2011.
április
05. 15:45

Bírói nyugdíj - Leszavazták a Fidesz frakcióvezetőjét

Lázár János Nem támogatta a parlament alkotmányügyi bizottsága Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek azt az indítványát, amely az új alkotmányban kimondani javasolja, hogy a bírói szolgálati jogviszony legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A testület keddi ülésén tárgyalta meg a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához érkezett kapcsolódó módosító javaslatokat.

A bizottságban - amelynek tanácskozásán az MSZP és az LMP nem vett részt - a kormánypárti politikusok nagy többsége tartózkodott, néhányan pedig a Jobbik képviselőivel együtt elutasították a bírói jogviszonnyal összefüggő kezdeményezést. A jelenlegi szabályok szerint a bírák jogviszonyának felső korhatára 70 év.

A vitában a kereszténydemokrata Salamon László azt mondta, a bírói függetlenség szempontjából megfelelő a javaslat, mert továbbra sem a vezető kezébe adja a nyugdíjazás lehetőségét. Az azonban szerinte szakmai kérdés, hogy indokolt-e a 70 év alatti bírák nyugdíjazását elrendelni alkotmányos szinten.

Gyüre Csaba (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az általános öregségi nyugdíjkorhatárnál lesz kötelező a bírák nyugdíjazása, akkor olyan nyugdíjuk lesz, amely méltatlan a pályájukhoz.

(Az alkotmányügyi bizottság múlt héten - a mostani, a felső korhatárról szóló indítvánnyal ellentétben - azt a Fidesz-KDNP-s javaslatot támogatta, hogy bíróvá az legyen kinevezhető, aki harmincadik életévét betöltötte.)

A testület keddi tanácskozásán két másik, ugyancsak Lázár János által jegyzett kapcsolódó módosító indítványát is elvetett. Ezek egyike kimondaná az új alaptörvényben, hogy az Európai Unió joga - bizonyos keretek között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. Ezzel kapcsolatban szintén tartózkodott a kormánypárti képviselők nagy része, néhányuk pedig a Jobbikhoz hasonlóan nemmel voksolt.

A Fidesz-frakcióvezető másik elutasított kezdeményezése az, amely rögzítené, hogy az azonos párthoz tartozó országgyűlési képviselők alakíthatnak parlamenti frakciót. Salamon László ezzel kapcsolatos ellenérve az volt, hogy ugyan a házszabály is kimondja ezt a rendelkezést, azonban utána ad egy értelmező szabályt. Utóbbi viszont az azonos párthoz tartozás alaptörvényben rögzítésével alkotmányellenes lehet - mutatott rá a KDNP politikusa, hozzátéve, egyébként azt sem tartaná lényegesnek, hogy az alkotmányban megjelenjen a frakcióalakítás kérdése.

Lázár János többi indítványát támogatta a testület, így azt is, amely szerint a korábbi tervekkel ellentétben mégsem kilenc, hanem változatlanul hat évre nevezné ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét az államfő. Az MNB-elnök helyett szintén a köztársasági elnök nevezhetné ki a jegybank alelnökeit.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kapcsolódó módosító javaslatai közül a bizottság arra mondott nemet, amely a közigazgatás szót az államigazgatásra cserélné, ugyanis - ahogyan arra az előterjesztők nevében a fideszes Gulyás Gergely felhívta a figyelmet - az államigazgatás "szocialista kifejezés".

Az alkotmányügyi bizottság Szili Katalin független országgyűlési képviselő 21 kapcsolódó módosító indítványa közül egyet sem támogatott.

A Jobbik azon kezdeményezése sem kapott többségi támogatást, amely javasolja, hogy ne viselhessenek közhivatalt azok, akik a rendszerváltás előtt állami vagy pártvezetők voltak, illetve erőszakszervezet vezetőjeként vagy szigorúan titkos tisztként tevékenykedtek. Az alaptörvény-javaslat előterjesztői nevében Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nem az alkotmányba való ennek a kérdésnek a szabályozása, Staudt Gábor (Jobbik) ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy továbbra sincs előrelépés az ügyben.

Forrás: zipp.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART