2014.
október
17. 20:53

Ez történik a szemével negyven felett

Címkék:
Szemüveg Először csak egyre távolabbra kell tartani az újságot, később jön a szürkehályog, majd egyre zavaróbbak lesznek a tükröződések, romlik a színlátás, és a perifériás látás is jelentősen lecsökken. Hogyan változik a látás 40 és 80 éves kor között?

Negyvenes évek: kialakul az öregszeműség

A negyvenes évei közepén a legtöbb ember egyszercsak azt veszi észre, hogy ahhoz, hogy el tudja olvasni az újságot, a könyvet vagy épp az étlapot, egyre messzebb kell azt tartania. A jelenség mindenkinél bekövetkezik, aki megéli ezt az életkort, azaz nem kerülhető el, és nem is előzhető meg.

Az öregszeműségnek vagy preszbiópiának is nevezett kórkép oka, hogy a szemlencse kötőszöveti rostjai fokozatosan elvesztik rugalmasságukat, így a sugárizmok egyre kevésbé képesek éles képre fókuszálni a lencsét.

Ha valakinek egyébként egészségesek a szemei, kezdetben kezelheti a problémát drogériákban kapható olvasószemüvegekkel, ha azonban az illető már eredetileg rövid- vagy távollátó volt, vagy más szembetegségtől szenvedett, mindenképpen ajánlott szemorvost felkeresni, aki például multifokális szemüveget vagy kontaktlencsét javasolhat.

Ötvenes évek: jön a szemszárazság

Az ötvenes években az öregszeműség fokozódik: egyre gyakrabban lesz szükség a szemüveg vagy a kontaktlencse cseréjére, különösen ha valaki nem a földeken dolgozik, hanem a számítógép előtt tölti a napjait.

A korral a szem könnytermelése is csökken, nő a szemszárazság kockázata, a nőknél különösen a menopauza után válik egyre gyakoribbá a probléma. A korral mindkét nemnél fokozatosan nő a szürkehályog, a glaukoma és a makuladegeneráció (sárgafolt-elfajulás) kockázata is.

A krónikus betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) szintén veszélyeztetik a szem egészségét, ezért ha valaki ezekben szenved, javasolt, hogy évente keresse fel a szemorvost - még akkor is, ha nincsenek látással kapcsoaltos panaszai. Ilyenkor ajánlott az orvost az összes gyógyszerről tájékoztatni, amelyeket az illető szed, mert sok szernek van a látást érintő mellékhatása, ezek közül a leggyakoribb a szemszárazság.

Hatvanas évek: szürkehályog alakul ki, és egyre több fényre van szükség

Hatvanéves kor felett az öregszeműség miatti látásromlás stabilizálódik, egyre ritkábban van szükség szemüvegcserére.

Ebben az évtizedben a népesség körülbelül fele már szürkehályoggal küzd, azaz a szemlencse állománya részben vagy teljesen elszürkül, a látás homályossá, ködössé válik. Az elváltozás műtéttel szüntethető meg.

A cukorbetegségben szenvedőknél, különösen a kezeletlen betegeknél, nagy a diabéteszes retinopátia kockázata - ezeknek a betegeknek különösen fontos a rendszeres szemészeti vizsgálat. Egyes becslések szerint a betegség a 40 év feletti cukorbetegek 40 százalékánál jelen van, különböző súlyossági fokban.

A hatvanas években járva sokan tapasztalják azt is, hogy olvasáshoz, illetve a mindennapi élethez több fényre van szükségük. Fokozatosan gyengül a sötétben való látás képessége, és egyre nagyobb nehézséget okoz a szemnek a különböző fényviszonyú helyek közti váltás, valamint a tükröződések, például vezetés közben. Ezek kivédésében segíthetnek a tükröződéscsökkentő réteggel bevont, illetve a fényre sötétedő szemüvegek.

Korral összefüggő jelenség az is, hogy egyre gyakrabban jelennek meg úszó, lebegő foltok a látómezőben. Ez alapvetően normális jelenség, de ha a foltok számában vagy méretében hirtelen növekedést tapasztalunk, ajánlott minél előbb orvoshoz fordulni, mert az a retinaleválás előjele is lehet.

Hetven év felett: nő a glaukoma kockázata, csökken a látómező

A szürkehályog mellett ekkor már a zöldhályog (glaukoma) kockázata is magas - igaz, közel sem akkorra, mint a szürkehályogé. A glaukoma körülbelül a hetven év feletti népesség 10 százalékát érinti, különösen veszélyeztetettek azok, akiknél a betegség előfordult a családban, illetve cukorbetegséggel, magas vérnyomással vagy egyéb keringési betegségekkel küzdenek. Növeli a kockázatot a nagyfokú rövidlátás is.

A glaukoma a második leggyakoribb kórkép a világon a vakságot okozó szembetegségek között. A betegség hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll, a nyomásemelkedés pedig a látóideg károsodását, és ezzel a látás romlását okozza. A glaukoma sokáig tünetmentes, az esetek 90 százalékában lappangva alakul ki - ezért is fontos a rendszeres szemvizsgálat. Előrehaladott állapotban jellegzetes tünete a szem és környékének fájdalma, szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli szivárványszerű karikák látása. Hirtelen szemnyomás emelkedés esetén előfordulhat zöldhályogos roham, ami erős fájdalommal, hányingerrel, hányással, tágult szembogárral jár.

Az idős kor és a már korábban említett krónikus betegségek következtében nő a makuladegeneráció kockázata is. A betegség a retina éleslátásért felelős területének, a sárgafoltnak (orvosi szakszóval makulának) az idült, elváltozással és visszafordíthatatlan látásvesztéssel járó megbetegedése. A 60 év feletti korosztályban az esetek csaknem negyedében ez a betegség a felelős a vakság kialakulásáért.

A makuladegenerációban szenvedők először azt észlelik, hogy a látott kép eltorzul, majd szürke, végül fekete foltot látnak pont ott, ahová nézni akarnak. Jellegzetes korai tünet, hogy a beteg az egyenes vonalakat úgy látja, mintha dőlnének, hajlanának vagy megszakadnának. Egyes betegekben a tünetek lassan rosszabbodnak, mások viszonylag rövid idő alatt mindkét szemükre megvakulnak. A glaukoma és a makuladegeneráció megelőzéséhez elengedhetetlen az éves szemészeti vizsgálat.

Hetven év felett romlik a színlátás, és fokozatosan szűkül a látómező is. A huszas évekhez képest a perifériás látás ekkorra már 20-30 százalékkal kisebb. Ennek a képességnek a romlása elsősorban a vezetésben jelent hátrányt, a hetven év feletti sofőröknek ajánlott az extra óvatósság.

Mit tehetünk a szemünk egészségéért?

A fentiekből jól látszik, hogy az öregedéssel járó szembetegségek megelőzésében a legfontosabb a rendszeres szemészeti vizsgálat. Az is látszik, hogy a szembetegségek kockázatának csökkentésében kulcsfontosságú a krónikus betegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, érrendszeri betegségek) kezelése, karbantartása.

Ezentúl minden életkorban fontos, hogy napsütésben télen-nyáron viseljünk napszemüveget. Az UV-sugárzás növeli ugyanis a szürkehályog és a makuladegeneráció kockázatát is. Nyáron ajánlott a széles karimájú kalap is, ily módon védve szemhéjunkat, ahol gyakran alakul ki melanóma.

A szem egészségéhez hozzájárulhat a gyümölcsökben, zöldségekben és halban gazdag étrend is. Különösen a sárga, narancsszínű (répa, citrusfélék), a piros-kék (szeder, áfonya) és a zöld leveles (fodros kel, spenót, kelbimbó) zöldségekben-gyümölcsökben található antioxidánsok támogatják a szemet. A vitaminok közül az A- (béta-karotin), C- és E-vitaminok, az ásványi anyagok közül pedig a cink jótékony hatású a szemre. A makuladegeneráció megelőzésében segítenek az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (tengeri halak, olajos magvak, lenmag).

A szembetegségek kockázatát növeli a dohányzás, napi két kávé vagy tea viszont a kutatások szerint segíthet szemszárazság ellen. (Ennél több kávé, tea viszont pont ellenkező hatást válthat ki.)

A szem feszültségének csökkentése érdekében, negyedóránként nézzünk fel a számítógép, könyv mellől, és 10-20 másodpercig nézzünk távolba. Tévénézésnél is érdemes 20-30 percenként elnézni a képernyőről. A szemfeszültséget csökkenti a kielégítő alvás is.

Ha pedig olyan helyre megyünk, ahol tudjuk, hogy szemünk könnyen kiszáradhat (például repülőgépen, biciklizés közben), tartsunk magunknál szemcseppet.

Forrás: richpoi.com

Vissza
2013.
november
15. 17:43

A szem sejtjeinek változása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt

A szem sejtjeinek változása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt A szem bizonyos sejtjeinek megváltozása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt - állítják amerikai kutatók állatkísérleteik eredményeire hivatkozva.
Tovább
2011.
február
21. 23:22

A szem természetes öregedése

A szem természetes öregedése Korábban normális látású személyek 40-45 éves koruk körül veszik észre, hogy olvasáskor, közeli munka végzésekor szemük nem tud a megfelelő távolságra alkalmazkodni, sőt közelre nézéskor gyakran fejfájás is fellép. Ez a presbiópia, azaz öregszeműség jelensége.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART