2012.
január
13. 11:23

Az Európai Parlamentben is bírálta a magyar törvényeket a Bizottság

Címkék:
EU zászlók Szükség esetén kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen a bírók nyugdíjkorhatára, az adatvédelmi hatóság függetlensége és az igazságügyi reform miatt – közölte a testület főigazgatója az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának ülésén, amelyen több EP-frakció – a tavaly megismert preferenciák alapján – ismét Magyarország demokratikus elkötelezettségének hiányát rótta fel.

A szerdai bizottsági bejelentéshez képest nem szolgált újdonságokkal az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója csütörtökön a magyar alkotmányhoz kötődő sarkalatos törvények uniós vizsgálatáról. Francoise Le Bail-t az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága hallgatta meg, de a főigazgató egyelőre nem tudta megmondani, hogy az új adatvédelmi hatóság felállítását, a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentését és a bírósági szerkezet átalakítását rendező törvények megfelelnek-e az európai uniós jognak.

Ezekkel kapcsolatban már a törvények december 30-i parlamenti elfogadását követően megindult az uniós vizsgálat, a Bizottság pedig a szerdai ülését követően jelezte: jövő keddre készülnek el az elemzések, és ekkor dönt arról a biztosi testület, hogy megindítja-e Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás(oka)t. Ennek megfelelően Francoise Le Bail sem tudott ennél többet mondani, megismételte ugyanakkor, hogy a testület továbbra is veszélyét látja annak, hogy a törvények nincsenek összhangban az EU-jogrenddel.

A főigazgató kifejtette, a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentésével kapcsolatban a Bizottság azt vizsgálja, hogy a törvény sérti-e a foglalkoztatás során alkalmazandó egyenlő bánásmódról szóló EU irányelv (2000/78/EK) rendelkezéseit. Francoise Le Bail elmondta, a magyar jogszabály előírja, hogy a Kúria elnökét leszámítva a Magyarországon dolgozó bíróknak 62 éves koruk betöltése után nyugdíjba kell menniük. Idézve a magyar várakozásokat azt mondta, 2012. december 31-ével 274 bíró hagyja így el a magyar igazságszolgáltatási rendszert.

Vajon ez megfelel a kor szerinti egyenlő bánásmód elvének? – tette fel a kérdést a főigazgató, amit ugyan ő maga nem válaszolt meg, de azt elmondta, hogy a helyzetet némiképp súlyosbítja, hogy a kormány a jövőben 65-re tervezi emelni a bírók nyugdíjkorhatárát.

A bírósági rendszer átalakítása kapcsán az Alapjogi Charta 47. cikke a kiindulópont. Ez az a rendelkezés, amely előírja, hogy az uniós tagállamok bíróságainak a politikától függetlenül kell működniük. A fő aggályt itt az okozza, hogy a Bizottság gyanúja szerint az Országos Bírósági Hivatal elnökének túl széles a jogköre.

Minderre felhívta a figyelmet Francoise Le Bail is, aki szerint „egy ember kezében koncentrálódnak az operatív irányítás, a személyzeti ügyek, a bírói szervezet költségvetésének felügyelete, és az ügyek szétosztása. Egy személy képes lesz egyedül dönteni a legtöbb ügyben, és megszűnik a testületi döntés” – magyarázta a tisztviselő.

Kiemelte, hogy ugyanez a sarkalatos törvény megszüntette a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátumát jóval annak lejárta előtt. (Baka Andrást 2009-ben választotta meg az Országgyűlés az LB elnökének hat évre.) „Az ilyen fajta hatalomkoncentráció és a törvényes mandátum lejártának idő előtti megszüntetése felveti az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését” – mondta Francoise Le Bail.

Az adatvédelmi biztosra is szükség lenne


Ugyanezt látja problémának a Bizottság az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése kapcsán is. A testület szerint itt az Alapjogi Chartát és az 1995-ös adatvédelmi irányelvet is alapul veszi a Bizottság, a legfőbb aggály pedig az, hogy az újonnan létrejött adatvédelmi hatóság működésére túl nagy hatással lehet a politika azzal, hogy a felügyelet elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

Francoise Le Bail megismételte, a Bizottság jogi szolgálatai még nem fejezték be a törvények vizsgálatát, ezek eredményének függvényében viszont a testület kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen ezekben az ügyekben.

Az európai parlamenti frakciók sem változtattak az elmúlt napokban már ismertetett álláspontjaikon. A kormánypárt pártcsaládja, az Európai Néppárt nevében Frank Engel azt mondta, az Európai Bizottságra tartozik az, hogy elemezze egy-egy tagország nemzeti jogrendjét, és ha úgy látja, hogy egy törvény nem felel meg az uniós jognak, akkor le kell folytatnia a megfelelő vizsgálatot és eljárást a tagállam ellen. Frank Engel szerint pont ezért nincs is helye az ezzel kapcsolatos vitáknak az Európai Parlamentben.

A Néppárt nevében azt javasolta, hogy az EP várja meg, hogy jövő kedden mit mond a Bizottság a törvényekről, és minderre hogyan reagál majd a magyar kormány. „Nem értem, miért vagyunk itt” – tette hozzá a képviselő.

A baloldali frakciók szerint viszont igenis fel kell lépnie az Európai Parlamentnek a hasonló esetekben. A liberális Renate Weber szerint az EU-t nem kizárólag a Bizottság működteti, hanem három független intézménye van. Felidézte, hogy „az elmúlt évből származott néhány kellemetlen tapasztalatunk, például a magyar médiatörvény, vagy a román és bolgár romák hazatoloncolása Franciaországból” – mondta a román képviselő, pont ezért kell cselekednie az EP-nek.

A zöldpárti Rui Tavares szerint az EU cserbenhagyná a demokráciáért küzdő magyar állampolgárokat, ha nem lépne fel. A portugál képviselő azt mondta, „megígértük az EU állampolgárainak, köztük a magyaroknak, hogy kiállunk értük, ezt várom el most is”. Felvetette ugyanakkor, hogy az EU kettős mércét alkalmaz: míg a most tagjelölt, és csatlakozásra váró országoktól keményen megköveteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, addig Magyarországnál ez egyelőre nem látszik – fejtegette Tavares.

A zöldek – a liberálisokkal egyetértésben – továbbra is az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását követelik Magyarország ellen. Ehhez első körben az EP többi frakciójának támogatását kérik, a bonyolult és hosszú folyamat végén pedig az EU megfoszthatná az országot például a szavazati jogától.

A liberális Sophie in ’t Veld arra az általa vélt magyar véleményre, mely szerint Magyarország egy szuverén ország, és senki nem kötelezheti őt semmire, azt mondta, „Magyarország és a többi 26 ország szuverén döntése volt az is, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott, a tagság pedig jogokkal és kötelezettségekkel jár”. Több képviselővel együtt hangoztatta, a vita nem Magyarország ellen irányul, és nem is Magyarországról szól, hanem az emberi jogok kikényszerítéséről.

A szocialista Göncz Kinga azt kérdezte a Bizottság főigazgatójától, hogy szerinte a „magyar ügy” nincs-e olyan fajsúlyú, hogy arra már nemcsak jogi, hanem politikai választ is kell adni, választ azonban nem kapott rá.

A néppárti Szájer József elismerte, hogy lehetnek olyan magyar törvények, amelyek nem felelnek meg az EU-jognak. „A magyar Országgyűlés az elmúlt időszakban 230 törvényt hozott, ebből 30 sarkalatos törvényt. Ha ezek közül csak 4-5 ponton vétettünk az EU-jog ellen, akkor a magyar parlament jó munkát végzett” – mondta a képviselő. A politikus azt kérte a LIBE bizottság tagjaitól, hogy előbb elemezzék a parlament munkáját, és nézzék meg ténylegesen a jogszabályokat, utána mondjanak csak véleményt azokról.

Forrás: Bruxinfo

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART