2011.
március
23. 08:09

„Élj kilenc hónapot, és kapsz még hármat”

Címkék:
100 fölött Az öregedés genetikai hátterének, valamint a hosszú élet kínjainak vizsgálatán túl egyre többet foglalkoznak a gerontológusok a jelenség pozitív vonatkozásaival.Januárban kezdődött Heidelbergben a két éven át tartó második százéveskutatás

„Sok százéves vagy annál is idősebb ember egyáltalán nem várja a halált, hanem még terveket szövöget, célokat állít maga elé, és igyekszik azokat elérni” – meséli a HVG-nek Christoph Rott, a Heidelbergi Egyetem gerontológiai intézetének pszichológusprofesszora, mi lepte meg leginkább a szuperidősek körében végzett kutatásai során. A legújabb vizsgálatok ezért már a matuzsálemi korral együtt járó keserveken (krónikus betegségek, végelgyengülés, elbutulás) túl a pozitív aspektusok számbavételére is összpontosítanak. A százon felüliek eddig kevéssé hangsúlyozott vitalitását jelzi, hogy a színpadra lépésének 90. évfordulóját tavaly decemberben ünneplő, 107 éves – holland származású, egykor nácibarát – színész, Jopie Heesters újabb szerepet vállalt. De hihetetlen aktivitásról számol be e korosztállyal kapcsolatban Stefan Schreiber német molekuláris biológus is: ismer például olyanokat, akik még soha nem jártak orvosnál, vagy 100 év fölött is dzsoggingolni indulnak reggelente.

Januárban kezdődött Heidelbergben a két éven át tartó második százéveskutatás. Ennek során azon lelki tulajdonságokat próbálják számba venni – magyarázza a programot irányító Rott –, amelyek a sokat megélt emberekre jellemzőek, egyebek mellett az optimizmust, de azt is vizsgálják, hogyan lesznek úrrá például a lassabb mozgásból fakadó nehézségeiken. A reprezentatív kikérdezéses felmérésnek az is célja, hogy kiderítse, milyen a viszony egy százéves ember és családjának többi tagja között, öt, olykor hat generáció együttélésekor.

A hosszú élet titkát máig nem sikerült minden kétséget kizáróan megfejteni. Egyesek a kalóriacsökkentett diétával magyarázzák, hivatkozva például a különösen nagy számban élő okinavai százévesek étrendjére (zsírszegény ételek, halak, rengeteg gyümölcs és zöldség), ami azonban kiegészül a kalóriabevitel visszafogásával is, vagyis hogy az evést már 80 százalékos telítettségnél abbahagyják.

A genetikai háttér kutatásában szintén nagy előrelépés történt az utóbbi időben. Az említett Stefan Schreiber vezetésével több mint háromezer 95 évesnél idősebb ember DNS-mintáit gyűjtötték össze a németországi Kiel egyetemének „popgen” nevű génbankjában, és ezeket összevetették például olyanokéival, akik csak az átlagos 75-80 évig éltek. Schreiber a közelmúltban figyelt fel három génre, amelyeknek közük lehet a különösen hosszú élethez. Ezek közül az egyik az elbutulás, illetve az Alzheimer-kór elkerülésében, a második az örökítőanyag karbantartásában, a harmadik pedig a sejtek energiafelvételének szabályozásában játszik szerepet. Bár ezek önmagukban még nem biztosítják, hogy az illető megérje a 100. életévét, aktivitásuk akár másfél–háromszorosára is növelheti a jó kilátásokat. Működésük megismerése pedig új terápiák kifejlesztését, közvetve az egészségmegőrző folyamatok erősítését segítheti elő – állítja Schreiber.

Szintén a genetikában, ám egészen más területen remél előrelépést Semsei Imre, a Debreceni Egyetem Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központjának igazgatója. Az MTA doktora szerint a kutatóknak nemcsak az egyes génekre, hanem az úgynevezett sznipekre, az emberek génállományában az életük során spontán kialakuló DNS-szekvencia-variációk kutatására kellene fordítaniuk a figyelmüket. Ezekből ugyanis látni lehetne, hogy mely mutációk (mutációsorozatok) hasznosak a különlegesen hosszú élet szempontjából.

A gének legfeljebb 25 százalékban játszanak szerepet a magas életkor elérésében – száll vitába az előbbiekkel (is) Marc Luy osztrák népesedéskutató és James Vaupel, a rostocki Max Planck Intézet demográfusa. Szerintük sokkal többet nyom a latban az életvitel és a környezeti hatások, utóbbiba beleértve a társadalmi környezetet is. Luy az életük nagy részében elzártan élő és rendszeres életvitelt folytató apácák és szerzetesek körében vizsgálta, vajon ott is korábban halnak-e a férfiak, mint a nők. Bajorországi kolostorokban élő 12 ezer apáca, illetve szerzetes halálozási adatainak összevetéséből kiderült, hogy míg a világi életben a nők átlagosan öt évvel élik túl férfi kortársaikat, az egyházi intézmények falai között ez az előny egy évre zsugorodik – tájékoztatta a HVG-t Luy. A férfi szerzetesek szerinte azért éltek 3-4 évvel tovább, mert nem dohányoztak, nem ittak alkoholt, nem éltek stresszben, egészségesen táplálkoztak, és megúszták a (kül)világi élettel együtt járó baleseteket is. „A férfiak általában sokkal több marhaságot követnek el az életben” – kommentálja mindezt sommásan Vaupel.

Az ember maximális életkorának – a dokumentáltan legidősebb ember 124 éves volt – növelése azonban nem könnyű. Mert bár alacsonyabb rendű fajok (gyűrűsféreg, muslinca) életkorát genetikai manipulációk révén már meg tudják duplázni, az embernél ez még a távoli jövő – vélekedik Semsei. De nemcsak az élethossz növelése fontos – mondja Rott, aki szerint az általa vezetett kutatásban részt vevők közül sokan „szívesen odaadnának néhány esztendőt hátralevő életükből a jobb életminőségért cserébe”.

A fejlett országokban jelenleg az emberek várható átlagos élettartama évente közel három hónappal nő, vagyis négyévente majdnem egy évvel lesz magasabb az átlagéletkor. „Élj kilenc hónapot, és kapsz még hármat” – vázolja a pillanatnyi kilátásokat Vaupel. Ma még beláthatatlan következményekkel járhat azonban, hogy az aktuális trendek szerint Németországban 2100-ban már 100 év körül lehet az átlagéletkor. Vagyis a ma születő gyerekek több mint fele várhatóan megünnepli majd a 100. születésnapját, már a XXII. században. Magyarországon, ahol a most születő fiúk, illetve lányok várható átlagos élettartama a KSH szerint 70, illetve 78 év, legfeljebb az okmányirodák ennyire optimisták. A 75. születésnapja után ugyanis mindenkinek további 50 évre – 125 éves koráig – érvényesítik a személyi igazolványát, vagyis akik az idén érik el ezt a kort, azoknak 2061-ig.

Forrás: hvg.hu

Vissza
2011.
március
14. 09:46

99 évesen igényelte a visszahonosítást Ági néni

99 évesen igényelte a visszahonosítást Ági néni A megpróbáltatások képezhetik a hosszú élet titkát – véli a századik évébe lépett Eigel Ági néni. A gyergyószentmiklósi öregotthon lakója, az egykori pedagógus nemrég igényelte a magyar állampolgárságot.
Tovább
2010.
december
19. 14:48

Élni tanít a 82 éves pályakezdő

Élni tanít a 82 éves pályakezdő Téved, aki azt mondja, hogy a kor bármiben is akadály. Jeles példája ennek a nyolcvankét esztendős Jusztika néni, aki írástudatlan fiatal lányból a napokban sikeres íróvá avanzsálódott. Az idős néni útravalót ad a mai fiataloknak: igenis hinni kell az álmokban, és nem nyavalyogni, hogy ej, de rossz is a sorsunk, mert nem az, lehet változtatni rajta!
Tovább
2011.
február
20. 06:15

Sztárok az időskorról

Sztárok az időskorról Hazánkban eddig példa nélkül álló módon dogozza fel az idős korosztály és a fiatalság viszonyát a Pécs TV nemrég indult „Korhatár nélkül” című műsora. A képernyőn sztárvendégeink idézik fel szüleikkel, mestereikkel kapcsolatos emlékeiket, továbbá a generációs problémák is szóba kerülnek minden második szerdán este fél hat és 18 óra között.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART