenni. A kalóriakorlátozás - a jó, de nem bőséges étkezés - egyike annak a néhány dolognak, amelyről kitűnt, hogy növelheti a várható élettartamot, legalábbis az állatoknál. Az már 1930 óta ismert, hogy például az egerek jóval tovább élnek, ha kalóriában szegény, de tápláló anyagokban gazdag étrendre fogják őket. Mind több bizonyíték van arra is, hogy ez a majmokra is érvényes lehet.
Az élettartam megnyújtásának világrekordját az emlősök körében az az "új típusú" egér tartja, amelynek élettartama akár 40 százalékkal is kitolódhat - ez az ember esetében 120 évnek vagy még többnek felelne meg. Ezt génmódosítással érték el úgy, hogy az egér teste igen keveset termel az IGF-1 növekedési hormonból, amelynek magas szintje felgyorsítja az öregedést, illetve előmozdítja az öregedéshez kapcsolódó betegségekre való hajlamot, viszont alacsony szintje kímélő hatású a szervezetre.


Hasonló, de természetes genetikus mutációt mutattak ki az embernél a Laron-szindróma esetében. Ez egy nagyon ritka tünetegyüttes, amely világszerte 350-nél kevesebb személyt érint. Az, hogy testük igen kevés IGF-hormont termel, azzal jár, hogy alacsony termetűek, de úgy tűnik, egyben meg is védi őket az öregek között gyakori betegségnek számító járó ráktól és cukorbetegségtől.
Az IGF-1 hormon - egy inzulinhoz hasonló növekedési tényező - egyike a testet mozgásban tartó ösztönzőknek, mivel a sejteket reprodukálásra bírja. Ez nagyszerű dolog mindaddig, amíg az ember nő, de kevésbé előnyös az élet későbbi szakaszában. Mára kimutatták, hogy az IGF-1 szintjét csökkenteni lehet az étrend megváltoztatásával. A kalóriakorlátozással kapcsolatos tanulmányok szerint hasznos ugyan, ha kevesebbet eszünk, de önmagában nem elegendő. A kalóriabevitellel együtt a fehérjebevitelt is mérsékelni kell - de nem teljesen, az ugyanis nagyon rossz ötlet lenne. Be kell tartani viszont az orvosi utasításokat, holott éppen ez az, amit a legtöbb ember figyelmen kívül hagy.

Javító üzemmód

A böjtölés hasznának az a magyarázata, hogy amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, akkor a "növekedési üzemmódról" átáll a "javító üzemmódra". Ahogy az IGF-1 hormon szintje apad, a jelek szerint számos javító gén kapcsolódik be - mutatta ki a Dél-Kaliforniai Egyetemen dolgozó Valter Longo professzor.
Az utóbbi években zajló étrendi vizsgálatok egyik területe a váltakozó napokon történő böjtölés, angol betűszóval az ADF. Ez az étkezési forma azt jelenti, hogy az egyik napon tetszés szerint táplálkozunk, a másikon nagy mértékben visszafogott, 600-nál kevesebb kalóriát tartalmazó étrendet tartunk be. Meglepő módon úgy tűnik, hogy egyáltalán nem számít, mit eszünk a nem böjtölő napokon.


Krista Varady nyolc héten át követte két különböző, túlsúlyos betegekből álló csoport ADF-diétáját az Illinois-i Egyetemen. "Ha betartották a böjti napokat, a szív- és érbetegségi betegségek kockázata szempontjából közömbösnek tűnt, hogy a nem böjtös napokon alacsony- vagy magas zsírtartalmú ételeket fogyasztottak az érintettek" - magyarázta a BBC-nek.
Michael Mosley úgy érezte, hogy nem lenne képes az ADF-előírások betartására, ezért a könnyebb, 5:2-es változatot választotta. Ennél a kúránál az ember öt napon át normálisan táplálkozik, két napon pedig nők esetében 500, férfiak esetében 600 kalóriát fogyaszt.

A böjt sok esetben veszélyes lehet

A szakíró kikísérletezte, hogy böjti napjain a legjobb étrend egy könnyű reggeli (rántotta, vékony sonkaszelet, sok fekete tea - összesen mintegy 300 kalória), sok víz és füvekből készült tea napközben, este pedig egy könnyű vacsora (roston sült hal sok zöldséggel).
A táplálkozási napokon ugyanazt ette, amit máskor szokott, és nem érezte szükségét annak, hogy hozzátegyen. Öt héten át tartotta magát ehhez az étrendhez, ezalatt több mint hat kilót fogyott, és közben javult vérének cukor- és koleszterinszintje. Ebből arra következtetett, hogy ha képes lenne állandósítani ezt a táplálkozási gyakorlatot, jelentősen csökkenne annak kockázata, hogy olyan öregkori betegsége alakul ki nála, mint a rák vagy a diabétesz.

A jelenlegi orvosi álláspont szerint a böjtölés előnyei nem bizonyíthatók, és amíg nem végeznek embereken több erre vonatkozó kísérletet, jobb naponta legalább 2000 kalóriát fogyasztani. Aki pedig tényleg böjtölésre adja a fejét, jobban teszi, ha szakklinikán vagy orvosi felügyelet alatt koplal, mivel a böjt sok esetben - például terhes asszonyoknál vagy orvosságot szedő cukorbetegeknél - veszélyes lehet.

"Én szigorú felügyelet alatt álltam, és számomra az 5:2-es böjt meglepően könnyűnek tűnt. Szinte biztos vagyok abban, hogy ezután is megpróbálkozom vele, bár ritkábban. Akárcsak az evésben, a böjtölésben is a mérséklet az ajánlatos" - vonta le a tanulságot az önmagán kísérletező BBC-kommentátor.

Forrás: MTI

Vissza
2011.
április
08. 02:39

A böjt nem jelent éhezést

A böjt nem jelent éhezést Napjainkban egyre kevesebben vannak, akik a húsvét előtti nagyböjtöt komolyan veszik, ám akadnak olyanok is, akik ezt a hat hetet valóban a bűnbánat, az öröm és a megújulás időszakának élik meg.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART