2012.
március
01. 05:28

Egyház, nem egyház?

Címkék:
országgyűlés Egyaránt nehezebb anyagi körülmények közé kerülnek azok a felekezetek, amelyek december 20-ig nem nyújtották be egyházzá nyilvánítási kérelmüket, illetve, amelyek megtették azt, de az egyházügyi törvény hétfői módosításakor nem kaptak egyházi elismerést; ezek a közösségek vallási egyesületként tevékenykedhetnek tovább, de többféle állami támogatásra, kedvezményre nem lesznek jogosultak - közölte Holló Péter, az egyházi státuszát elvesztő Keresztény Advent Közösség vallásszabadsági felelőse, lelkésze.

A kérelmet be sem nyújtó közösség lelkésze megemlítette, hogy az eddig egyházi személyi jogviszonyban lévő lelkészeik bérezésekor március 1-jéig a minimálbér után fizethették a járulékokat, ezután azonban lelkipásztoraik vallási egyesületi alkalmazottak lesznek, ami azzal jár, hogy béreik után több társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ez - éves szinten - előreláthatólag 70 millió forintos többletkiadást jelent majd a felekezetnek.

Ebben a helyzetben arra kényszerülnek, hogy az egyház számos alkalmazottjának csökkentik a munkaidejét, ezzel együtt a fizetését, de lesznek olyanok is, akiket el kell bocsátaniuk - tette hozzá. További negatív fejleményként szólt arról, hogy intézményeik az alapnormatíván felül egyházi kiegészítő normatívát is kaptak az államtól, ez utóbbiról azonban le kell mondaniuk. Emiatt néhány intézményüknek "hónapjai vannak hátra", de van olyan családi napközi és hajléktalanszálló, amely "megmenekülhet".

Utalt arra, hogy az általuk fenntartott Sola Scriptura Teológiai Főiskola működését folytatja ugyan, de ott is lesznek elbocsátások. A felsőfokú oktatási intézmény további működése annak köszönhető, hogy a vonatkozó törvény kimondja: az érvényes akkreditációval rendelkező főiskolák, egyetemek állami finanszírozását biztosítják.
Holló Péter kiemelte: az egyházból vallási egyesületté alakulás hátrányos következménye az egyházak számára a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékának felajánlásaitól való elesés, ez az ő közössége esetében 8 millió forintot tesz ki éves szinten. 2011-re vonatkozóan az idén még fel lehet ajánlani ezen egyházak számára az szja 1 százalékát, jövőre viszont már csak arra lesz lehetőségük, hogy az úgynevezett második 1 százalékra pályázzanak, amelyből intézményeik fenntartását segíthetik.
A közösség pénzügyi tanácsadója, Kökéndy Zoltán hozzátette: az intézményeiket érintő egyházi kiegészítő támogatás elmaradása miatt 206 millió forinttól esnek majd el, a lelkészeik után fizetendő járulékok pedig 2,5-3- szorosára nőnek. Mind a hatvan lelkészük, illetve evangelizációt folytató munkatársuk fizetését csökkenteniük kell, közülük nyolcat elbocsátanak.

Gusztin Imre, a Názáreti Egyház szuperintendense elmondta: december 20-ig benyújtották az Országgyűlésnek az egyházzá nyilvánítási kérelmüket, de mivel elutasították őket, április 30-ig kell nyilatkozniuk - az összesen 66 elutasított felekezethez hasonlóan -, kívánnak-e vallási egyesületként tovább tevékenykedni, addig viszont még két hónapig egyházként működhetnek.

"Mi mindenképpen szeretnénk tovább folytatni a munkát, mert valóban egyház vagyunk, nem bizniszegyház, (...) bár sok mindent még nem tudunk előre. (...) A mi életünk, mint egyház nem változik meg, mi egyház vagyunk 104 éve, Magyarországon 12 éve vagyunk jelen és a világ 156 országában működünk, ráadásul mi a 66-ból azok közé tartozunk, akik megfeleltünk a törvényi előírásnak" - fogalmazott a szuperintendens.

A vallási egyesületkénti működéssel való változások között említette, hogy - ha a jelenlegi szabályozás nem változik - minden istentiszteletükön elhangzó ének után előadói jogdíjat kell fizetniük, ráadásul mindezt úgy, hogy a jogvédő szervezetnek három nappal a rendezvény előtt be kell fizetni az összeget. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: lehet, hogy az egyesületté nyilvánítás részletei "nem voltak átgondolva" a kormányzat részéről, és nem vették figyelembe, hogy az erre való átálláskor "változtatni kellene néhány más, kapcsolódó törvényt is".
Utalt arra, van olyan ország - egyebek mellett Németország - ahol a vallási egyesület és az egyházi státusz között csak minimális különbség van.

Elmondta: bizonytalan az is, hogy a hívek önkéntes adományainak felhasználását "mi fogja szabályozni, mennyire lesz ez szabadon felhasználható bevétel, illetve kell-e utána adózni vagy sem". Szólt arról is, azt sem tudják, hogy vallási egyesületként az úrvacsora vétele, azaz a bor és a kovásztalan kenyér elfogyasztása étkezésnek minősül-e vagy sem, és ha igen, kell-e hozzá ÁNTSZ-engedély.
Görbicz Tamás, az Országgyűlés által elutasított 66 egyház egyike, a Budapesti Autonóm Gyülekezet lelkésze közölte: számukra a vallási egyesületté válás "komoly presztízsveszteség", pedig 25 éve léteznek Magyarországon, és valódi hitéleti tevékenységet folytatnak.

Megemlítette ezenkívül, hogy egyházként eddig autonómiájuk volt, egyesületként azonban a hatóságok - többek között az adóhatóság, az ügyészség - a működésük felett felügyeletet gyakorolnak a későbbiekben. Ennek egyik konkrét példájaként említette, az adóhatóság követelheti majd tőlük, hogy "bevételeiket fedjék fel", és adományozóik adatait szolgáltassák ki.

A lelkész az szja 1 százaléka felajánlása lehetőségének és az intézményi kiegészítő normatíva folyósításának megszűnésén kívül anyagi veszteségként értékelte a hitoktatók támogatásának elmaradását is. Lelkésztársához hasonlóan Görbicz Tamás is a közösségükre rótt nagy teherként említette a lelkipásztoraik bérezése járulékvonzatainak emelkedését.
További problémaként nevezte meg, hogy "állítólag az istentiszteleteken elhangzó énekek után alkalmanként 1500 forintot kell fizetniük" a jogvédő szervezetnek.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART