2012.
május
20. 11:06

Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?

Címkék:
nyugdíjfolyósító 2013. január 1-je fordulópont lesz a nyugdíjszámítás hazai rendszerében: az egyébként meglehetősen bonyolult szisztéma 2 jelentős ponton változik meg. Egy friss összeállítás szerint ez és a demográfiai folyamatok várható alakulása előtérbe helyezi a hosszú távú öngondoskodást: mindenkinek el kell gondolkodnia azon, elég lesz-e az a nyugdíj, amit az állam biztosít majd.

 A 2011. januári magánnyugdíj-pénztárakat érintő intézkedésekkel ténylegesen elindult Magyarországon is az a folyamat, ami az öngondoskodásra kell hogy sarkallja a mai fiatalságot, középkorúakat. Ez azonban csak a kezdete annak a változáshullámnak, aminek újabb állomása 2013. január 1-je lesz. Ez a dátum ugyanis vízválasztója a nyugdíjak megállapításának, öregkori bevételeink alakulásának.

2013. január 1-től ugyanis a meglehetősen bonyolult nyugdíj-megállapítási rendszer 2 fő ponton fog változni. Az egyik változás a beszámítási időszak során elért keresetet érinti, a másik pedig a nyugdíj összegének meghatározásához alkalmazott szorzószámok csökkenésében nyilvánul meg.

Hogyan működik a rendszer? Mi változik?

Nyugdíjunk kiszámításának az alapjai a beszámitási, vagy átlagszámítási időszakban elért keresetek, jövedelmek valamint az ún. osztószám. A nyugdíj megállapítása a fixlife.hu összeállítása szerint az alábbiak alapján történik:

I.

1.Beszámítási időszak
a. 1988. 01. 01.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
b. ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
c. ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbér a számítás alapja.

2. Osztószám 
Az átlagszámítási (beszámítási) időszaknak a biztosításban töltött napjainak száma, amelyben az igénylőnek keresete, jövedelme volt.
Az osztószám meghatározásánál a szabad-, a pihenő- és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben töltött időt.

A fenti, nyugdíjszámítás alapjául szolgáló adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján veszik figyelembe.

Az egyik változás a beszámítási időszak során elért keresetet érinti, amely 2012. december 31-e után már nem az 1988.01.01-től nyugdíjazásunk napjáig vett átlagkereset adókkal, járulékokkal csökkentett összege lesz, hanem a vizsgált időszak alatti havi bruttó átlagkeresetünk.

II.

Naptári évenként a fenti kereseteket, jövedelmeket (jutalmakat, részesedéseket) csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal, ezután pedig a fennmaradó összegre képzett adókkal.

III.

Valorizáció: A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A valorizációs szorzószámokat az Országos Statisztikai Hivatal közlése alapján a kormány határozza meg. A tárgyévi szorzószámok az év elején még nem állnak rendelkezésre, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy “A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig, a tárgyévet megelőző évi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámok figyelembevételével kell megállapítani.”

A valorizáció tehát a jövedelmek felszorzását jelenti a jövedelem megszerzésének évéhez tartozó szorzószámmal.

IV.

A havi átlagkereset meghatározása

A felszorzott jövedelmek összességét elosztják az osztószámmal. Az így kapott napi átlagot megszorozzák 365-tel (évesítik), majd elosztják 12-vel. Az így kapott havi átlag a nyugdíjalap.

V.

Degresszálás

Ha a fenti számítás szerinti havi átlag (nyugdíjalap) meghalad egy meghatározott mértéket, akkor nem vehető figyelembe a teljes összeg, a nyugdíj kiszámításához. A havi átlagot ezért sávosan csökkentik.
A havi átlag 2012-re meghatározott mértéke 372 000 forint.

Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Természetesen, akinél a havi átlag a 372 000 forintot nem éri el, azoknál a degresszió elmarad.

VI.

Nyugdíj összegének megállapítása

A figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege. A táblázatban a 2012. december 31-ig érvényes mérték és a változás után érvényes érték is szerepel. (Például: 40 év szolgálati idő után a kiszámított összeg 80%-a a nyugdíj összege, jövőre ez az érték 66 százalékra változik.)

 

A felosztó-kirovó rendszer buktatója: a korfa

Magyarországon van egy másik olyan tényező, ami szintén nagyban befolyásolja a mai fiatalok leendő öregkori bevételeit. A fixlife.hu összeállítása szerint tulajdonképpen minden nyugdíjat érintő változás alfája az ország demográfiai válsága, öregedő társadalma. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, aminek lényege, hogy a folyó bevételekből fedezi a folyó kiadásokat, így mondhatni a rendszer a generációk közötti szolidaritásra épül. Éppen ezért a jövő nyugdíjasainak életét abszurd módon a mai fiatalok száma, jövőbeli keresőképessége fogja erősen befolyásolni.

Magyarország 2020-as és 2050-es korfa-előrejelzése szerint míg 2020-ban a 30-50-es korosztály lélekszáma dominál hazánkban, addig 2050-re éppen ez a korosztály fog nyugdíjba vonulni. A helyzetet rontja az is, hogy a 75-80 évnél idősebb korosztály száma jóval nagyobb lesz 2050-re, mint 2020-ra, mindemellett a 10 év alattiak számának tekintetében drasztikus visszaesésre számíthatunk.

A negatív demográfiai előrejelzések tulajdonképpen az okai annak, hogy a nyugdíjak megállapításához az államnak hozzá kellett nyúlni.

 

Mennyit tegyen félre, akinek nem elég az állami nyugdíj?

Annak megtervezéséhez, hogy az államtól érkező nyugdíjfolyósítást hogyan egészíthetjük ki, a következő adatok szükségesek: jelenlegi életkorunk, életkorunk nyugdíjba vonulásunkkor, tervezett élethosszunk, az elvárt hozam és az a mai reálértéken számított összeg, amit csekély nyugdíjunk kiegészítéseként szeretnénk felvenni - írja a fixlife.hu összeállításában ifj. Soós István, a portál tulajdonosa.

Egy ma 25 éves fiatal férfinak például, aki pontosan 65 évesen szeretne nyugdíjba vonulni, élethosszát 85 évre „tervezi” és mai reálértéken havi 200 000 forinttal szeretné kiegészíteni állami nyugdíját, aktív évei alatt valamivel több mint havi 25 000 forintot kell jelen pillanattól kezdve félretennie saját nyugdíjas bevételeinek kiegészítésére.

Ugyanakkor egy ma 42 éves nőnek, aki a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatárt szeretné kitölteni (62 év), életét 83 évre „tervezi” és mai reálértéken csupán 40 000 forintos kiegészítést szeretne, elég 18 000 forintot megtakarítania öregkoráig erre a célra. (Mindkét esetben egy átlagos évi 8%-os hozammal kalkuláltak.)

Forrás: Privátbankár.hu

A teljes cikk illusztrációkkal itt olvasható!

 

Vissza
2011.
február
10. 06:13

A nyugalmas öregkor csak vágyálom?

A nyugalmas öregkor csak vágyálom? Miután egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas pedig egyre több, így a végső nyugdíj összege is egyre kisebb lesz.
Tovább
2010.
szeptember
29. 07:31

A nyugdíjasok menthetik meg az országot

A nyugdíjasok menthetik meg az országot A magyar kormány joga eldönteni, milyen gazdaságpolitikai eszközöket választ a foglalkoztatás növelésére, az unió ebben tud támogatni. Ezt mondta a Napi Gazdaságnak Andor László, az EU munkaügyi biztosa, aki szerint a magyar költségvetési mozgásteret segítheti a nyugdíjreform változó elszámolása.
Tovább
2011.
december
12. 15:53

A nyugdíjasokat sújtó megszorításoktól tart az MSZP

A nyugdíjasokat sújtó megszorításoktól tart az MSZP Az MSZP szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások következményeként a kormánynak a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot is módosítania kell majd, ami újabb, a nyugdíjasokat sújtó megszorításokat vetít előre.
Tovább
2011.
február
21. 22:56

A nyugdíjgondok miatt mindenütt be kell avatkozni

A nyugdíjgondok miatt mindenütt be kell avatkozni Tavaly ugyan beindult a növekedés a gazdaságban, de ez még nem látszódott a munkaerőpiacon. 2008 a pénzügyi szektor szempontjából, 2009 a gazdasági növekedés szempontjából, 2010 pedig a foglalkoztatás szempontjából volt katasztrófa - mondta Andor László, foglalkoztatási, szociális ügyi és társadalmi befogadásért felelős biztos a Joint Venture Szövetség rendezvényén.
Tovább
2011.
május
03. 05:14

A nyugdíjkiszámítás is változhat

A nyugdíjkiszámítás is változhat A szociális konzultáció költsége 750-800 millió forint lesz, a tízpontos kérdőívet minden 16. életévét betöltött fiatalnak is megküldik, és a konzultáció június 15-én zárul – közölte Szijjártó Péter tegnap a parlamentben tartott sajtótájékoztatón, melyen ismertette a tíz pontot.
Tovább
2011.
február
05. 17:39

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma Németországnak nagyobb szüksége van az idősebb dolgozókra, mint valaha, hogy lendületben tartsa az iparát és finanszírozni tudja a nyugdíjrendszert.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART