2010.
december
03. 23:19

Andor: az EU beleszólhat a tagállami nyugdíjrendszerekbe

Andor László Az európai foglalkozás hirtelen bővülésére ugyan nem számít, de a költségvetési konszolidáció munkahelyekre gyakorolt esetleges negatív hatásától sem tart Andor László, a Bizottság magyar tagja, aki a BruxInfónak adott interjúban arra is figyelmeztet, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának a fenntarthatóságot kell javítania, ami nem feltétlenül igaz a tervezett magyar intézkedésekre.

Az európai uniós foglalkoztatási helyzet a válság következtében nem romlott az előzetesen várt mértékben. Gazdasági élénkítőcsomagok nélkül hogyan alakult volna a piac?

Nem lehet megmondani, hogy az európai gazdaság milyen mértékű veszteséget szenvedett volna el gazdasági élénkítő intézkedések nélkül. Be kellett avatkozni a monetáris, a fiskális, a foglalkoztatási és az iparpolitikába is, ennek következtében összességében nehéz alternatív forgatókönyvet elképzelni, de nem is szeretnék. Amit biztosan tudunk, az az eredmény. A beavatkozások révén sikerült megfogni a zuhanást, bár körülbelül 6 millió munkahely elveszett, a foglalkoztatást 2009-ben még így is sikerült 12,5 millióval, 6 %-kal a 2000-es szint felett tartani.

Egyértelmű, hogy azok az országok döntöttek jól, akik nem a munkahelyek számának csökkentésével, hanem a munkaidő mérséklésével próbáltak megtakarítást elérni?

Igen, ez egyértelmű. Az a helyes, ha egy cég, vagy egy tagország rugalmas foglalkoztatással, és egyéb támogatási formákkal igyekszik megőrizni a munkahelyeket ilyen mértékű recesszió esetében is. A tömeges munkanélküliséget, és a munkaképesség ezzel járó pocséklását és a szakértelem leépülését érdemes elkerülni – ezért a recesszió akut időszakában a munkaidő csökkentése, az állásban maradás támogatása a megoldás – Németországban például hasonló intézkedések segítségével lényegében a munkanélküliség növekedése nélkül sikerült átvészelni a válságot. A gazdaság élénkülésével viszont az új munkahelyek teremtésére, az átképzésre érdemes áthelyezni a hangsúlyt, segítve a gazdasági szerkezetváltást.

Egy múlt héten publikált jelentés szerint ezekben a hónapokban állt meg az EU-ban a foglalkoztatási szint csökkenése. Mi alapján várnak felemelkedést, hiszen több kormány még csak most jelent be megszorító intézkedéseket?

A gazdasági növekedés már megindult egy évvel ezelőtt. A kérdés az volt, hogy mennyi idő telik el a GDP-növekedés és a munkahelyek számának növekedése között. Nyilván az európai gazdaság nem egy rugóra jár, hanem jelentős tagállami különbségek vannak, de Németországban például már nyáron dinamikusan bővült a munkahelyek száma, és ez folytatódik. Ez pedig a környezetére is pozitívan kihatott. Megfigyelhető volt a költségvetési hiány ellen agresszívan fellépő országoknál, hogy – miután a magánszektorban elkezdett nőni a munkahelyek száma –, a kormányok fokozatosan építettek le helyeket a közszférában. Ugyanez történt Nagy-Britanniában is. Ennek az ütemezése és dinamikája sok kérdést felvet, de ezt belpolitikailag kell hangszerelni.

A Stabilitási és Növekedési Paktum alkalmazásakor a mostaninál nagyobb hangsúlyt kap a jövőben az államadósság-kritérium. Nem tart attól, hogy az egyik uniós törekvés így kiiktatja a másikat, és az államháztartás rendbetételének követelménye miatt a tagállamok a korábban végrehajtott nyugdíjreformok visszaállítására kényszerülnek?

A két törekvés nem került egymással szembe, hiszen az állami jövedelmeknek különböző forrásai léteznek: elsősorban nem a megtakarítások felélése, hanem az adóztatás. Döntően az adóbázis megőrzése az, ami rendkívül fontos. Ezért nem szabad túl korán, és meggondolatlanul adókat csökkenteni, mert ha netán szükség van rá, akkor sokkal nehezebb újraépíteni az adóbázist. A konszolidáció során mindenkinek egyensúlyt kell találnia a kiadáscsökkentés és az adóbevételek növelése között.

Tehát nincsenek nyomás alatt azok a tagországok, amelyek korábban nyugdíjreformot hajtottak végre?

Két dolgot nem szabad összemosni. Az egyik a nyugdíjreformok költségvetési hiánynövelő hatásának elszámolása a Stabilitási és Növekedési Paktumon belül, a másik pedig a nyugdíjreformok továbbfejlesztése, akár újabb szabályozásokkal. A legtöbb helyen az a probléma, hogy az idősödő társadalom miatt nincs elegendő megtakarítás a rendszerben. A már meglévő, nyugdíjcélú befektetések folyó bevételként való visszaforgatása, azt gondolom, nem a megfelelő válasz a kihívásokra, még ha látszólag ez az összefüggés létezik is.

Osztja tehát Olli Rehn-nek, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosának aggodalmait, amiket a magyar kormány nyugdíjrendszer-átalakítási bejelentései után fogalmazott meg?

A Bizottság minden kérdésben egy véleményt vall, és egy hangon szólal meg. Ez esetben ez Olli Rehn hangja. A nyugdíjkérdések a bizottságon belül három biztost érintenek: a gazdasági és pénzügyekért felelős Olli Rehn-t, a belső piacért felelős Michel Barnier-t, és engem. Nekem elsősorban megélhetési, és szociális szempontból kell vizsgálnom a nyugdíjkérdést. Azokat az aspektusokat kell észrevennem, és megfogalmaznom, amelyek az elegendő, vagy éppen nem elegendő nyugdíjakra, valamint a nyugdíjreformok kellően megalapozott társadalmi párbeszéden nyugvó megvalósítására vonatkoznak. Olli Rehn véleménye fontos, de nem ez a teljes kép, amit a Bizottság tud mondani.

Mit gondol ön a nyugdíjrendszer átalakításáról?

Először is, az Európai Unióban számos, egymástól jelentősen különböző, ám mégis hasonlóan jól működtethető nyugdíjrendszert találunk, például Portugáliában, Németországban, illetve -- a Magyarországon is sokszor példaként említett -- Svédországban. A jól működő rendszerekben az a közös, hogy a munkaerőpiacról való kilépés után nem zuhan elviselhetetlenül az életszínvonal, megfelelő szinten biztosítják a megélhetést a nyugdíjasoknak, ugyanakkor nem terhelik meg túlzottan az állami költségvetést, vagyis fenntarthatóak. A nyugdíjrendszerek kiigazítása a társadalom elöregedése miatt szinte szükségszerű. De az átalakításnak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és megfelelő nyugdíjakat biztosító képességét nem rontania, hanem javítania kell. Ez sajnos nem feltétlenül igaz arra, amit a tervezett magyar intézkedésekről eddig hallottunk. Amennyiben a nyugdíjcélú megtakarításokat folyó kiadások fedezésére fordítják, sérülhet a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, megfelelő ellátást biztosító képessége. Ha valaki esetleg évtizedekig nyugdíjjárulékot fizet az államnak, de ennek ellenére nem szerez nyugdíjjogosultságot, akkor az illető nyugdíja jó eséllyel nem lesz megfelelő, elégséges. Kiindulópontként pedig mivel a nyugdíjrendszer a bizalomra épül, munkavállalóként négy évtizeden át takarékoskodunk, annak reményében, hogy utána idős korunkra megfelelő nyugdíjat kapunk, fontos, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja a nyugdíjrendszer működését, illetve adott esetben a változás szükségességét. Ezért alapvető a szociális párbeszéd, a munkáltatókkal, munkavállalókkal és más érdekképviseletekkel folytatott egyeztetés, illetve hogy a változtatás transzparens módon történjen. Ha van rá igény, a Bizottság örömmel bocsátja rendelkezésre szakértelmét.

Az Európai Uniónak van egyáltalán beleszólása a tagállamok nyugdíjrendszereibe?

Fontos leszögeznünk, hogy a nyugdíjrendszer kialakítása túlnyomórészt valóban tagállami hatáskör. Ugyanakkor az EU-nak van beleszólása, amennyiben a nyugdíjrendszer átalakítása azokat a közösen kialakított makrogazdasági paramétereket érinti, amelyek a gazdasági kormányzás, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai alá esnek, illetve az EU feladata a tagállamok nyugdíjrendszereinek összehangolása, a nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása.

Ez esetben mit tehet az Európai Bizottság?

Itt sok mindent meg kell még vizsgálnunk, ha a magyar helyzetből indulunk ki. Naponta jelennek meg sajtóhírek, amiből ugyan kirajzolódik egy kép, de az apparátus még nem tudta megvizsgálni, hogy egy egységes törvényjavaslat szöveg ütközik-e az uniós joggal. Ha megállapítjuk, hogy valahol sérült az európai jog, akkor természetesen közbelépünk.

Forrás: JogiFórum


 

Vissza
2010.
november
09. 23:31

Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban

 Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait.
Tovább
2010.
szeptember
03. 10:20

50 milliárd dollárt kell szereznie a világ legnagyobb nyugdíjalapjának

50 milliárd dollárt kell szereznie a világ legnagyobb nyugdíjalapjának Mivel a japán állami nyugdíjalap lejáró eszközei illetve likvid forrásai nem elégségesek a nyugdíjak kifizetésére, ezért a márciusban kezdődött üzleti évben összességében 50 milliárd dollárnyi eszközt kell majd eladnia az intézménynek. A nyugdíjalap vezetője szerint japán államkötvényeket fognak értékesíteni, hiszen a jelenlegi környezetben ez a legjobb választás.
Tovább
2010.
december
02. 10:25

A csehek teljesen más utat választhatnak nyugdíjügyben

A csehek teljesen más utat választhatnak nyugdíjügyben Egyre több részlet kerül napvilágra a cseh nyugdíjreformról, egy kormányzati körökből kiszivárgott dokumentum szerint a járulékokból 5 százalékot tennének át hosszabb távon egyéni számlákra. A 40 év felettieknek önkéntes lesz a választás, azonban a 40 év alattiaknak és a pályakezdőknek kötelező lesz a belépés. Jelenleg csak önkéntes nyugdíjalapok működnek Csehországban, azonban 2012-2013 környékén egy új pillérrel gazdagodik a rendszer, aminek forrásait adóemeléssel teremtik elő.
Tovább
2010.
november
01. 15:41

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer esetleges "teljes körű államosítása" rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hosszabb távon azonban - csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek - a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna - áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői helyzetértékelésében.
Tovább
2010.
november
17. 21:02

Az ombudsman a nyugdíjpénztári törvények módosítását javasolja

Az ombudsman a nyugdíjpénztári törvények módosítását javasolja A nyugdíjpénztárak a jelenlegi intézményi formában, a hatályos jogszabályok alapján nem képesek arra, hogy a pénztártagoknak életük végéig járadékot folyósítsanak - állapította meg Szabó Máté országgyűlési biztos a nyugdíjpénztárak átfogó vizsgálatában.
Tovább
2010.
július
27. 14:54

Az ország, ahol sok a nyugdíjas

Az ország, ahol sok a nyugdíjas Huszonöt éve folyamatosan a japán nők vezetik a születéskor várható élettartam világranglistáját: a tavalyi adatok szerint átlagosan 86,44 évig élnek - derül ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott tokiói kormányjelentésből. A férfiaknál is új hazai rekord az átlagosan várható 79,59 év, de az a világon csak az ötödik helyhez volt elég.
Tovább
2010.
október
21. 10:34

Brüsszel vizsgálja a magyar magán-nyugdíjpénztári terveket

Brüsszel vizsgálja a magyar magán-nyugdíjpénztári terveket Az állam többet nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak - mondta Orbán Viktor kormányfő egy televíziós interjúban. Most 2,8 millió ember tagja a 18 magánnyugdíjpénztárnak, akik összesen havonta 30 milliárd forintot fizetnek be az APEH-hez, amely tovább küldi az összeget a pénztárakba; az állam pedig ugyanekkora összeget betesz az állami nyugdíjkasszába. Korábban a miniszterelnök annyit mondott, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket csak 14 hónapig irányítja az állami nyugdíjkasszába.
Tovább
2010.
november
25. 19:07

Brüsszelnek nem tetszik a magyar nyugdíjintézkedés

Brüsszelnek nem tetszik a magyar nyugdíjintézkedés Több fenntartása van az Európai Bizottságnak a nyugdíjrendszerre vonatkozóan a közelmúltban bejelentett magyar intézkedésekkel kapcsolatban.
Tovább
2010.
november
30. 14:20

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet Az állami nyugdíjak jelenlegi átlagosan havi 88 ezer forintos reálértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg az elszegényedés - hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján.
Tovább
2010.
március
02. 09:51

Egységesen befagyasztanák a görög nyugdíjakat

Egységesen befagyasztanák a görög nyugdíjakat Görögországban befagyasztanák minden nyugdíjas ellátmányát idén az ország munkaügyi miniszterének javaslata szerint.
Tovább
2010.
július
20. 20:00

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok Volt idő, amikor a népességfogyás valami megfoghatatlan, távoli problémának tűnt, ma pedig már azon aggódunk, hogy fogja eltartani az egyre kevesebb aktív dolgozó az egyre több nyugdíjast. Ám arról még mindig kevés szó esik, hogy a demográfiai változások – a bevándorlás, az elöregedés – alapjaiban formálhatják át az európai településeket. Milyen lesz a jövő városa? Koordinálatlanul szétterül, összezsugorodik vagy épp besűrűsödik?
Tovább
2010.
október
12. 13:52

Franciaország: negyedszer is sztrájk a nyugdíjreform ellen

Franciaország: negyedszer is sztrájk a nyugdíjreform ellen Egy hónapon belül negyedik alkalommal tartanak kedden országos sztrájknapot Franciaországban a kormány nyugdíjreform-tervezete ellen: reggel óta fennakadások vannak a vasúti, a légi és a városi tömegközeledésben, s ezúttal a gimnazisták és az egyetemisták is csatlakoztak a megmozduláshoz. 244 városban tartanak utcai felvonulásokat, ahova ismét milliókat várnak a szervezők. Az előző tiltakozó napokon a szakszervezetek szerint 3 millióan, a rendőrség szerint 1 millióan vettek részt a tüntetéseken.
Tovább
2010.
június
11. 20:06

Görögország és az EU megállapodott a nyugdíjreformról

Görögország és az EU megállapodott a nyugdíjreformról Az Európai Unió megállapodásra jutott Görögországgal a nyugdíjreform menetrendjében - közölte Helsinkiben az Európai Bizottság pénzügyi biztosa.
Tovább
2010.
december
02. 12:06

Megüthetjük a bokánkat a nyugdíjváltozások miatt

Megüthetjük a bokánkat a nyugdíjváltozások miatt Bod Péter Ákos és Sarkadi Szabó Kornél szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználása körüli bizonytalanságok csak fokozzák a külföldiek bizonytalan reakcióit, a mihamarabbi tisztánlátás ez ügyben az egész magyar gazdaságnak és társadalomnak érdeke lenne.
Tovább
2010.
november
03. 05:53

Nyugdíjdilemma: 890 milliárd forintért megy a harc

Nyugdíjdilemma: 890 milliárd forintért megy a harc Közel 530 milliárd forintot „hoznak vissza” jövőre az államkasszába a magánnyugdíjpénztáraktól visszalépők, legalábbis a kormányzati számítások szerint. A 2011-es költségvetés tervezetéből kiderül: a járulékok átirányítása mellett – amely a már sokat emlegetett 360 milliárd forinttal javítja a tb-alapok, ezen keresztül pedig a büdzsé helyzetét – további 529 milliárd forint kerülhet át az államháztartásba akkor, ha a tagok mintegy fele visszatér az első pillérhez.
Tovább
2010.
november
29. 18:52

Orbán: biztonságba helyeztük a nyugdíjakat

Orbán: biztonságba helyeztük a nyugdíjakat A miniszterelnök szerint nyugdíjmentő intézkedéseikkel rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték minden magyar ember nyugdíját.
Tovább
2010.
december
01. 20:49

Rehn-Matolcsy: nincs közeledés a nyugdíjak ügyében

Rehn-Matolcsy: nincs közeledés a nyugdíjak ügyében Jottányit sem közeledett egymáshoz a magyar kormány és az EU gazdasági és pénzügyi biztosának álláspontja a magán-nyugdíjpénztárak megszüntetésének ügyében Olli Rehn és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi brüsszeli találkozóján.
Tovább
2010.
november
13. 13:22

Uniós nyugdíjvita: ami nálunk megszűnik, máshol teret nyer

Uniós nyugdíjvita: ami nálunk megszűnik, máshol teret nyer November 15-ig lehet hozzászólni a jövő nyugdíjairól szóló európai Zöld Könyvhöz. A szokatlanul hosszú vitára bocsátott, meglehetősen általános közpolitikai dokumentum óvatosan a Magyarországon most visszaszorulóban lévő tőkefedezeti nyugdíjpénztárak védelmében keresi az európai konszenzust. A görög államháztartás válsága nyomán ugyanis a dokumentum szerzői is úgy látták, hogy az egyik tagállam állami nyugdíjkiadásainak költségvetési hatása más tagállamokban vonhat maga után súlyos következményeket.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART