2012.
szeptember
04. 14:54

Élvezetes és hasznos hobbi: a nyelvtanulás

Címkék:
nyelvkönyvek Csoportos vagy magán? Idősebb korban már késő? Mit ér a nyelvvizsga? Milyen nyelvet érdemes tanulni? - ezek és hasonló kérdések merülnek fel a nyelvet tanulni vágyók körében. Szükség is lenne rá, hiszen egy felmérés szerint hazánk az uniós országok közül az utolsó a nyelvet tudók körében – a megkérdezettek mindössze 35 százaléka beszél valamilyen nyelvet. A nyelvet tanulni vágyóknak segít a Nyelvparádé - mondta az Orientpress Hírügynökségnek adott interjújában Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnök.

Egy idén végzett európai uniós felmérés szerint a magyar lakosság mindössze 35 százaléka vallja azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Ezzel az aránnyal az uniós rangsor végén kullogunk. „A legnagyobb a nyelvet tudók aránya a 16-25 éves korosztály között, a leggyengébb az ötven felettiek körében”- ismertette Légrádi Tamás, aki szerint nyelvet elkezdeni tanulni sohasem késő. „A nyelvtanulás egy olyan élvezetes tevékenység tud lenni, amely kinek-kinek a személyiségéhez és a kiteljesüléséhez hozzá tud segíteni. Ráadásul praktikus előnyei is vannak, mint az utazás vagy az internettel megnyíló világ, nem is beszélve a nyelvtudás munkaerőpiaci értékéről” - tette hozzá a szakember.

Légrádi elmondta, az uniós országok közül Hollandia és a skandináv országok járnak az élen. Ennek oka részben az, hogy ott eredeti nyelven néznek filmeket a televízióban, moziban. „Személyes meggyőződésem, hogy a nyelvtanulás egyik leghatékonyabb módja az, hogyha a filmet a célnyelven hallgatja és felirat révén olvassa is a tanulni vágyó” - tette hozzá az alelnök.

A nyelvtanulásban a szakma többségének véleménye szerint a leghatékonyabb módszer a kommunikatív nyelvoktatás, amely valamifajta cselekvéshez, feladatmegoldáshoz, szituációkhoz kapcsolódik. Ennek életkor, egyéni érdeklődés és hozzáállás alapján a kiscsoport az egyik leghatékonyabb színtere, de bizonyos helyzetekben az egyszemélyes tanulás is hasznos tud lenni. „Sokan esküdnek arra, hogy külföldön kell a nyelvet megtanulni, ez egy bizonyos szint fölött kiválóan tud passzív tudást aktivizálni, én azonban általában nem érzem annak szükségét, hogy ez teljesen a kezdő szinttől történjen” - mondta Légrádi Tamás. A tanár szerepe kiemelkedő a nyelvtanulásban: aki, ha nagyon jó, akkor a diák is szárnyal, ha viszont rossz, akkor a kedve is elmegy a tanulástól a diáknak.

A munkaerőpiacra áttérve a szakértő azt mondta, az angol messze vezet, azt követi a német. A többi nyelv esetében az igény jellemzően akkor jelenik, amikor kifejezetten ahhoz a nyelvhez kötődik a cég tevékenysége. Az újlatin nyelvek nagyon népszerűek, az orosz és a kínai tör fel évek óta – mondta kérdésünkre válaszolva Légrádi, aki hozzátette, a nyelvvizsga, bár egy fontos kimeneti mérés, a munkaerőpiacon önmagában ma már nem sokat ér. „Egy ezer fős reprezentatív mintán a megkérdezettek több mint fele, aki középfokú nyelvvizsgával rendelkezett, már alapfokú szinten sem beszélt. A nyelvtudás nem olyan, mint a biciklizés, egy idő után, használat nélkül elkopik”.

A nyelvtanulás, nyelvtudás fellendítése érdekében elindul a Nyelvtudás Hete programsorozat, amely szeptember 7-9-ig a Millenárison szervezett Nyelvparádéval - a nyelvtanulási lehetőségek vásárával – veszi kezdetét, ahol nemcsak az újdonságokról értesülhetnek a tanulni vágyók, de ki is próbálhatnak nyelvvizsgát, nyelvórát, internetes tanulási lehetőségeket és technikai újdonságokat. „Ilyenkor egyrészt nyelvtanfolyami akciókkal, a nyelvvizsgák újdonságaival, felkészülési ajánlatokkal jelennek meg cégek komoly kedvezményekkel. Ez egyben a nyelvoktató szakma éves találkozóhelye, ahol a legújabb tanítási módszereket osztják meg egymással a kollégák, így készülnek fel a tanévkezdésre az állami és magánszférában egyaránt” - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Forrás: Orientpress

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART