2011.
július
28. 11:15

Az elmúlt évtized legrosszabb nyarát élik át a bükfürdői vállalkozók

Címkék:
Bükfürdő Hiába a hamarosan befejeződő mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, ha az ország egyik legnagyobb idegenforgalmi központjának vállalkozói katasztrofálisnak értékelik a helyzetet. „Bükfürdőn a helyi vendéglátóegységekben közel 30 százalékkal kevesebb vendég volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában” - olvasható az egyik helyi vállalkozókat tömörítő érdekvédelmi szövetség közleményében.

„Bükfürdőn a helyi vendéglátóegységekben közel 30 százalékkal kevesebb vendég volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában” - olvasható az egyik helyi vállalkozókat tömörítő érdekvédelmi szövetség közleményében. A vendéglátásból és szobakiadásból élő vállalkozók jelentős része attól tart, hogy ha nem változik semmi a városban, akkor be kell zárniuk kisboltjaikat, éttermeiket, sörözőiket. Mindez azt is jelentheti, hogy 10-15 százalékkal is nőhet a környéken a munkanélküliség - nyilatkozta Kerekes Szilárd, a Bükért - Vállalkozók Szövetségének elnöke.

A közel kétszáz vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint, a katasztrofális nyárnak nem csak az általános gazdasági válság az oka, hanem az is, hogy a fürdőturizmusból élő város vendéglátósai, szobakiadói csak most érzik igazán, hogy már nem számíthatnak azokra a német, osztrák turistatömegekre, amelyek 80-as években gyakorlatilag eltartották a várost. A mostani, fiatalabb turisták számára azonban már nem elegendő vonzerő a lángos, a gulyás és a paprika - állítja a szervezet.

Mint azt Kerekes Szilárd, a szervezet elnöke elmondta: az alig háromezer fős településen mintegy 250 kiskereskedelmi üzlet, vendéglátóhely és turizmusból élő egyéb vállalkozás (masszőrök, fodrászok, természetgyógyászok, stb.) lételeme, hogy minél több turista jöjjön a városba. Ugyanakkor a város polgárai számára az is fontos lenne, hogy a szállodák ne akarják 'bezárni' a vendégeket az épületeikbe. Hagyják őket a városban is költeni. A legtöbb büki szálloda mindent megtesz azért, hogy vendége jól érezze magát a hotel falain belül. Ugyanakkor az átlag szállodai vezetés figyelme arra már nem terjed ki hogy olyan helyi, kooperációkat alakítsanak ki a kisváros vállalkozóival, amelynek köszönhetően ők is életképesek maradhatnak. Kerekes Szilárd szerint: a szállodák mellett, a helyi gyógyfürdőnek is jobban oda kellene figyelnie a város kisvállalkozóira. Véleménye szerint, az 'elméleti' turisztikai szakembereknek gyakrabban kellene konzultációkat tartaniuk azokkal a kivállalkozókkal, akik hétköznapokban, a saját bőrükön tapasztalják a turizmusban történő változásokat.

Kerekes szerint: új vendégeket csalogathat a városba az a mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, amelynek köszönhetően nemcsak az idősebb, de a fiatalabb generációk is ismét felfedezhetik a város előnyeit. Ugyanakkor a fejlesztés kidobott pénz is lehet az ablakon, ha a turisták bezárt kisvendéglőket, bedeszkázott fodrászszalonokat, kihalt vegyesboltokat találnak majd Bükfürdőn. Ennek elkerülése végett, az érdekképviselet az eddigieknél nagyobb kooperációt sürget a fürdővezetés, a szállodák és a város önkormányzata között.

Kerekes szerint: az elméleti statisztikák jól mutatnak a városban, ennek ellenére nagyon nehéz a helyzetben vannak a vállalkozók. A város vendégeinek 65-70 százalék külföldről érkezik, több mint 30 nemzet turistái látogatják a települést. A német vendégek száma a korábbiakhoz képest csökkent, de ennek ellenére legtöbben (35 százalék) továbbra is Németországból jönnek. Az osztrákok aránya évek óta 20-23 százalék körül mozog, a cseheké viszont az elmúlt öt évben robbanás-szerűen, 5-8 százalékról immár 20 százalék fölé nőtt. Az ide látogató vendégek közel hétszázezer vendégéjszakát töltöttek el a városban. Ezzel a számadattal Bük ugyan bekerült a leglátogatottabb városok TOP 10-es keretébe. A baj csak az, hogy a fürdő, a szállodák és a városi vállalkozók közötti párbeszéd hiánya miatt, egyre nehezebb helyzetben vannak azok, akik a városban élnek és itt is próbálják megtalálni számításaikat a munka világában – áll a Bükért - Vállalkozók Szövetségének közleményében.

Forrás: Orientpress Hírügynökség

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART