2011.
október
17. 12:13

Csak ésszel, ha ajándékba, vagy kölcsönbe kapott összegből végtörleszt!

Címkék:
árverés Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos összeget kell megfizetni illeték formájában a vagyonszerzéshez kapcsolódóan, és bejelentési kötelezettséget is teljesíteni kell az adóhatóság felé. A Gazdaság.hu összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a magánszemélyek közötti ajándékozással és kölcsönszerződésekkel kapcsolatban.

Nagy tábora van azoknak, akiknek nem áll elég tőke a rendelkezésükre, hogy éljenek a kedvező feltételek melletti devizahitel végtörlesztéssel és forinthitelt sem tudnak, vagy szeretnének felvenni, ezért családtagoktól, ismerősöktől kérnek kölcsön, vagy olyan szerencsések, hogy ajándékba kapják a pénzt.

Maga a végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Amennyiben bankszámláról levett készpénzt, vagy párnacihából előhúzott összeget kapunk, azután meg kell fizetni az illetéket, hacsak nem egyenes ági rokon az ajándékozó. (Utóbbi kategóriába az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is beleszámít.) Az illeték mértéke a rokoni kapcsolattól és az ajándékozott összegtől függően 11 és 40 százalék között mozog.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A szó elszáll, az írás megmarad

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényesen legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

A családtagok és közeli ismerősök között többnyire kamatmentes kölcsönszerződés fordul elő. Ha a kölcsönadó kamatot szeretne, arra külön ki kell térni a szerződésben, mert a polgári törvénykönyv szerint magánszemélyek közötti szerződéses viszonyban csak akkor jár ügyleti kamat, ha azt a felek kifejezetten kikötik. Ha nem, akkor úgy kell tekintetni, hogy a hitelező a kölcsönt ingyen, kamatmentesen adta az adósnak.

Előfordulhat, hogy a kölcsön visszafizetését a hitelező szeretné biztosítani. Magánszemélyek esetében a legkézenfekvőbb megoldás erre a kézizálogjog és a jelzálogjog, amiről szintén a polgári törvénykönyv rendelkezik. Amennyiben az adós nem teljesít, úgy a követelést először bírósági úton peres, illetve nem peres eljárás igénybevételével jogerősen érvényesíteni kell, majd az ezt követő végrehajtási eljárásban a jogosult a pénzéhez juthat.

Kézizálog esetén a szerződés megkötésével egyidejűleg a zálogtárgyként megjelölt ingó dolog átadása is megtörténik a felek között, ezzel biztosítva, hogy a zálogtárgy a végrehajtás során is rendelkezésre álljon. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, aki jogosult a rendeltetésszerű használatára.

Az ingatlanon történő jelzálogjog-alapításnál földhivatali bejegyzés is szükséges, az egyéb dolgot terhelő jelzálogjog alapításához – például személygépkocsira – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Vagyonosodási vizsgálat

Nemrégiben bejárta a sajtót a hír, hogy a vagyonosodási vizsgálatok célkeresztjeibe kerülhetnek a nagy összeget végtörlesztők. Ez nem lehetséges, a NAV is cáfolta, nem véletlenül: az ajándéknak minősülő, elengedett tőketartozás kapcsán sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség nem áll fenn a jogszabály szerint, az adóhatóság tehát nem rendelkezhet majd információval a végtörlesztők személyéről.

Előfordulhat azonban, hogy a későbbiekben olyasvalakinél rendelnek el vagyonosodási vizsgálatot teljesen más okokból kifolyólag, aki korábban végtörlesztett. Még az ő helyzetüket is megkönnyítették, mert a szabályok szerint a végtörlesztésre felhasznált összeggel kapcsolatban vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg. Ez nemcsak a végtörlesztőre vonatkozik, hanem az egyenes ági hozzátartozókra is azon összeg kapcsán, amit rokonuknak végtörlesztésre adtak.

Más a helyzet a házastárs, illetve a mostoha- és nevelőszülő, mostoha- és nevelt gyermek és más távolabbi rokonok, barátok esetén. Nekik nem nyújt védettséget a jogszabály, így csak akkor érdemes “jótékonykodniuk”, ha az ajándékba, illetve kölcsön adott pénz legális, adózott forrásból származik, vagy ha egyáltalán nem tartanak attól, hogy azt, akinek adtak, az elkövetkező 5 évben vagyonosodási vizsgálat alá vonhatják.

Forrás: ingatlan.net

Vissza
2011.
május
30. 16:18

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv Csak átmeneti segítséget nyújt a kormány Otthonvédelmi Akcióterve az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik a bejelentett intézkedések csak haladékot adnak azoknak, akik még képesek törleszteni. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt jelentette be, hogy öt pontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről.
Tovább
2011.
május
24. 08:29

Devizahitelesek: további ötletek

Devizahitelesek: további ötletek Biztosítók fizethetnék a nyugdíjba vonult jelzálogadósok helyett a hitelek törlesztőrészleteit, aminek fejében fokozatosan tulajdont szerezhetnének az ingatlanon. Az ötletet az Egyesült Államokban próbálják ki.
Tovább
2011.
október
10. 14:56

Végtörlesztés - Módosulnak a szabályok

Végtörlesztés - Módosulnak a szabályok A végtörlesztés joga akkor is megilleti a deviza alapú jelzáloghitellel tartozót, ha a kölcsönnel már nem az eredeti pénzügyi intézménynek tartozik, a végtörlesztéshez csak forint alapú áthidaló kölcsön nyújtható, és akkor is lehetséges a végtörlesztés, ha a deviza alapú hitel folyósítása több részletben történt - az Országgyűlés gazdasági bizottsága a szocialista képviselők tartózkodásával megszavazta az ezeket a szabályokat tartalmazó, Rogán Antal bizottsági elnök (Fidesz) által hétfőn benyújtott módosító javaslatot, így az még hétfőn általános vitára a plénum elé kerül.
Tovább
2011.
szeptember
24. 10:03

Végtörlesztés: veszélyes folyamatok indulhatnak el

Végtörlesztés: veszélyes folyamatok indulhatnak el A kedvező törlesztés miatt hozzányúlhatnak az emberek az életbiztosításukhoz és az önkéntes nyugdíjbiztosításukhoz is. Akar László a végtörlesztés lehetséges kimenetelei között említette a kvázi adásvételt is. Ilyen lehet a rokonok közti tranzakció.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART