2012.
április
19. 12:55

Brutális változások az egészségügyben

Címkék:
orvosi táska Soha nem látott méretű hatalom koncentrálódik a mindenkori egészségügyi miniszter kezében, aki azonban az igazán húzós döntéseinél az államháztartásért felelős miniszterrel megoszthatja a felelősség súlyát - derül ki a Nefmi legújabb, tegnap este nyilvánosságra hozott salátatörvény-tervezetéből, amely ma délutánig véleményezhető.

Az egészségügyet is meg kell tisztítani az offshore-lovagoktól, derül ki a tervezet 3-4-s paragrafusából, nem átlátható szolgáltatóval ugyanis nem köthető finanszírozási szerződés. (A rendelettervezet a kieső szolgáltatók pótlásáról nem rendelkezik).

Megbüntetnék a szolgáltatót a támogatási összeg 150 százalékával, ha az orvos a gyógyszer, vagy segédeszköz rendelésénél vét a támogatási szabályok ellen - derül ki az 5. paragrafusból. Kérdés csak az, hogy emiatt esetleg miért kell pórul járnia a betegeknek is, hiszen az állami tulajdonba kerülő kórházak kötött finanszírozási kerettel működnek, ezért ha büntetést fizetnek, kevesebb forrás marad a betegek ellátására.

Tudjuk ki dönt, de azt már nem, hogy milyen alapon

A tervezet 11-es paragrafusa az egész egészségügyet úgy ahogy van az egészségbiztosításért felelős miniszter, és az államháztartásért felelős miniszter kezébe adja, akik rendeletben határozhatják meg, ki, hol, hogyan és mennyiért gyógyulhat - például egyetlen tollvonással 62 évre emelkedhet az ingyenes fogászati ellátás korhatára - , ilyeténképpen az OEP hatáskörét 2006 óta szűkítő kormányfelhatalmazás további erősítést kapott.

Ez azt jelentheti, hogy míg eddig működhetett egyfajta szakmai kontroll az OEP döntései fölött, a rendelet elfogadásával ennek a lehetősége is megszűnik, s nem tudható az sem, hogy az említett két miniszter milyen szempontrendszer alapján dönthet az ellátásokról. A 18. paragrafus az egészségügyért felelős minisztert az ágazat irányítása mellett arra is felhatalmazza, hogy határozza meg az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a teljesítményértékelés intézményrendszerét, az egyes indikátorok meghatározásának és gyűjtésének, valamint az egészségpolitikai döntéshozatal során az értékelések felhasználásának szabályait.

A 19. paragrafus szerint a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozik (az egyes fenntartói jogokat gyakorló szervezet javaslatának figyelembe vételével) az alapítói jogok - létesítés, átalakítás, megszüntetés - gyakorlása, ideértve a külön jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulást eredményező szervezeti változások jóváhagyását. Ő állapítja meg az intézmények éves költségvetési keretszámait, és hagyja jóvá a költségvetést, valamint a miniszter kizárólagos hatásköre a külön jogszabályban meghatározottak szerint az irányító szerv jogkörébe tartozó intézkedések megtétele is , miként az intézmény vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezése vagy a megbízásának visszavonása.

Szakmai feltétel - hát ez meg miféle csoda?

Meglehetősen lazára sikerült a működési feltételek szabályozásának megfogalmazása: az egészségügyi intézmény fenntartója - ez jelesül az állam - a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket. Csak remélhetjük, hogy ez a szakmai minimumfeltételekről szóló, várt szabályozást takarja, ami számon kérhető és áttekinthető. Ennek hiányában ugyanis tartalom nélkül való szakmai feltételek biztosításáról beszélni.

Átadható fenntartói jogok, de kinek?

A tervezet szerint az állam tulajdonában és fenntartásában levő egészségügyi intézmények esetében egyes fenntartói jogok külön jogszabályban meghatározott szervezet részére átadhatóak. Ezt az említett külön jogszabályt a meglepetések elkerülése végett érdemes lenne még a fenntartói jog átadhatóságának gyakorlati megvalósítása előtt elkészíteni, különben könnyen muníciót adhat a jogalkotó azoknak az aggályoknak, amelyek egy államosított, központosított ellátórendszer egyes elemeinek pillanatok alatti privatizálási veszélyeire figyelmeztetnek.

Mindemellett az is nyilvánvaló, hogy az eddigi kommunikációban fenntartóként megnevezett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az OEP jogosultságai is egyre szűkülnek, a mindenkori egészségügyért felelős miniszter kezében viszont soha nem látott méretű hatáskör koncentrálódik. Az egészségügyet direkt kézivezérlésre kapcsolják, miközben a döntési szempontok ismeretlenek.

Hogy is van ez a kirendelés?

Földrengés, országos monszuneső és atomcsapás hiányában leginkább humánerőforrás-krízis esetén értelmezhető a 22-es paragrafusban megfogalmazott, egy-vagy több megyét érintő, különleges jogrenden kívüli esemény, amely egészségügyi válsághelyzethez vezet s amelyben a 23-as paragrafus szerint bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető.

Azt azonban, hogy milyen szabályok alapján történhet mindez, csak akkor tudhatjuk meg, ha a válsághelyzet előállt, a 25. paragrafus szerint ugyanis a miniszter arról köteles gondoskodni, hogy ezek a hatályos egészségügyi jogszabályok akkor kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

Forrás: napi.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART