2011.
október
19. 10:33

Az erdő fája sem mindenkié

Címkék:
falopás Az ősz nem csak a szüretnek az ideje: ez idő tájt több kisebb-nagyobb teherautó járja a kertes házak utcáit, burgonyát, almát, na és tűzifát kínálva. A vásárlóknak nyilván az a legfontosabb, hogy mennél olcsóbban szerezzék be a télire szánt tűzrevalót, megspórolva a favágás fáradságos munkáját, nem is gondolva arra, hogy esetleg orgazdává válhatnak. Az erdőket gyakran látogató kiránduló többször találkozik derékmagasságban megcsonkolt fákkal, és biztosra veheti, hogy azt nem az erdészet dolgozói tették. Az ezekkel kapcsolatos kérdésről beszélgetett az MTI tudósítója a Valkói Erdészet központjában Lomniczi Gergellyel, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjével és Magyar Ferenccel, a Valkói Erdészet vezetőjével.

- Milyen mennyiséget termelnek ki a parkerdőgazdaságban, és becsléseik szerint milyen arányban, és értékben károsítják önöket a tolvajok?

- A Pilisi Parkerdő Zrt. által az ország közepén kezelt erdőterület falopás szempontjából kedvező helyzetben van, talán a kevésbé érintett régiók közé tartozik - közölte Lomniczi Gergely. - A magas látogatottság, a lakott területek közelsége, a lakosság környezettudatossága miatt egy-két régiót kivéve szinte lehetetlen észrevétlenül nagyobb területen fakitermelést végezni. Így a tolvajok is inkább szálanként viszik a fákat, bizonyos térségekben azonban napi rendszerességgel. Falopással érintett térségek a parkerdőben: Csobánka és Pomáz térsége, Valkó, Gödöllő környéke, Ráckeve, Bugyi környéke. Az ellopott faanyag éves mennyisége 1000-1500 köbméter, ami csak tűzifaáron számítva is tízmillió forint feletti veszteséget jelent az erdőgazdálkodónak.

- Milyen tapasztalataik vannak az illegális fakivágás területén?

- Az illegálisan kivágott fa nagyobb részét tapasztalataink szerint nem a tolvaj használja fel saját céljaira, hanem közvetítőkön keresztül értékesíti. Ezért nagyon várjuk az új erdőtörvényben rögzített nyomon követési rendszer életbelépését. Most az erdőgazdálkodó az erdőn belül pontos bizonylatokkal igazolja minden köbméter fa eredetét, és követi útját. Ezt kellene kiterjeszteni a kereskedelmi forgalomra is, vagyis a vásárló kapjon bizonylatot a kereskedőtől a faanyag legális eredetére vonatkozóan. Áttételesen tehát fűtési célra használják az illegálisan kivágott fát, egyrészt a faanyag minősége, másrészt a döntés és kezelés szakszerűtlensége miatt. Viszont nem közvetlenül a tolvajok, hanem orgazdán keresztül az általában teljesen jóhiszemű vásárlók.

- Ismereteik szerint milyen módon tulajdonítják el a fát?

- Falopás kétféle módon történik. Kisebb a kár, ha a szabályos erdőgazdálkodás keretében már kitermelt faanyagot tulajdonítják el. Ekkor "csak" a fa értéke a veszteség. Meg kell azonban jegyeznem, hogy 2008-ban éppen ilyen tolvajok lőttek rá a XVIII. kerületben a parkerdő kerületvezető erdészére. Az anyagi mellett komoly eszmei és természeti kár is keletkezik akkor, ha a tolvajok maguk vágják ki a fákat. Ekkor ugyanis a fiatal, még nem vágásérett egyedek is áldozatul esnek, a döntés nagyon sokszor szakszerűtlen, és károsodnak a területen maradó fák és bokrok. A tolvajok ráadásul nincsenek tekintettel a védett természeti értékekre, így nem egy védett növény vagy állatfaj élőhelye pusztul el a fák illegális kivágásával. Az illegális fakitermeléskor keletkező eszmei károk pontos összege megbecsülhetetlen, de nagyságrendje többszörösen felülmúlja a számszerűsíthető anyagi károkat. Az illegális fatolvajok elsősorban motorfűrészt használnak. Akadnak olyanok is, akik kézifűrésszel vagy baltával vannak felszerelkezve, ők nem okoznak igazán nagy kárt. Szállításhoz a legelképesztőbb járműveket veszik igénybe, a megláncolt kerekű Zsigulitól a kerékpáron át a kisteherautókig - nem egyszer komoly károkat idézve elő az erdő talajában.

- Évente átlagban hány embert érnek tetten, illetve hány fő kerül az igazságszolgáltatás elé?

- Bár a tettenérés nehéz, évente 15-20 esetben teszünk feljelentést. Sajnos az esetleges ítéletekről nincs információnk, nem kapunk tájékoztatást, de az biztos, hogy országos szinten hasznosak lennének az elrettentő erejű bírósági ítéletek. A jogszabályok megadják a lehetőséget akár letöltendő börtönbüntetés kiszabására is, ami kellő visszatartó erőt jelentene.

- Mit tesznek, illetve mit tehetnek az illegális fakivágás mennyiségének csökkentése érdekében?

- Elsősorban a megelőzésben vannak lehetőségeink. Egyrészt igyekszünk lezárni az erdőbe vezető utakat, hogy azokon csak a szakszemélyzet tudjon közlekedni, ne legyen egyszerű kivinni a fát az erdőből. Másrészt biztonsági szolgálatot működtetünk, hivatásos vagyonőröket alkalmazunk. Ők és szakembereink az érintett térségekben folyamatos jelenlétükkel igyekeznek visszatartani a fatolvajokat. Együttműködési megállapodásunk van több rendőrkapitánysággal, így - elsősorban a fűtési szezonban - közös akciókat szervezünk. Anyagilag is segítjük a rendőrség munkáját, a terepen való mozgást megkönnyítő járművek vásárlásához nyújtottunk anyagi segítséget.

Ritka növénytársulások

- Gödöllő felől közeledve több olyan táblával találkozik az utazó, amely jelzi, hogy tájvédelmi körzetbe érkezett. Mióta és miért van ez a minősítés?

- A Valkói Erdészet nagy részét érinti a gödöllői tájvédelmi körzet. Ennek alapításáról az akkori Környezetvédelmi Minisztérium 1990-ben kiadott rendelete határozott. A Gödöllői-dombság, ahol most vagyunk, olyan ritka növénytársulásokat tartalmaz, amely hazánkban csak itt fordul elő - tárta fel másik beszélgetőtársunk, a lopásoknak jobban kitett Valkói Erdészet vezetője, Magyar Ferenc.

- Mik ezek a növénytársulások?

- Ezek az euró-szibériai mezei juharos, gyertyános és tölgyes társulások, amelyek Európában csupán szigetszerűen fordulnak elő. Hasonlók valahol csak a Kelet-európai-síkságon (Orosz-síkságon) léteznek.

- Mekkora erdőterületet kezelnek?

- A Pilisi Parkerdőgazdaságon belül mi 8900 hektár kezelésével vagyunk megbízva, ebben benne vannak az erdőbe ékelődő tisztások is.

- Az önök erdőgazdaságában mekkora mennyiségű tűzifát termelnek ki évente, és hol értékesítik?

- Évente mintegy húszezer köbméter tűzifát termelünk ki, jellemzően akácból, tölgyből, cserből, mezei juharból és hársból. Egyméteresre felvágva tároljuk, majd erőművi felhasználásra vagy a környékbeli lakosság számára értékesítjük a fákat.

- Az ön véleménye szerint újra a reneszánszát éli a fatüzelés?

- Igen, manapság már vannak olyan berendezések, amelyek sokkal jobban hasznosítják a fa által termelt hőt, mint például a hagyományos kályhák. Ilyen a faelgázosító kazán, a pellet- és az aprítéktüzelés. Mindemellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a fatüzelés sokkal kevésbé károsítja a környezetet, mint a fosszilis energiahordozók. Hiszen a kőolaj- és a fölgáz-kitermelésnek egyszer vége lesz, az előállítás ára egyre feljebb kúszik, de az erdő újra telepíthető. Szerencsére kitermelhető famennyiséggel bőven rendelkezünk.

- Az a tény, hogy az erdészet természetvédelmi területen helyezkedik el, mennyire befolyásolja az önök fakitermelését?

- Mi kizárólag csak vegetációs időn kívül termelhetünk ki fát. Ez azt jelenti, hogy durván szeptember eleje és március vége között tehetjük ezt meg.

- Ezek nagyon szigorú szabályok, de valószínűleg erre a tolvajok nincsenek tekintettel. Mennyire érinti erdőgazdaságukat ténykedésük?

- Az ellopott fa értéke nyilván számít, de az elmondottak miatt komoly természetkárosítás is keletkezik, amely pénzben nem kifejezhető. Az illegális kitermeléssel tapasztalatom szerint évi 200-300 köbmétert tulajdonítanak el. Ez számokban kifejezve mintegy hatmillió forintos kárt jelent.

- Nyilván nem lehet minden egyes fa mellé őrt állítani, de hogyan igyekeznek védekezni a lopások ellen?

- Az erdőt nem hagyhatja el úgy fa, hogy ahhoz ne kapcsolódnának általunk kiállított hivatalos dokumentumok. Ezek hiányában a szállítmány visszatartható. Másrészt kollégáink mobiltelefonnal vannak felszerelve, így rövid úton értesíthetik a területileg illetékes hatóságot. Ami a hozzánk vezető útról is jól látható, minden erdőbe vezető utat sorompókkal láttunk el. A polgárőrséggel és a rendőrséggel együttműködési megállapodással rendelkezünk, amelyek a gyakorlatban is kiválóan működnek.

- Mi a helyzet azokkal, akik hullott gallyakat gyűjtenek?

- Való igaz, a köztudatban ez elfogadott, legális tevékenységnek minősül. De az általam korábbiakban említett módtól eltérően fa nem hagyhatja el az erdő területét, legyen az egy kis kocsira vagy batyuba felpakolt mennyiség. Magyarul ez is lopásnak minősül. A rászorulóknak azonban minden erdészetnél van lehetőségük kedvezményes áron fát gyűjteni, így igazából sokszor csak szándék kérdése, hogy legálisan akar-e hozzá jutni az illető. Természetesen megint más kérdés, ha valaki egy erdei tűzrakó helyen meg akarja főzni vagy sütni az ebédjét, és ahhoz gyűjti a hullott ágat - annak semmi akadálya nincs.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART