2011.
január
12. 10:25

Ennyi kellene, és akkor még szó sincs róla, hogy jól élnénk

húszezresek A két felnőttből és két gyerekből álló családnak minimum 217 ezer forintra van szüksége havonta a megélhetéshez. Az egyedülálló nyugdíjasnak pedig 70 ezer forint körüli összeget kell kézhez kapnia.

Magdi néni a megyeszékhelyen él, 76 éves, özvegy. A nyugdíja 74.200 forint, ezzel a Tolna megyei átlagnyugdíjasok – 50-70 ezer forint körüli összeget kapnak a legtöbben – közé tartozik. Nem panaszkodik, kijön ebből a pénzből, sőt, még félre is tud tenni egy kicsit. Takarékoskodik a fűtéssel, az árammal, a vízzel, a legolcsóbb televíziós szolgáltatást fizeti elő. Szerencsés, mert nem sok gyógyszert szed, és az orvosi vizsgálatokra is ingyen utazhat.

Az 52 éves Károly azonban már kevésbé tarthatja szerencsésnek magát a havi 80 ezres fizetésével. Elvált, garzonlakásán jelzálog van, és be-becsúszik némi lemaradás a csekkek befizetésekor. Az autót, amely munkájához nélkülözhetetlen, lassan már nem tudja fenntartani.

Még nehezebb helyzetben vannak a kétgyerekes családok, ahol a szülők minimálbért, vagy annál nem sokkal többet keresnek, ők ugyanis nem érik el a rájuk vonatkozó létminimumot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint a létminimum értéke az inflációnál is gyorsabban nőtt az utóbbi években. Ennek fő oka, hogy a létminimum környékén élők fogyasztásában döntő részt képviselő élelmiszer- és háztartási energia árak az átlagnál jobban nőttek. A KSH szerint a létminimum egyszemélyes háztartásra számított átlagos értéke havi 75.024 forint.

Ennyi pénzből lehet megélni a számítások szerint, ám csak akkor, ha mint Magdi néni esetében is, nincsenek extra kiadások, nem kell tartós fogyasztási cikket cserélni, vagy drága gyógyszereket vásárolni.
Ugyanez vonatkozik a családokra, illetve egyedülálló felnőttekre is. A létminimum összegek csak akkor elegendőek, ha valóban a minimum a család, vagy az egyén fogyasztása.

Ha elfogadjuk a táblázat szerint élelmiszerre fordított összegeket – amelyek elég karcsúnak tűnnek, mondjuk két jó étvágyú kamaszt feltételezve –, és levonjuk belőle a rezsit és egyéb költségeket, nem sok marad.
Egy kis számítás: egy átlagosnak tekintett család havi nettó bevétele családi pótlékkal együtt tehát 220 ezer forint. Ebből élelmiszerre a KSH adatai szerint 70 ezer forint megy el, de még visszafogott számítások alapján is legalább 90 ezer kellene erre a célra, tizenéves gyerekeket feltételezve. A fűtés havi költsége legalább 25-30 ezer forint, az áramé 12 ezer, a vízé 6 ezer forint körül mozog. A vezetékes telefon legyen szintén 5 ezer, a kábeltévé is ennyi, a mobiltelefonok havi 15, legalább havi egy tankolás az autóban 15 ezer, a szemétszállítási díj 2 ezer körüli összeg. Nagyjából 200 ezer forintnál tartunk. A maradéknak kell fedeznie az öltözködés, a fodrász, a gyógyszerek, a nyaralás, a biztosítások, az osztálykirándulások, stb. költségeit – éves szintre lebontva. Feltételezve, hogy a családnak van saját tulajdonú lakása, autója és nincs svájci frank alapú hitele.

Forrás: Tolna Online
 

Vissza
2011.
január
03. 18:08

Felére csökkenhet a jövőben a nyugdíjak értéke

Felére csökkenhet a jövőben a nyugdíjak értéke Ha sikerül szétverni a tőkefedezeti pillért, és ugyanakkor érvényesítik azt az elvet, hogy a nyugdíjalap önfenntartó legyen, akkor a nyugdíjak óhatatlanul a mai érték kétharmadára, akár felére csökkennek a következő évtizedekben - írja Bauer Tamás a Galamuson megjelent elemzésében.
Tovább
2009.
december
12. 15:39

Tegyen félre öregkorára!

Tegyen félre öregkorára! A magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai körüli cívódásban kikerült a figyelem középpontjából az öngondoskodás negyedik pillére. Pedig a nyugdíj-előtakarékossági számla számtalan adó- és járulékedvezménnyel kecsegtet, ráadásul a számlatulajdonosok maguk dönthetnek a befektetett pénzük sorsa felől.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART