2011.
május
03. 11:01

Gyemekeink nem tudják, mi a nyugdíj-előtakarékosság

A világválság arra is felhívta a figyelmet, mennyire hiányosak a pénzügyi ismereteink. De különféle hazai kutatások is alátámasztják: nehezen igazodunk el a banki fogalmak – THM, betéti kamat, portfólió, alaptőke, lízing, biztosítás, hitelkártya satöbbi – között, másrészt sokszor rosszul mérjük föl a család pénzügyi teherbíró képességét és a kockázatokat. Mindez pedig könnyen vezet rossz döntésekhez, akár eladósodáshoz, amelyből netán már kiút sincsen. Szakértők állítják: a társadalom pénzügyi szemléletének átformálása nyilván nem megy egyik napról a másikra. Ugyanakkor az új pénzügyi kultúra kialakításához mindenekelőtt a fiatalabb korosztályok ismereteinek a megalapozása szükséges.

Nyilvánvaló: ha jól akarunk gazdálkodni a pénzünkkel, először is a „működését” kell megismernünk. A tudatos pénzügyi gondolkodás elsajátítása elsősorban a saját érdekünk: a megfelelő alaptudással már valódi partneri és bizalmi viszonyba kerülhetünk a bankokkal. Nem véletlen, hogy az elmúlt egy-másfél évben az európai uniós országokban, így hazánkban is számos program indult – főként a bankok kezdeményezésére – a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztésével összefüggésben.

Pénzügyi és oktatási szakemberek egyetértenek abban: a társadalmi szemléletváltáshoz elengedhetetlen, hogy a jövő generációi minél korábban jussanak a megfelelő tudáshoz. Honi kutatásokból kiderül: noha a fiatalabb korosztályok általában tisztában vannak azzal, hogy jövőjük aktív alakításához gazdasági és pénzügyi ismeret is szükséges, ám az ezzel kapcsolatos tudásuk igencsak hiányos. Ha bizonyos pénzügyi fogalmakról esetleg már hallottak is, azokat nem tudják pontosan értelmezni, rendszerezni. Például: a felmérésekben megkérdezett fiatalok szerint az öngondoskodás egyre fontosabb a modern társadalomban, viszont arra már nem gondolnak, hogy megtakarítsanak, előre tervezzenek idősebb korukra, nyugdíjas éveikre.

De a fiatalok többsége leginkább idegenkedik a pénzügyi kérdésektől. Vannak szakértők, akik ezt egyrészt épp az alapvető ismeretek hiányával, mások a pénzügyi információforrásokkal szembeni bizalmatlansággal magyarázzák.

Mindebből pedig az is következik, hogy a fiatalabb korosztályok passzívan viszonyulnak a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz. Mondjuk: számlavezetőként általában azt a bankot választják, amelyet a szüleik javasolnak nekik, vagy esetleg a munkahelyük a munkabér átutalása miatt. Kevesebben vannak azok, akik összevetik az egyes pénzintézetek ajánlatait, és az információk birtokában döntenek a számukra legmegfelelőbb szolgáltatóról.

S vajon miként vélekednek a hitelekről az ifjabb nemzedékek? Hozzáállásukat – kutatások szerint – főként a családtól „örökölt” markáns vélemények határozzák meg. Vagy teljesen elutasítóan nyilatkoznak a hitellehetőségekről, vagy azt mondják, el sem tudják képzelni az életüket hitelek nélkül. Tegyük hozzá: a hitelekkel kapcsolatban csakis azoknak a fiataloknak van bármilyen szintű ismeretük, akik egyáltalán már vettek fel hitelt. Ám azért még köztük is jócskán akadnak olyanok, akik nem képesek reálisan felmérni és megítélni az egyes hitelek kockázatait.

De míg a hitelekről legalább van valamilyen fogalmuk – még ha nem is megalapozott véleményük – a fiataloknak, a nyugdíj-előtakarékosságról szinte semmilyen ismerete nincs a 18–30 éves korosztálynak. E pénzügyi lehetőségre még azok sem nagyon kíváncsiak, akik a munkába állás miatt már kénytelenek voltak korábban magán-, most pedig önkéntes nyugdíjpénztárt választani. Érdektelenségük oka vélhetően abban keresendő: a nyugdíjas évekig tartó időszak – a megtakarítások szempontjából – számukra beláthatatlanul hosszú, miközben állandóan változik a nyugdíjrendszer is, és a sokszoros kiszámíthatatlanság miatt fölöslegesnek érzik a hosszú távú tervezést.

A megkérdezett fiatalok többsége egyébként leginkább a médiából szerzi minimális pénzügyi ismereteit, ám válaszaikból az is kiderül: a banki hirdetések mellett igényelnék a bővebb tájékoztatásokat is. A megoldás – mondja mostanában egyre több oktatási és banki szakértő – az lehet, ha a pénzügyi ismeretek oktatása bekerülhetne az alaptantervbe.

Persze nem elegendő a szándék. Másfelől annak megvalósításáig is valamiképpen bővíteni kell az új generációk pénzügyi tudását. Ennek a társadalmi felelősségét felismerve indított néhány bank – köztük a Magyar Nemzeti Bank, az Erste Bank – az elmúlt másfél évben külön oktatási programokat is a magyarországi fiataloknak.

Ilyen az Erste Pénzügyi Kisokos programja is: az erre jelentkező általános és középiskolákban a közeli bankfiókok vezető munkatársai előadást tartanak – osztályfőnöki órák keretein belül – az alapvető pénzügyi ismeretekről. A program sikeres, az érdeklődés folyamatos, ami bizonyítja: valóban nem lehet elég korán kezdeni az efféle tudás megszerzését.

Az Erste másik, Tanulj meg játszva tőzsdézni! programja egyetemistáknak és főiskolásoknak szól. A játék révén személyes tapasztalatokat nyerhetnek a kockázatról, megismerhetik a különféle tranzakciókat, az interneten való kereskedést. Természetesen a program még számos oktatási és információs lehetőséget (országos roadshow, webes oktatások, elemző anyagok) is kínál. Mindezek segítségével a „tudásjátékban” részt vevő diákok könnyedén elsajátíthatják az alapvető befektetési és pénzügyi döntésekhez szükséges ismereteket, amelyeket később persze a gyakorlatban is hasznosíthatnak.

Forrás: 168 óra

Vissza
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2011.
március
22. 17:30

Havi százezres nyugdíjhoz 20 millió kell

Havi százezres nyugdíjhoz 20 millió kell Egyre nagyobbra nyílik majd az olló az állami nyugdíjak és az idősek megélhetéséhez szükséges összeg között. A demográfiai változások miatt csökkenni fog a nyugdíjak értéke – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója. Az egyéni megtakarításokra ezért nagy szükség van, és megfelelő befektetésvédelem mellett attól sem kell tartani, hogy a pénzünk egy válság során elveszíti az értékét.
Tovább
2010.
december
03. 11:59

Mi a garancia a biztos nyugdíjas évekre?

Mi a garancia a biztos nyugdíjas évekre? Kielégítő megoldást jelentenek-e a megfelelő színvonalú nyugellátásra a kormány legutóbb bejelentett, a magán-nyugdíjpénztári rendszer ellehetetlenülését célzó lépései? – tudakolta az Európai Bizottságnak feltett kérdésében Herczog Edit szocialista EP-képviselő.
Tovább
2011.
február
15. 06:24

Mi magunk vagyunk a harmadik pillér

Mi magunk vagyunk a harmadik pillér Akár az állami nyugdíjalapot, akár a magánkasszákat választotta január végével a hazai járulékfizető lakosság, hosszútávon csak az egyéni öngondoskodás adhat kellő biztosítékot a valós értékű nyugdíjak előteremtésére – állítják szerkesztőségünknek küldött közleményükben a TakarékBank elemzői.
Tovább
2011.
március
28. 10:14

Nincs pénzünk takarékoskodásra

Nincs pénzünk takarékoskodásra Bár a 35-49 éves magyar lakosság egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, miből fog megélni idősebb korában, ennek ellenére csak kevesen tesznek félre - derül ki egy friss kutatásból. Az elégtelen jövedelem mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolunk.
Tovább
2011.
március
16. 10:05

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is , mondta egykoron Woody Allen. Mindez nyugdíjas éveinkre is áll, azaz ha életünk e szakaszát nem akarjuk nélkülözésben tölteni, tanácsos korán elkezdeni a takarékoskodást.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART