2009.
november
03. 09:02

Generációs ellentét alakult ki Kelet-Európában politikai ügyekben

Címkék:
berlini fal Azok, akik nem sokkal a berlini fal eltűnése előtt vagy után születtek, feltűnően nagyobb arányban fogadják el a többpárti politikai rendszer és a piacgazdaság felé tett lépéseket, mint az idősebb generációk.

Húsz évvel a vasfüggöny leomlása után éles generációs ellentét alakult ki abban, miként látják az emberek Európa volt kommunista országaiban a demokrácia és a kapitalizmus irányában történt elmozdulást - állapította meg egy amerikai felmérés. Azok, akik nem sokkal a berlini fal eltűnése előtt vagy után születtek, feltűnően nagyobb arányban fogadják el a többpárti politikai rendszer és a piacgazdaság felé tett lépéseket, mint az idősebb generációk. A washingtoni Pew Research Center kilenc közép- és kelet-európai országban - köztük Magyarországon - kérdezett meg  embereket, összevetve az eredményeket egy 1991-ben elvégzett hasonló felméréssel.
A megkérdezettek közül sokkal többen nyilatkoztak elégedetten az életükről, mint az 1991-ben megkérdezettek. Lengyelországban például a felmérésbe bevontak 44 százaléka mondta magát idén elégedettnek, szemben az 1991-es 12 százalékkal. Paradox módon azonban több olyan országban is, amelyben megfigyelhető ez a javulás, a válaszadók többsége azt is mondta, hogy az emberek rosszabbul élnek, mint a kommunizmus alatt: például Ukrajnában 62 százalék, Oroszországban 45 százalék.

1991-ben a legtöbb vizsgált országban kis különbség mutatkozott csak a generációk között az elégedettségi válaszokban. Lengyelországban például a 18-29 év közötti fiatalok 13 százaléka, a 65 év fölöttieknek pedig 15 százaléka mondta magát elégedettnek. A 2009-es válaszok ezzel szemben a legtöbb országban generációk közötti szakadékot mutatnak; például a lengyel fiatalok fele mondta azt, hogy elégedett a helyzetével, szemben a 65 év felettiek mindössze 29 százalékával.

Eltérést mutat viszont a kutatás a kilenc ország között a válaszadók demokráciával kapcsolatos nézeteiben. A magyarok kétharmada például úgy vélekedett, hogy a szólásszabadság joga nagyon fontos, míg az orosz válaszadóknak csak 37 százaléka gondolja így. A bolgárok több mint 60 százaléka fontosnak mondta a tisztességes választásokat, míg a litvánoknak csak 39 százaléka osztotta ezt a véleményt.
 

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART