2012.
október
14. 13:51

Erdő Péter: Az evangelizáció része a cselekvés

Címkék:
Erdő Péter A Vatikánban zajló püspöki szinódusról, a II. Vatikáni Zsinat ötvenedik évfordulójáról és a héten megnyitott Hit Éve témájáról, az új evangelizációról nyilatkozott Vatikánvárosban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap az MTI-nek.

"Először is tisztázni kell, mit értünk evangelizáción. Másrészt nem csak beszélni kell róla, az evangelizáció része a cselekvés. A szinódusra a világ minden részéből érkezett püspökök beszámolói bizonyítják, hogy Krisztus tanításának lényegét mindenhol másfajta munkamódszerekkel, másfajta közösségi működéssel lehet átadni az embereknek. Van, ahol bátorító a kép, máshol az egyház még ma is fizikai nehézségeket él át" - számolt be Erdő Péter a Vatikánban október 28-ig tartó püspöki szinódusról.

Az esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke hozzátette, az európai püspökök sokat tanulnak a latin-amerikaiktól is.
"Nagyon örülünk annak, hogy brazíliai világi hívők alkotta misszionárius közösség él és dolgozik Budapesten, tagjai magyarul is megtanultak. Kultúrájuk része a zene és a tánc, ezek segítségével ifjúsági közösségeket teremtettek, ráéreztek arra, milyen nyelven ért a magyar fiatalság is" - mondta Erdő.

Az új evangelizáció szinódusi témáját XVI. Benedek választotta a Hit Évének megnyitásával, a II. Vatikáni Zsinat 50. és a katolikus egyház katekizmusa 20. évfordulóján.
A bíboros hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2012-ben az evangelizáció azt jelenti, hogy "igenis bátran ki kell mondani az Evangélium lényegét: létezik Isten, aki Krisztusban megváltotta az emberiséget. Ennek a mai legfejlettebb természettudományos eredmények fényében sincsen cáfolata".

Olaszországban vagy Portugáliában az evangelizáció és az egyházi szociális tevékenység helyszínei a plébániák. "Nálunk lassan kezd újra kiépülni a plébániáknak a közösségi élet befogadására szükséges struktúrája. A háború előtt Budapesten plébániai kultúrházak működtek. Ezeket vették el először és ezeket nem tudták visszaadni 1991 után sem, így legtöbbször a nulláról kellett újrakezdenünk."

A bíboros példaként említette a főleg a lakótelepi plébániákon sikerrel tartott baba-mama klubokat.
"Amikor azonban a munkába visszatérő anya három éves kortól kötelezően beadja óvódába gyerekét, onnantól kezdve már nehezebb a helyzet. Ugyanilyen probléma lehet az egész napos iskola. Úgy érzem, ezt még át kell gondolni, a szükségesnél több terhet az államnak sem könnyű vállalnia" - fogalmazott Erdő.

Kiemelte az egyházat segítő 65-75 év közötti önkéntesek növekvő szerepét: "új felfedezés Európában, hogy van egy jelentős része az időskori életnek, amikor még tudunk tenni a közösségért. A budapesti plébániák Caritas csoportjait ez a 65-75 közötti generáció viszi előre."

A szinódus nem feledkezik meg a gazdasági válságról sem: "a bajba jutott ember fogódzót keres, de mi a reményt kereső embernek akarunk mondani valami. Ennél is fontosabb a válságot okozó körülmények szóvá tevése az egyház szociális tanítása alapján, mely emberséges gazdaságot és társadalmat hirdet. A világ ma erről teljesen megfeledkezik, vagy ha gondol is rá, a megszokott mókuskerékből nehezen tud kilépni".

Erdő Péter az 1962 októberében kezdődött II. Vatikáni Zsinatról elmondta, hogy ő akkor ötödik osztályos "hívő gyerek" volt és emlékszik, hogy édesapja a külföldi rádiókon lelkesen követte a zsinati beszámolókat, "még XXIII. János pápa fényképét is kitette a kisasztalra". "Magyarországra a zsinatról is szűrve érkeztek a hírek. Meg is lepődtem, amikor a hetvenes évek második felében Rómában, a lateráni pápai egyetem hallgatójaként a zsinatot kísérő vitákat tapasztaltam" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő zsinat, Erdő Péter azt válaszolta, hogy "ehhez most nem adottak a körülmények, a püspökök többsége szerint nem erre van leginkább szükség. Ugyanis a II. Vatikáni Zsinat életre váltása is még nagy feladat. Úgy érzik, szinte kivétel nélkül, hogy a világ médiájának nyomása is nagy lenne egy ilyen eseményen.”

A bíboros szerint a mai világ egyik fő kérdése az, hogy "gazdaság, a média és az államhatalom mekkora súllyal bír a társadalmon belül. Erről szól a WikiLeaks is. A társadalmat tisztán gazdasággal és tömegtájékoztatással, állam, jog és erkölcs nélkül aligha lehet irányítani. A görög történetíró Polybios megírta, hogyan szűnt meg az athéni demokrácia: az oligarchák elkezdték híresztelni, hogy le kell építeni az államapparátust, mivel a közhivatalnokok túl sokba kerülnek".

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART