2011.
április
18. 10:04

Felhőkarcolók épültek volna Budapesten a Horthy-korszakban

Címkék:
toronyház terv Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a második világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? A Falanszter blog összegyűjtötte és bemutatja a meg nem épített felhőkarcolókat.

Az öreg kontinensen az első toronyháztervek mindig a lakáshiány enyhítését, a túlzsúfolt városközpontok fellazítását, valamint a városi terek felborult hierarchiájának helyreállítását célozták meg. Bár a magyar építészekre jelentősen hatott az 1921-1923 között lezajlott német „Hochhausfieber”, a toronyházláz, a Kárpát-medencében nem volt olyan mértékű tőkekoncentráció, sem iparágakat magukba olvasztó vállalat- és bankcsoportok, amelyeknek szükségük lett volna a „mindenki és minden felett állásukat” hangsúlyozniuk. Budapestre ráadásul nem volt jellemző az építési telkek minimalizálásához vezető intenzív telekspekuláció sem. A magyar felhőkarcolók elterjedését mindezek mellett az is hátráltatta, hogy az 1914-es építési szabályzat hét emeletnek megfelelő 25 méterben engedélyezte csak a párkánymagasság kialakítását.

Csáki Tamás kutatása szerint az első magyar felhőkarcolóterv a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1912-es felhívása után született meg. A Skutetzky Sándor tervezte tízemeletes Újságpalota az 1926. március 1-jén átadott Corvin Áruház telkén épült volna meg, amit 1918-ig még nem Blaha Lujza térnek, hanem Népszínház utcának hívtak - olvasható a bejegyzésben. Kíváncsi arra, hogy milyen felhőkarcolók épültek volna Budapesten? Látogasson el a falanszter blogra.

Forrás: hvg.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART