2012.
április
22. 15:26

Csak 85 felett leszünk idősek?

Címkék:
táncolók Mi, európaiak egyre tovább élünk. Átlagosan tíz évvel hosszabban, mint a 60-as évek idősei. Ez még ránk, magyarokra is igaz, bár most még a statisztikák legvégén kullogunk. Tizenöt éven belül a teljes európai lakosság fele 50 évesnél idősebb lesz.

 Mi több, egyre többen érik majd meg centenáriumi születésnapjukat is: Nagy-Britanniában 2050-re félmillió, az évszázad végére pedig már 8 millió százéves emberrel számolnak. Az öregedő társadalmak problémája Afrikát kivéve hamarosan minden földrészt elér, nemsokára még Ázsiában és Dél-Amerikában is megfordul a fiatalok és az idősek, az eltartók és az eltartottak aránya. Ezt a drámai demográfiai változást még az öt évvel ezelőtti statisztikák is jelentősen alulbecsülték.

A hosszabb élet persze jó hír, különösen mivel az egészségben eltöltött évek száma is nő. Csakhogy ezzel egyidejűleg kevesebb gyermek is születik, és mivel kevesebb a lány, a jövőben még kevesebb anya is lesz – ez a második fenyegető demográfiai csapda, amellyel szembe kell majd néznünk. Míg jelenleg a bevándorlás miatt nő az aktív népesség aránya az unióban, öt éven belül már ez sem fog bennünket kisegíteni, és 2060-ra már csak két dolgozó jut egy nyugdíjasra a mostani négy helyett. Egyre kevesebben lesznek tehát, akik a mai középkorúakról és fiatalokról fognak gondoskodni, és működtetni tudják az állami nyugdíj- és egészségügyi ellátó rendszereket, melyekről a legtöbben már most úgy gondolják, hogy hosszú távon fenntarthatatlanok. A gyermekvállalás ösztönzése mellett elengedhetetlenül szükséges lesz tehát mindenkit minél tovább munkában tartani – és persze egészségesen, hogy a lehető legkevesebb segítségre és ellátásra szoruljunk.

Különösen mivel 2015 és 2030 között nyugdíjba megy a II. világháború után (és nálunk a Ratkó-korszakban) született rendkívül népes, „baby boomer” generáció, amely önmagában is felboríthatja a nyugdíjrendszerek stabilitását.

Az európaiak több mint fele már úgy gondolkodik, hogy 60 éves kora után is dolgozni fog, és a többség támogatná akár a nyugdíjkorhatá­rok teljes eltörlését is. Bár az uniós cél egyelőre csupán a nyugdíjkorhatárok fokozatos kitolása, hiszen „nem lehet még ötven évet nyugdíjban tölteni,” a munkában maradás egyik legnagyobb gátja az életkor szerinti diszkrimináció, mely minden ötödik uniós polgárt érint. Most a közvélekedés szerint 64 évnél kezdődik az időskor, hamarosan a fejünkbe kell vésnünk az „új világrendet”, úgymint az 55-60 évesek még aktívak, a 60-65 évesek fiatal nyugdíjasok, a 65-85 évesek szenior nyugdíjasok, és csak a 85 éven felüliek számítanak majd idősnek.

A hosszabb élettartam miatt még messzebb tolódnak az egyes életszakaszok. A gyerekek tovább maradnak a szülők szárnyai alatt. Ez persze eddig is így működött számos családban. Az igazán meglepő fordulat az, hogy a mostani nyugdíjasok már nem azért maradnak a gyermekeik közelében, mert azt várnák, hogy időskorukra eltartsák, gondozzák őket. Sokkal inkább ők azok, akikre a fiatalok számíthatnak, legyen szó a gyerekek felügyeletéről, vagy a kisebb-nagyobb családi kiadásokról.

A rotterdami Erasmus egyetem kutatása szerint a közös háztartásban élők 61 százalékban már a szülők, nagyszülők segítik a gyereket. És nem azért, mert „ilyen ez a mai fiatalság” – a szülők, sokszor jobban keresnek, mint pályájuk elején álló gyerekeik, ráadásul nagyobb valószínűséggel vannak megtakarításaik is.

De akár még dolgoznak, akár már nyugdíjasok, életmódjuk egészen más, mint a most idős nyugdíjas, 75 éven felülieké.

Egészségesebben élnek, többet sportolnak. Szociálisan is aktívabbak, közösségi programokat szerveznek, önkéntes munkát vállalnak. Jóval többen beszélnek idegen nyelveket, emiatt mobilisabbak, könnyebben megtanulják használni a technikai vívmányokat, és élnek is az ezek adta lehetőségekkel. Készségszinten használják a mobilt, a számítógépet, nekik már a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy a tévéjük és egy internet-csatlakozó segítségével járnak „telerendelésre” a házorvosukhoz. No ne a Gyurcsók-féle távgyógyításra gondoljunk, hanem a tévére csatlakoztatható vérnyomásmérőre, vércukormérőre és a többi diagnosztikai eszközre. Persze ez nem helyettesíti az orvost, de adott esetben gyorsabb a segítség. Például nem kell receptért sem sorban ülni, az orvos akár a helyi patikába is átküldheti az „e-receptet” (ennek bevezetése az unióban pár éven belül megtörténik).

Az idősek emellett óriási piacot is nyitnak. Egyre több olyan termék és szolgáltatás jelenhet meg, amely az igényeikhez alkalmazkodik, legyen szó akár esztétikusabb hallókészülékekről, háztartási robotokról, vagy jobban olvasható (nagyobb betűs) kiadványokról. Bár Magyarország az unión belül a legkevésbé idősbarát hely, idővel bizonyosan hozzánk is elérnek a változások, melyeknek közösen élvezhetjük az előnyeit, hiszen ami az időseknek jó, mindnyájunknak jó.

Forrás: Vasárnapi Hírek

A teljes cikk itt olvasható.

 

Vissza
2012.
március
14. 09:18

A hosszú élet titka - Japán példa

A hosszú élet titka - Japán példa A japánok a leghosszabb életű emberek a Földön, ezt sokan genetikai okokkal, különlegesen stresszmentes körülményekkel magyarázzák. Bizonyos, hogy ezek a tényezők is szerepet játszhatnak ebben, de egy nagyszabású japán vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy az ázsiai szigetországban is annak jók az életkilátásai, aki egészséges életmódot folytat.
Tovább
2011.
augusztus
05. 09:46

A hosszú élet titka nem is az egészséges életmód?

A hosszú élet titka nem is az egészséges életmód? Kilencvenöt év feletti askenázi zsidók életmódját vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy étkezési szokásaik és életmódjuk semmivel nem volt egészségesebb, mint az átlagnépességé.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
2010.
október
06. 19:02

Európa-szerte fontos az idősek helyzete

Európa-szerte fontos az idősek helyzete Orbán Viktor miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Bernhard Worms-t, az Európai Senior Unió elnökét, Marilies Flemming alelnököt és Iván Lászlót, a Fidesz nyugdíjas tagozatának országos elnökét.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART