2012.
március
30. 12:27

Az aktív időskor már nem vízió

Címkék:
női munka Kevés magyar dolgozik idősebb korában, a nyugdíjkorhatár után pedig szinte alig találni munkát vállalókat. A legfőbb ok, hogy a népesség egészségi állapota katasztrofális, így amíg ez nem javul, nem is lehet elvárni az aktív életet. Az idősebb munkavállalókra viszont egyre inkább szükség van, igaz, a bennük rejlő lehetőségeket még kevés cég fedezte fel. A BP közülük az egyik.

A fiataloknak időben fel kell készülniük arra, hogy a demográfiai változások miatt a jövőben egyre tovább tart a munka. Az álláspiacon már jelenleg is négy generáció van jelen, és nagy kérdés, hogyan sikerül majd állást biztosítani számukra. Egyelőre kevés jó példát látni arra, miként lehet az idősebbeket foglalkoztatni - mondta Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke, az uniós Age Platform Europe nevű, civilszervezeteket összefogó, az idősek érdekeit képviselő szervezet magyarországi szakértője, a héten megrendezett "Női karrier korhatár nélkül" című konferencián. A rendezvényt annak a tiszteletére tartották, hogy az idősügy idén kiemelt téma az Európai Unióban, a 2012-es év programjai arra kívánnak rámutatni, milyen értékekkel tudnak hozzájárulni az idősebbek a társadalomhoz, és miért fontos erősíteni a nemzedékek közötti szolidaritást.

Elfelejti a társadalom az idősebb tagjait

Dr. Semsei Imre, a Debreceni Egyetem tudományos dékán helyettese, gerontológus professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb társadalmi problémákat okoz az eltorzult társadalmi szerkezet, az, hogy egyre kevesebb a fiatal és egyre több az idős ember, vagyis egyre több eltartott jut egyre kevesebb eltartóra. Ez egyrészt annak a következménye, hogy az átlagéletkor kétszáz év alatt megduplázódott, azaz egyre tovább élünk, másrészről az értékrend megváltozása miatt egyre kevesebben vállalnak gyermeket. Ez mind a munkamegosztásban, mind az idősek egészségügyi és szociális ellátása terén gondot jelent.

A professzor szerint látni kell azt is, hogy megváltoztak a halandóság alapirányzatai: míg régen az embereket általában fertőző betegségek vitték el, ma a magyar emberek több mint a fele szív és érrendszeri betegségben hal meg. Dr. Semsei Imre szerint nagy előrelépést jelente a társadalom egészségi állapotának javítása, mivel egyre több a beteg idős ember, többségük ráadásul nő. Oktatással, prevencióval, rehabilitációval, gyógyítás-ápolással elő lehetne segíteni, hogy több időskorú vállaljon szerepet a munkaerőpiacon. - A társadalom, mintha elfelejtené az idősebb tagjait, akik korábban ugyanúgy húzták az igát - fogalmazott a professzor, hozzátéve: akkor tud csak aktív lenni az ember, ha egészséges.

Szinte menekülünk a munkaerőpiacról

Ez itthon a legfőbb gond: a magyar népesség egészségi állapota általánosan véve rossznak mondható, és az életkorral erősen romlik. Nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy idősebb korukban nem dolgoznak a magyarok. Hogy valaki nyugdíjkorhatár után vállaljon munkát, szinte nem is létezik, hiszen sokan örülnek, ha addig kihúzzák valahogy - világította meg a hazai helyzetet Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az időskori inaktivitás másik oka, hogy a korosabb generáció alulértékeli önmagát, tudását, képességeit, nincsenek egyéni aspirációk, illetve erős a generációk közötti szembeállítás. Még mindig él ugyanis az a hiedelem, hogy az öregek kiszorítják az álláspiacról a fiatalokat, pedig ez globálisan egyáltalán nincs így - magyarázta a szakember.

Az aktuális jogszabályok, a munkaerőpiac, az egyéni erőforrások, a családi körülmények, valamint a nyugdíjba vonulással kapcsolatos attitűdök is meghatározzák, hogy ki mikorra időzíti a nyugdíjba vonulást. A magyarokra eddig az volt a jellemző, hogy az érintettek többsége a korhatár előtt szeretett volna nyugdíjba menni, ez főként a nőknél jelentkezik erősebben, akik a családi kötöttségeket fontosnak tartják, a férfiak esetében viszont a munkanélküliségtől való félelem játszhat szerepet a korai nyugdíjazásban. A jövőben azonban kevesebb lehetőség nyílik erre, az egyre szigorúbb szabályok és a korhatár fokozatos emelése miatt.

Elvesznek a nők a karrierútjukon

Mint Monostori Judit elmondta, nehezen mérhető az időskori diszkrimináció, ami viszont általában a nőket érinti jobban, akik sokszor elvesznek a karrier útjukon. Nemcsak a pályájukat nehéz elkezdeniük, szülés után anyukaként sem könnyű visszatérniük, elhelyezkedniük. A magyar nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem változott jelentősen, a 2000-es években minden évben 50-51 százalék volt. Tavaly a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 50,6 százalék volt (a férfiak foglalkoztatási rátája 61,2), az uniós átlag 2010-ben 58,2 százalék. A fiatal és az idősebb korosztály rendkívül alacsony foglalkoztatási szintje mögött olyan tényezők állnak, mint például a tanulás éveinek kitolódása, a gyermekgondozási szabadság, illetve nőknél előbb kezdődik meg a nyugdíjba vonulási periódus is.

A rendszerváltás óta óriási változás figyelhető meg a tanulóévek alakulásában, míg 1990-ben a 15 évnél idősebb nappali tagozaton tanuló nők száma 265 ezer volt, 2011-ben már 415 ezer - mutatott rá Monostori Judit. Hozzátette: a felsőoktatásban való részvétel meghosszabbodott, ami befolyásolja a karriert, az alacsony iskolai végzettségűek hátránya ugyanakkor fokozódott. A korábbi évtizedekkel ellentétben nem olyan zökkenőmentes már a munka világába való átmenet sem. Erről tanúskodik a KSH 2009-es statisztikája is, ami szerint a 15-34 éves nem tanuló népesség 16 százalékának még sohasem volt legalább három hónapig tartó munkája.

A karrierút alakulását a nőknél az anyaság vállalása is jelentősen meghatározza, a 2 évesnél kisebb gyereket nevelő nőknek mindössze 10 százaléka foglalkoztatott, a többiek anyasági ellátást kapnak. Az anyukák munkaerőpiacra való visszakerülését különböző attitűdök is befolyásolják. Az egyik legerősebb beidegződés, hogy az anyáknak a gyermek legalább három éves koráig otthon kell lenniük, mert különben a kicsik megsínylik. Ezt elég sokan gondolják így, 2009-ben arra a kérdésre, hogy mikor fogadható el, hogy egy anyuka visszamenjen dolgozni, a legtöbb nő - 56 százalék - a gyermek három éves korát jelölte meg. Ugyanakkor a válaszok alapján, ha részmunkaidőben, vagy távmunkában dolgozhatnának, többen vállalnának munkát a gyermek fiatalabb kora ellenére is. Monostori Judit szerint ezen érdemes lenne elgondolkodni, mert a nők foglalkoztatása nemcsak esélyegyenlőségi, hanem gazdasági kérdés is, egy ország felemelkedéséhez járulhat hozzá.

Időskori foglalkoztatás: íme egy példamutató vállalat

A demográfiai helyzet a vállalatokat is kihívás elé állítja. Így van ezzel a BP budapesti üzleti szolgáltató központja is, amelynél jelenleg több mint 760-an dolgoznak, de a cél, hogy a munkavállalói létszám elérje az ezer főt - mondta Beverly Fay Excel, a BP European Business Service Center ügyfélszolgálati igazgatója.

A szakember 27 évet töltött a BP ausztráliai szervezeténél, ahol kemény munka árán sikerült megvalósítania a diverzitás kultúráját, amely szerinte a leginnovatívabb, legkreatívabb megoldásokhoz tudja segíteni a vállalatokat. Amikor a BP-hez került, kiderült, hogy a szervezetben nagy a demográfiai egyensúlytalanság, magas a fluktuáció és bizonyos szakterületeken hiányzik a munkaerő. Azt gondolták, ha a társadalom demográfiailag szélesebb köréből merítik a munkavállalókat, megoldhatják ezt a problémát.

Beverly Fay Excel elárulta, hogy az első próbálkozások kevésbé voltak sikeresek, mert a toborzó ügynökségek szűrése a vállalat szempontjából nem volt megfelelő, az álláshirdetésekkel nem azokat sikerült megcélozniuk, akiket szerettek volna, a referencia rendszer pedig azért nem működött, mert a cégnél jobbára fiatalok dolgoztak, akik a saját korosztályukból ajánlottak jelölteket. Következő lépésként ezért egy projekt csapatot hoztak létre, amely kidolgozta az idősebb munkavállalók toborzásához szükséges stratégiát. Ennek keretében oktatási programokon mutatták be az embereknek, milyen munkakörök vannak a vállalatnál, a HR-eseknek új interjú módszereket tanítottak, más újságokban hirdettek, amelyben érettebb dolgozókat kerestek, és igyekeztek a munkaerőt közülük felvenni.

Amikor ez a módszer sem hozott átütő eredményt, a helyi egyetemet is bevonták, amely foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mivel Ausztráliában is törvénybe ütközik, ha az álláshirdetésben korhatárt kötnek ki, Beverly Fay Excel kolleganőivel a bíróságig is képes volt elmenni, hogy meggyőzzék a bírónőt, tegyenek kivételeket, és lehetővé váljon a pozitív diszkrimináció. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően végül három év alatt sikerült elérni, hogy a BP-nél az idősebb munkavállalók száma 15 százalékról 22 százalékra emelkedjen.

Forrás: HR Portán

A teljes cikk itt olvasható.

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART