2012.
május
08. 11:26

Ezért jelentette fel a Kehi a nyugdíjpénztárakat

Címkék:
Gaál Szabolcs Barna A pénztárak hozama elmaradt attól, mint ha egy befektetési szakértelemmel nem rendelkező kisbefektető magyar rövidlejáratú állampapírokba helyezte volna el a megtakarításait - állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magán-nyugdíjpénztárak ellenőrzése kapcsán.

A Kehi a működési költségek kezelése miatt 3 pénztár esetében 9 feljelentést tett ismeretlen tettes ellen - mondta Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke, a főhatóság hétfői háttérbeszélgetésén. A kilenc feljelentésből 8 hűtlen kezelés miatt történt, egy feljelentés pedig sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt született. Ezek közül a legjelentősebb tétel, több mint 66 millió forint miatt azért tettek feljelentést, mert az önkéntes pénztári ágazat költségeit a magán-nyugdíjpénztári ágazatra számolták el. A büntetőfeljelentések az AXA, az Erste és az Aegon magánnyugdíjpénztár működése kapcsán születtek meg.

A háttértájékoztatón elhangzott: az 1997-es indulás után, amikor több mint 60 magán-nyugdíjpénztárat alapítottak, 13 éves működés alatt 2010 végére a pénztárak száma az időközbeni koncentráció folytán 18-ra csökkent, 2010-ben közel 3 millió taggal és piaci értéken számolva 3304 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal rendelkezett a magán-nyugdíjpénztári ágazat.

A 2010. évi jogszabályváltozás miatt a visszalépő tagok vagyonaként 2957 milliárd forint vagyont adtak át az Államadósság Kezelő Központ részére. Összességében 1998-tól 2009 végéig a magán-nyugdíjpénztári rendszer fenntartása óriási terhet jelentett a magyar büdzsé számára, a központi költségvetés ezzel kapcsolatos kiadásai ez alatt a 12 év alatt 2043,2 milliárd forintot tettek ki.

A különböző kockázatelemzések nyomán a Kehi csupán az 5 legkockázatosabb magán-nyugdíjpénztárat vizsgálta, ezek az Aegon, az Allianz, az AXA, az Erste és az ING voltak. Ezekből a legkockázatosabb magán-nyugdíjpénztárakból összesen 1,9 millió tag lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, közülük 427 000 pénztártag egyáltalán nem kapott reálhozamot, további 67 000 tag pedig igen alacsony, 10 000 forint alatti reálhozamot vehetett fel. A legrosszabbul teljesítő pénztár esetében a tagok 65,3 százaléka egyáltalán nem kapott hozamot, vagy csak 10 000 forintnál kisebb hozamot vehetett fel annak ellenére, hogy az átlagos tagi befektetési állomány egymillió forint volt.

A Kehi vizsgálata alapján a pénztárak 2000 és 2010 között saját üzemeltetésükre összesen 230,3 milliárd forintot fordítottak, ebből a működési kiadások 137 milliárd forintot tettek ki, míg a befektetési tevékenységgel kapcsolatos vagyonkezelői díj 93,3 milliárd forint volt ez alatt a 10 év alatt. A Kehi szakemberei kitértek arra: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magán-nyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Az nem nagyon befolyásolta pénztárak menedzsmentjét - állítja a Kehi -, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozott a pénztárszolgáltató és magánnyugdíjpénztár is. Az ellenőrzések kiderítették: a válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetéseket, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is végrehajtottak a vizsgált pénztárak. Az elnök rámutatott: a Kehi ellenőrzései kiderítették, hogy a befektetéseket sem intézték gondosan.

A hatóság kevesli a hozamokat is

A Kehi vizsgálta azt is, milyen hozamokat értek el a pénztárak a vizsgált 10 év átlagában. A szakértők azt állapították meg, hogy a pénztárak hozama elmaradt attól, mint ha egy befektetési szakértelemmel nem rendelkező kisbefektető magyar rövidlejáratú állampapírokba helyezte volna el a megtakarításait. A magyar rövid futamidejű állampapírok hozamának 10 éves átlagos indexe 8,6 százalék volt, míg a pénztárak átlagos hozama 5,44 százalékot ért el.

A Kehi szakemberei szerint a 18 pénztár átlaghozama 10 év alatt gyakorlatilag megegyezett az infláció mértékével, 6 pénztár az infláció alatt teljesített, a legrosszabb hozamot az Évgyűrűk és a Quaestor magán-nyugdíjpénztárai érték el. Az öt részletesen vizsgált pénztár esetében a kockázatmentes befektetések hozamához képest, éves átlagban az Aegon portfóliója 4 milliárd forinttal, az Allianzé mintegy 2 milliárd forinttal maradt el, míg az AXA befektetéseinek hozama 3,2 milliárd forinttal, az ING befektetéseinek hozama 3,882 milliárd forinttal, az Erste magán-nyugdíjpénztára vagyonának hozama 0,428 milliárd forinttal volt kisebb. A hozamok sok esetben a pénztárak által megszabott saját referenciahozamokat sem érték el - derült ki a Kehi vizsgálatai során. Az ellenőrzések kiderítették: a pénztárak eredménye még akkor sem volt jónak mondható, amikor még nem bontakozott ki a válság, de a legrosszabb év a teljesítményt tekintve 2008 volt.

A vagyonkezelők kiválasztása esetében a 2007-től volt csak kötelező nyílt pályáztatás. A versenyeztetett vagyonkezelőkkel dolgozó pénztárak esetében a vagyonkezelési díjak szintje mintegy fele volt a nem versenyeztetett cégekkel dolgozó pénztárak költségeinek. Sőt, a vagyonkezelők a cégcsoporthoz tartozó magánnyugdíjpénztár vagyonkezelését lényegesen magasabb díjért vállalták, mint a csoporthoz nem tartozó pénztárakét. A Kehi szakemberei rámutattak: az alacsony vagyonkezelői teljesítményért a jogalkotókat is felelősség terheli, a magán-nyugdíjpénztári rendszer nyertesei a pénztárak és azok alapítói, míg vesztesei a pénztártagok és a magyar állam voltak.

Forrás: Pénzcentrum/MTI

Vissza
2012.
május
04. 10:51

Lezárult a vizsgálat - Sok pénzt vesztettek a pénztártagok

Lezárult a vizsgálat - Sok pénzt vesztettek a pénztártagok Ma adja le Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a jelentését a nyugdíjpénztárak működésének átvizsgálásáról. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a jelentésben az is szerepel, hogy felelőtlen intézkedések miatt a pénztártagok átlagosan a megtakarításaik ötödét vesztették el. A KEHI csütörtökön ennek hatására több büntetőfeljelentést is tett a pénztárak gazdálkodása ügyében.
Tovább
2012.
május
05. 06:11

Selmeczi szerint drága kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer

Selmeczi szerint drága kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki - mondta Selmeczi Gabriella és Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke egybehangzóan pénteken sajtótájékoztatón a Parlamentben, ahol a magánnyugdíjpénztárak működésének átfogó elemzéséről számoltak be.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART