2011.
június
27. 17:35

Az időskori elszegényedés réme fenyeget

Címkék:
pénz a kézben A nyugdíjrendszer átalakítása a biztosítók malmára hajthatja a vizet: öngondoskodás nélkül ugyanis szinte biztosra vehető az időskori elszegényedés. A biztosítási szektor ugyan már ébredezik a válság okozta sokkból, de sok kihívás áll a fogyasztó-központúságot a zászlajára tűző szektor előtt.

Kemény évek jönnek, bezzeg régen

Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke a KPMG tavalyi biztosítási konferenciáján azt mondta, „Olvad a jéghegyünk”, utalva arra, hogy a rendszerváltást követő növekedésnek vége, és az utóbbi években a szektor bizonyos meghatározó területeken jelentős díjbevétel-csökkenést volt kénytelen elszenvedni, amire a válság csak részben ad magyarázatot. Az idei rendezvény egyik legfontosabb kérdése éppen ezért az volt, tovább olvad-e az a bizonyos jéghegy. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy – amint a Mabisz elnöke fogalmazott – „a régi világnak vége”, és még egy-két kemény év elé néz a biztosítási szektor. Kisbenedek Péter hangsúlyozta, a jövőben nagyobb szerepet kell szánni az öngondoskodásnak, mégpedig össztársadalmi szinten, hiszen az állami nyugdíjak jövőbeni alakulása, az egészségügyi rendszer jelenlegi formája öngondoskodás nélkül elszegényedéssel fenyeget. Ennek megvalósításában pedig kiemelt szerep juthat a biztosítási piac szereplőinek.

Kisbenedek a politika felelősségét is hangsúlyozta előadásában, nemcsak az öngondoskodás, hanem a hosszú távú gondolkodás, a kiszámítható szabályozás, az egységes mértékű, formájú és szektorsemleges állami támogatás, valamint a felelősségbiztosítások szabályozásának megteremtésében is. A biztosítók felelősségét elsősorban az öngondoskodás tudatosításában, a versenyképes termékek megteremtésében, a költségtranszparencia biztosításában, a digitális fejlődésben, a stabil tőkehelyzet megőrzésében, valamint a fogyasztóvédelem megerősödésében látja.

Simonyi Tamás, a KPMG pénzügyi tranzakciókért felelős kelet-közép-európai regionális vezetője előadásában kiemelte, a biztosítási szektor ugyan jobb helyzetben van, mint tavaly, ugyanakkor továbbra is számos nehézséggel kell szembenéznie, elsősorban a gazdasági nehézségekből adódóan. Simonyi szerint a gazdasági helyzet valamint a tőkepiaci események is a biztosítási szektor konszolidációjának felgyorsulását vetítik előre. A szektor további kilátásait elemezve szerinte a disztribúció modernizálása, a nem élet kockázatok, illetve a tőkekövetelmény megfelelő kezelése jelentik a legmeghatározóbb feladatokat a biztosítók életében.

Az életbiztosítási piacról tartott előadásában - a közvetítői hálózatok szabályozásáról korábban lapunknak is nyilatkozó - Kovács Zsolt, az ING elnök-vezérigazgatója a piacon tapasztalható negatív trendek okaként a stagnáló, illetve csökkenő díjbevételű folyamatos díjas életbiztosításokat, a díjtartalékok nem megfelelő mértékű növekedését és a szerződésszámok drasztikus csökkenését nevezte meg. A negatív trend megfordításának lehetőségét az adóváltozásokban és ezzel párhuzamosan a jelenlegi nyugdíjrendszer átalakításában látja, amelyek mind az öngondoskodás szükségességét erősítik. Kovács szerint az emberek meggyőzésére, az öngondoskodás iránti szükséglet kialakítására csak a személyes értékesítés nyújt megfelelő megoldást.

Szerencsejátékra költünk annyit, mint életbiztosításra

Az életbiztosításról rendezett kerekasztal-beszélgetés szereplői szintén hangsúlyozták az öngondoskodás tudatosításának jelentőségét, illetve kifejtették a transzparencia, az új szabályozás, valamint a digitális technikák szektorra gyakorolt hatását is. Az öngondoskodás kapcsán kifejtették, hogy sajnos az ügyfelek nagyobb részében nincs hajlandóság a hosszú távú megtakarítás felépítésére, inkább rövid távú hozammaximalizálásban gondolkodnak. A szakemberek tapasztalatai szerint az életbiztosítási üzletágban továbbra is csak a kockázati biztosítások képesek stabil növekedést produkálni. Elhangzott, hogy a magyar társadalom majdnem annyit költ szerencsejátékokra, mint folyamatos díjas életbiztosításra.

A magyar piacról hiányzik az egészségbiztosítás

A konferencia második napját Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke nyitotta meg, aki a szektor – különösen felügyeleti szempontból – aktuális témái között a Szolvencia II-t, a biztosításközvetítők szerepét és a biztosítottság hazai helyzetét említette. Ez utóbbi kapcsán elmondta, nem vagyunk se túl-, se alulbiztosítottak egyik üzletágban sem. Hangsúlyozta azt is, hogy vannak még olyan termékek, amelyek hiányoznak a magyar piacról, mint például a járadékbiztosítás, a kockázati életbiztosítások bizonyos fajtái, vagy az egészségbiztosítás.

Forrás: privatbankar.hu

Vissza
2011.
február
26. 11:07

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás. A magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást, de az uniós népesség elöregedése generálissá teszi ezt a problémát. Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint az európai polgároknak évente 1.900 milliárd euró plusz megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is normál életszínvonalon tudjanak tovább élni. Ez a szám az Európa Unió 2010-es GDP-jének 19 százalékát teszi ki.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART