2011.
február
05. 06:51

Elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben

Orbán-kormány A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek.

Bár a kormány sikerként értékelheti a magas visszalépési arányt (96,6%-os), a politikusok nem ülhetnek a babérjaikon, hiszen számos kérdés még nyitott maradt. A legfontosabb kérdések, hogy mikor kerülhet sor a reálhozamok kifizetésére, illetve hogy a kormány mekkora összeggel tud majd gazdálkodni a reálhozamok kifizetése után.

Jelentős vagyon maradt a pénztáraknál

A statisztikák alapján annyit tudunk biztosan, hogy a visszalépés előtt a pénztártagok átlagos számlaegyenlege egymillió forint volt. Azért meglepő ez a szám, hiszen ha csak azt feltételeznénk, hogy 1998 és 2010 között átlagjövedelmet kerestünk, és mindvégig megfizettük az éppen érvényes egyéni járulékokat, akkor 2,5 millió forintos egyenlegünknek kellene lennie, átlagos pénztári hozamokat feltételezve. Természetesen a tagok harmada nem a rendszer indulásától kezdve tag, ez viszi lejjebb az átlagot.

Az átlag mögött - ahogy az adórendszerben is láthatjuk - nagyon erősen szóródó egyéni falhalmozott vagyonméreteket láthatunk, hiszen nagyon sok olyan tag van, aki minimálbéren fizeti a járulékokat. A járulékplafon felett kereső ember 7-8 millió forintos egyenlegre tehetett szert a 13 éves tagság alatt, míg egy minimálbéres csak valamivel fél millió forint feletti egyenlegre (persze ebben nincs benne a tagdíj-kiegészítés értéke).

Tapasztalataink szerint a maradók többsége jobb anyagi körülmények között él, tehát nem tekinthető átlagos befizetőnek, sőt a tehetősebbek éppen a magasabb számlaegyenlegük miatt dönthettek a pénzük megtartása mellett. Egy korábbi felmérésünk is ezt alapozza meg, ahol nagyon jól látszódtak azok a motívumok, amelyek a pénztárban maradókat vezérlik.

Nagyon nehéz becslést adni arra, hogy a pénztári szektorban megmaradó 102 ezer tag milyen átlagos vagyonnal rendelkezhet, bár több forrásból és saját számítások alapján is lehet azt sejteni, hogy az átlag 3 millió forint felett lesz. A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslései szerint a 3000 milliárd forintból 300-400 milliárd forint is megmaradhat, tehát a vagyon 10-13 százaléka.Ebből az következik, hogy 2600-2700 milliárd forint maradna meg az állam számára. Azonban ez az összeg még mindig nem az, ami bekerül az Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapba, hiszen a reálhozamokat ki kell fizetni a visszalépő tagoknak. Az egyértelműen visszalépést segítő intézkedés pedig koránt sem olyan olcsó, mint azt korábban hinni lehetett.

Százmilliárdok mennek el a reálhozam kifizetésére

Szektorátlagban két százalék felett volt a historikus reálhozam, ez pedig ismerve a vagyon nagyságát magas kifizetéseket fog jelenteni - elképzelhető, hogy az első becsléseknek a többszörösét.
Még ha eltekintünk attól a 900 ezer tagtól, aki minimális, vagy semmilyen reálhozamra nem számíthat, akkor is ott van, hogy a többségnek több százezer forintos reálhozamot kell majd kifizetni. Az első kormányzati becslések még 100 milliárd forinti összegről szóltak, azonban a mi számításaink szerint és piaci információk alapján is azt lehet valószínűsíteni, hogy ez az összeg a 300-400 milliárd forintot is elérheti, tehát megközelítőleg annyit, mint amennyi a maradók teljes vagyona.

Ez első hallásra túlságosan nagy számnak tűnhet, azonban akkor már mindjárt változik a helyzet, ha tudjuk, hogy átlagkereset mellett is 100 ezer forint körüli összeget fel lehetne venni. Sőt a jobban teljesítő pénztárak esetében hasonló feltételek esetén 250-400 ezer forintos reálhozam is kijöhet. Így az államnak átadott vagyon a korábbi okfejtés szerint tovább apad, méghozzá 2200-2400 milliárd forintra.

Készpénzt kell keríteniük a pénztáraknak gyorsan

A reálhozamok kifizetésénél azt is érdemes tudni, hogy azt készpénzben kell majd többségében kifizetni, tehát a korábban említett összeget a pénztáraknak elő kell teremteniük, és mivel nem rendelkeznek ekkora tartalékkal, ezért a meglévő eszközeiket kell majd leépíteniük. Egyelőre nem lehet tudni, hogy április végére milyen ütemterv készül el a szektorban a reálhozamok kifizetésére, illetve a visszaléptetésekre.

Nagy valószínűséggel a két esemény éppen egy időpontra fog esni. A hírek szerint április vagy május végére a pénztárak konkrét számokkal rendelkezni majd, tehát ekkortól megindulhat a visszaléptetés, ami 2-3 hónap alatt be is fejeződhet (július végére). Azonban még ezt feltételezve is százmilliárd forintokat kell a pénztáraknak előteremteniük a reálhozam kifizetésére, a portfólió-arányokat ismerve ez kötvény, részvény és befektetésijegy eladásokhoz vezethet. A szabályok egyszerűen kötik a vagyonkezelők és a pénztárak kezét, tehát nem tehetik meg, hogy ilyen sok készpénzt csak egy eszközosztály leépítésével tegyenek meg. Érdemi mozgástér inkább csak a növekedési portfólió esetében lehet, hiszen a törvények szerint 40 százalékosnak kell lennie legalább a részvényaránynak, miközben a többség ennél nagyobb arányt láthatunk.

Vélhetően a pénztárak azoktól az eszközöktől fognak első körben megszabadulni, amik könnyen értékesíthetők, érthető, hiszen az az érdekük, hogy minél kisebb árfolyamváltozással tehessenek szert a papírok ellenértékére. A külföldi papírok mellett a befektetési jegyek egyértelműen ebbe a kategóriába tartoznak, persze itt is ügyelni kell az értékesítésre, hiszen a forgalmazó a visszaváltást természetesen garantálja, azonban itt nem szokásos, hétköznapi visszaváltásról van szó. Nagy valószínűséggel a következő időszak azzal telik majd részben el, hogy a pénztár, a vagyonkezelője és a befektetési jegyek forgalmazója (egy kereskedelmi bank például) összeülnek, és megbeszélik, hogy miként lehet zavartalanul megoldani a visszaváltásokat.

Szorít a nadrág

Jelenlegi állás szerint az állam három-négy nagyobb részletben a nyár végéig megkaphatja a visszalépők számlájának reálhozamokkal és tagdíj-kiegészítésekkel csökkentett összegét, ami véleményünk szerint 2200-2400 milliárd forintos sávba eshet bele. Annyit biztosan tudunk, hogy ebben az évben 530 milliárd forintot felélünk, valamint a kötvényarányt törvényi kötelezettség miatt államadósság csökkentésre kell fordítani.

A pénztáraknak ebben az esetben könnyebb dolguk van, hiszen nem készpénzt kell átadniuk, hanem a portfólióban lévő eszközöket. Mindez azt jelenti, hogy a visszakerülő vagyon fele kötvényben transzferálódik át az államhoz, tehát nagyjából 1100-1200 milliárd forint (a GDP körülbelül 4 százalékáról van szó) fordítódik az államadósság csökkentésére. Technikailag ez eladások nélkül, megsemmisítéssel valósul meg: egyszerűen ki fogják vezetni ezeket a papírokat a rendszerből, hiszen egy korábban az állam által kibocsátott kötvény most visszakerül a kibocsátóhoz.
A kormány számára ezt követően 1100-1200 milliárd forintos értékpapír állomány marad meg, amiből viszonylag gyorsan elő kell teremtenie az 530 milliárd forintot. A 2011-es költségvetés egyszerűen arra épül, a hiányt úgy tudjuk teljesíteni, ha ez az összeg külső forrásból előteremthető. Nem lesz könnyű helyzetben a kormány, hiszen nagyon különböző fajtájú eszközöket kerülnek vissza hozzá.

Minden bizonnyal első körben a likvidebb eszközöktől fog megszabadulni az állam (legalábbis a még meglévő vagyonból a leglikvidebbet, hiszen előtte a pénztárak már a reálhozam-kifizetéseknél hasonló politikát folytattak), és feltételezhetően először a külföldi kitettséget fogják leépíteni, és pénzzé tenni. A kérdés szempontjából nem megkerülhető a befektetési alapok köre, annál is inkább, mivel a vagyon harmada ilyen eszközökben van, az 1000 milliárd forint fele (500 milliárd forint) pedig zártkörű befektetési alapokban pihen, amiket az alapkezelők kifejezetten a pénztárak számára hoztak létre.

A zártkörű alapokról érdemes tudni, hogy a piacon meglehetősen diszkréten működnek, az alapkategóriát csak a BAMOSZ összefoglaló adataiból látjuk, egyes alapkezelőkre lebontva csak találgatásaink vannak. Az biztos, hogy ezek az alapok jellemzően külföldi eszközökbe fektetnek, attól függetlenül, hogy forintosítva vannak vagy sem, és a hazai átlaghoz képest brutális mérettel működnek. Ezek a részvényalapok 10-20, sőt egyes esetekben 40-50 milliárd forintot kezelnek.

Az alapok érdekessége, hogy csak adott befektetői körben lehet azokat értékesíteni, viszont a forgalmazónak bizonyos határok között, de visszaváltási kötelezettsége van, ez pedig a legtöbb esetben egy kereskedelmi bank. A kormánynak ezért nem csak a pénztárakkal, alapkezelőkkel, hanem a bankokkal is le kell majd ülnie tárgyalni, hogy miként lehet a befektetési jegyeket a piac jelentősebb befolyásolása nélkül készpénzzé tenni.

A kormánynak azért is kell erre nagy figyelmet fordítania, hiszen ekkora vagyon értékesítése nem csak egy eszközosztálynál, hanem különböző piacokon is anomáliákhoz vezethet, a hátrányokból pedig a lakosság is kiveheti a részét, például akik megtakarításai kötvényekben, részvényekben vagy befektetési alapokban hevernek.

A politikusok éppen ezért azt fogják preferálni, hogy minél hamarabb induljon meg a vagyon átadása, és ahogy a fokozatosság elve fog érvényesülni a pénztáraknál, úgy az állam is ezt a menetrendet fogja követni a papírok értékesítésekor. Az viszont rögtön látszik, hogy olyan hatalmas mozgástere nem lesz a kormánynak, 2011-ben az 1100-1200 milliárd forintból fel fogunk élni 530 milliárdot, és ha jövőre csak a betervezett 250 milliárd forintot költjük el, akkor is csak 320-420 milliárd forintról tud szabadon dönteni.

Forrás: portfolio.hu

Vissza
2010.
december
15. 06:29

A magánnyugdíjpénztárak megszűnésével a magyar tőkepiacnak is vége lehet

A  magánnyugdíjpénztárak megszűnésével a magyar tőkepiacnak is vége lehet Felkészületlenül érte a Stabilitás Pénztárszövetséget a magánpénztárak megszüntetésének ötlete, de ennek bejelentése óta és a törvény elfogadása ellenére is alkotmánybírósági és uniós beadványokkal próbálják megakadályozni a második pillér megszüntetését - számolt be Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára hétfőn a Budai Liberális Klub rendezvényén. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT egykori elnöke pedig úgy vélte: a magánpénztárak megszüntetésével a magyar tőkepiacnak is "vége" lehet.
Tovább
2011.
február
04. 19:25

A nyugdíjak miatt "nem kereskednek" a tőzsdén

A nyugdíjak miatt "nem kereskednek" a tőzsdén A CEE Stox Exchange csoport, mely magában foglalja a bécsi, budapesti, prágai és ljubljanai tőzsdét kijelentette: a Budapesti Értéktőzsdén a forgalom esni fog ebben az évben a magán-nyugdíjrendszer effektív államosítása miatt.
Tovább
2010.
december
20. 18:56

A nyugdíjpénzek elköltése növeli az államadósságot

A nyugdíjpénzek elköltése növeli az államadósságot Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást, illetve a 12 év alatt felhalmozott vagyon egy részét elkölti a kormány, akkor az növeli az államadósságot - felelte egy kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a hétfői tájékoztatón.
Tovább
2010.
december
22. 14:15

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Mesterházy Attila, indítványában a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, valamint a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezve.
Tovább
2010.
december
10. 10:08

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár A Napi Gazdaságnak adott interjújában Andor László munkaügyi biztos azt mondta, hogy nem jó ötlet a nyugdíj-megtakarítások átcsatornázása, főleg akkor, ha abból folyó kiadásokat finanszíroz a kormány. A biztos aránytalanságokat lát a választási opciók kapcsán, miközben úgy véli, hogy fájó lesz a kijózanodás, hiszen az állam a jövőben nagyobb terhet vállalt magára a rövid távú előnyökért cserébe.
Tovább
2010.
november
21. 07:52

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza A Világbank szakértője szerint a magyar nyugdíjrendszer önkéntes megtakarításokra támaszkodó pillérjét kellene megerősíteni. A vezető közgazdász rámutatott, hogy a hagyományos nyugat-európai modellek a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntarthatóak, és egyre nagyobb deficitet generálnak, ezért reformra szorulnak.
Tovább
2010.
november
30. 14:20

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet Az állami nyugdíjak jelenlegi átlagosan havi 88 ezer forintos reálértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg az elszegényedés - hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
január
28. 21:45

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat?

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat? A reálhozamok kifizetésére még várnia kell azoknak, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és nem is minden pénztártagnál tudják még, hogy mekkora összegről van szó. Aki maradni szeretne, már csak egy napja van, hogy nyilatkozzon. Hétfőn délután 6 óráig lehet nyilatkozni a maradásról.
Tovább
2011.
január
30. 16:32

MSZP: a Fidesz szétveri a nyugdíjrendszert

MSZP: a Fidesz szétveri a nyugdíjrendszert Egy nap sincs hátra a magánnyugdíj nyilatkozatok leadására. Az viszont már most látszik, hogy a Fidesz szétveri a nyugdíjrendszert - mondta vasárnap Budapesten Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja.
Tovább
2011.
február
02. 17:20

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert A kormány megmentette a nyugdíjrendszert Orbán Viktor szerint, aki szerdai sajtótájékoztatóján példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő szerint szabad volt a választás lehetősége, a magánpénztárakban maradókat "magabiztos" és "bátor" embereknek nevezte.
Tovább
2010.
december
17. 05:52

Századvég: Jelentős kockázat a nyugdíjpénzek felélése

Századvég: Jelentős kockázat a nyugdíjpénzek felélése Jövőre a korábban vártnál nagyobb, 3,3 százalékos GDP-növekedésre és 2011 végére 6,25 százalékos alapkamatra számít a Századvég. A gazdaságkutató szerint középtávon jelentős kockázat lehet, hogy átmeneti bevételekből, illetve a magán-nyugdíjpénztári vagyonból finanszíroz a kormány egyenlegrontó intézkedéseket.
Tovább
2011.
február
03. 14:11

Tavasszal juthatnak pénzükhöz az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők

Tavasszal juthatnak pénzükhöz az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők Várhatóan április végétől kezdik meg a reálhozamok kifizetését a magánnyugdíjpénztárak azoknak a tagoknak, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe - mondta el a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára az Inforádiónak. Juhász Istvánné kiemelte, nem mindegy, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt a beadványokról.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART