2011.
július
17. 19:13

Élhető(bb) ezüstkor

Címkék:
Mátra Öreg a Mátra! – kérik ki így sokan maguknak, mikor az ifjak tapintatlanul a korukra célozgatnak. Az élhetőbb időskor nemcsak vágya sokunknak, de öreg(edő) kontinensünk égető gondja is. S vajon mit tehetünk, hogy egészségesen korosodjunk?

Európa öregedése megállíthatatlan: már a magyar férfiak születéskor várható átlagos élettartama is eléri a 70 évet (a skandináv országokban élő urak egy évtizeddel ennél is hosszabb életre számíthatnak), míg a magyar nők átlagosan 78 éves életkorra tervezhetnek. Mindez jó hír volna, csakhogy az egészségben megélhető, krónikus betegségek nélküli élettartam nálunk átlagosan 56 év – legalább 6 évvel kurtább, mint Európa nyugati felén.

Néhány évtizede a hatvanévesek méltán érezték úgy, hogy beeveztek az öregkorba, s megérdemelten pihenhetnek – manapság azonban e korhatár egyre későbbre tolódik. Az egészségügyi világszervezet (WHO) felosztása szerint 60–75 év közt még csak az idősödés korát éljük, míg a valódi időskor 75–90 év közt tart.

Felmerült, hogy az Európai Unió tagországaiban egységes nyugdíjkorhatárt vezessenek be, ám ezt a gondolatot sokan azért vetik el, mert igencsak eltérő az egyes államok lakóinak egészségi állapota. A magyarok korán elhasználódnak, s még a hazánk nyugati és keleti országrészeiben lakók életkilátásai is jócskán különböznek – az utóbbiak kárára. A szakszervezetek a rugalmas nyugdíjazásra voksolnak, vagyis nem a kortól, hanem a szolgálati időtől és az egészségi állapottól tennék függővé, ki mikor vonulhatna pihenni.

Mindenesetre a legtöbb ország azzal próbálkozik, hogy egyre feljebb srófolja a nyugdíjkorhatárt: Németországban, Norvégiában és a svédeknél már most egységesen 67 év. Viszonylag szerencsések a bolgár, a lengyel, az osztrák és az olasz nők, akik 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Mi, magyarok a 62 évről néhány esztendő alatt 65 évre emelkedő korhatárral a középmezőnyben állunk.

Honfitársaink a nyugat-európaiaknál ritkábban dolgoznak nyugdíj mellett, holott állítólag ez a jövő útja. Csakhogy egy országos felmérés szerint már az 51–55 évesek mintegy fele olyan egészségügyi problémával küszködik, ami hátráltatja őket a napi munkában. Egy másik kutatás szerint nemcsak a fizikai munka egészségromboló, de már önmagában is az, ha valaki több műszakos beosztásban dolgozik. Körükben ugyanis gyakoribb az alvászavar, az emésztőrendszeri kórság, a májbetegség, a nőknél a mellrák előfordulása. Ráadásul a hazai szemlélet az ötvenes álláskeresőket „túlkorosnak” titulálja, s így lényegében kiselejtezi őket a munkaerőpiacról.

Egyre több múlik azon, hogy az „ezüstévekben” is fenntartható legyen az egészség és a korosak ebből a szempontból is kellőképpen odafigyeljenek magukra. Akad gyógyszergyár, amelyik felvilágosító programot indított, s – a nyugdíjasklubokkal együttműködve – orvosi előadásokat szervezett a szív- és érrendszeri és más népbetegségek megelőzésére. Egyes elektronikai világcégek pedig mind nagyobb üzletet látnak abban, hogy az egészség megőrzését, a korai diagnózis felállítását szolgáló eszközöket fejlesszenek ki – vagy például olyan okos szerkentyűket, amelyek az otthoni ápolást szolgálják.

Sokak szerint a 21. század az „ezüstrókák” kora, s ez a generáció a jövőben felértékelődik. Csak megérjük...

Forrás: Szabad Föld

Vissza
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART