2011.
június
22. 10:51

Hiányozni fog a nyugdíjpénztári vagyon

Címkék:
Petschnig Mária Zita Rövid távon kedvező, azonban hosszabb távon a nyugdíjrendszer szempontjából problémát jelent a magánpénztári vagyon felhasználása egy közgazdász szerint. Orbán Viktor ugyanakkor elmondta, ősszel újabb adósságcsökkentés várható.

A magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználásával el lehet ugyan indítani az államadósság csökkentését, de ez az explicit adósságcsökkentés implicit, a nyugdíjrendszert érintő adósságnövekedéssel jár együtt - mondta Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a kedden Budapesten, a Táncsics Alapítvány rendezvényén.

A közgazdász ezt arra reagálva nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a kormány döntött az államadósság csökkentéséről, így egy lépésben 81 százalékról 77-re csökken ennek mértéke, ami több mint 1340 milliárd forintos csökkenést jelent.

Rogán Antal bérkompenzáció javaslatáról - amely szerint a kormány 2012-től rendeletben határozna a bruttó 300.000 forint alatt keresőkre vonatkozó béremelésről - Petschnig Mária Zita úgy vélekedett, hogy ez "durva beavatkozás" a magángazdaságba, és ennek következtében "cégek fognak tönkremenni", nőni fog a munkanélküliség.

Petschnig Mária Zita a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves, 2,5 százalékos növekedéséről elmondta: egyrészt öt éve nem volt ilyen magas növekedési üteme a magyar gazdaságnak, ugyanakkor ezzel a növekedési dinamikával nem sikerült gyorsítani a felzárkózást például az eurózónához, és a régión belül is Magyarországon volt a legalacsonyabb a növekedés.

"Kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet"

Hangsúlyozta: a felzárkózáshoz az szükséges, hogy legalább 2 százalékponttal legyen nagyobb a magyar növekedés üteme annak a területnek a GDP-növekedésénél, amelyhez fel kíván zárkózni.

Kifejtette: a gazdasági növekedésnek az ipar - ezen belül a feldolgozóipar - adott lendületet, és pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez a mezőgazdaság, valamint a szállítás is. A többi ágazatban vagy továbbra is recesszió van, vagy stagnál a teljesítmény. Hozzátette: éves szinten kissé a foglalkoztatottság is nőtt, ez ugyancsak az exportra termelő ágazatok jó teljesítményéhez kapcsolódik.

A magyar gazdaság növekedését keresleti oldalról vizsgálva elmondta: a nettó export nőtt, de a beruházások csökkentek, amely a válságból való kilábalás ellen hat, és a belső kereslet sem élénkült meg.

Petschnig Mária Zita szerint "a kiszámíthatatlanná vált" gazdasági környezetben a vállalkozások visszafogták a beruházásaikat, nem mernek "stabilan" munkaerőt felvenni, ezt bizonyítja a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. A "fluktuáló gazdaságpolitika", a "bármi megtörténhet" politikája elbizonytalanította a vállalkozásokat - mondta Petschnig Mária Zita.

Legyen versenyképes eredménye a munkának!

A közgazdáz szerint idén a külső konjunktúra valamelyest mérséklődhet, az exportdinamika kissé visszaeshet, a fogyasztásban és a beruházásokban ugyanakkor némi élénkülés lehet. Kifejtette: a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetéséből nőhet a fogyasztás, és az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások is beindulhatnak.

Petschnig Mária Zita szerint hosszabb távon gyengék a növekedési feltételek, mert azokat "maga a Széll Kálmán Terv is gyengíti a fogyasztás korlátozásán keresztül". A közgazdász "felemásnak" nevezte azt az elképzelést, hogy a kormány a munkaerő-kínálat élénkítésén keresztül érné el a gazdaság élénkülését, mivel szerinte épp azokat szeretnék "belökni" a munkaerőpiacra, akik bizonyos esetekben egyáltalán nem alkalmasak munkavégzésre.

Bauer Tamás közgazdász az eseményen elmondta: annak, hogy minden munkaképes ember dolgozzon, közgazdaságilag csak akkor van értelme, ha munkájukkal versenyképes, eladható terméket, szolgáltatást állítanak elő a munkavállalók.

A béremeléssel rosszat tesznek?

Szerinte hosszú távon - évtizedes távlatban - az oktatással, szakképzéssel lehet hatni arra, hogy egyre több munkaképes ember legyen Magyarországon.

A kilátásokról úgy vélekedett: az egykulcsos adórendszer nem gyorsítja a növekedést keresleti oldalról, "mert azoknak az adózás utáni jövedelmét növeli, akiknek a hazai piacon való fogyasztása viszonylag kicsi, és azoknak nem növeli a jövedelmét, akiknek a fogyasztása a hazai piacon nagyobb".

A kormány emellett - a béremelés előírásával - növeli az alacsony bérűek foglalkoztatásának árát, tehát csökkentik a munkájuk iránti keresletet. "Ebből nem lesz növekedés-gyorsítás, nem lesz foglalkoztatás-bővítés" - vélekedett Bauer Tamás.

Orbán: 2-3,5 százalékos újabb csökkentés várható ősszel

A miniszterelnök szerint a következő, kora őszi államadósság-csökkentés mértéke 2-3,5 százalék között várható. Orbán Viktor ezt kedden közölte a TV2 Tények című műsorának adott interjúban.

Elmondta: kora ősszel - ugyancsak a magánnyugdíjpénztári átalakításból származó pénzből - 2-3,5 százalékos lehet az államadósság-csökkentés mértéke. Mint fogalmazott, ősszel az államadósság ellen viselt háború második csatáját is szeretnék megvívni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem fordították államadósság-csökkentésre a magánnyugdíjpénztári átalakításból felszabaduló összes pénzt, azaz csaknem háromezer milliárd forintot, a miniszterelnök kifejtette: sok olyan papírt is kaptak, amelyek külföldi pénzügyi alapok felé testesítenek meg követeléseket.

Először át kell tekinteni, mikor érdemes ezeket kiváltani - tette hozzá. Mint mondta, a következő, ősz eleji államadósság-csökkentést is a magánnyugdíjpénztári átalakításból származó pénzből hajtják végre, de ahhoz először az említett papírokból "pénzt kell előállítani". Ráadásul - folytatta - még azt is pontosan tudni kell, hogy minden visszaérkezett-e az államhoz, továbbá a reálhozamokat is ki kell fizetni az embereknek. Utóbbival kapcsolatban közölte, hogy azok a korábbi magánnyugdíjpénztári befizetők, akiknek volt reálhozamuk, augusztus környékén összesen 200-250 milliárd forintot fognak kapni.

Ha kevesebb a hitel, kevesebb lesz a kiadás is

Orbán Viktor szerint a 2012-ben is folytatódó államadósság-csökkentés fedezete a magyar emberek munkája, termelése lesz. "Csökkenteni fogjuk a költségvetés hiányát, és ahogy csökkentjük a költségvetés hiányát, úgy csökken az államadósság" - fűzte hozzá.

Arra, hogy mikorra csökkenhet az államadósság mértéke - az új alaptörvényben előírt - 50 százalékos mértékre, a kormányfő azt válaszolta: úgy számol, hogy a következő parlamenti választásig, 2014 májusáig 70 százalék alá tudják vinni az államadósság mértékét, s a következő ciklusban pedig reális célkitűzés lehet a majdani kabinetnek az 50 százalék elérése.

Orbán Viktor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani államadósság-csökkentés miatt már a jövő évi költségvetésben kevesebb olyan kiadással kell számolni, amely a korábban felvett hitelek most fizetendő kamataként jelentkezik.

Az államadósságot újratermelő, átalakítandó tényezők között a miniszterelnök a nagy gyógyszergyártóknak fizetett, szerinte indokolatlan extraprofitot említette, valamint azt, hogy életerős embereknek szociális segélyt adnak ahelyett, hogy közmunkát szerveznének nekik. Ezért január 1-jétől már nem is segélyeket fizetnek, hanem közmunka-lehetőséget kínálnak a rászorulóknak - jegyezte meg.

Csökkent a magyar törlesztéskockázati árazás Londonban

Jelentősen csökkent a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a keddi londoni kereskedésben, az államadósság-csökkentésről szóló aznapi miniszterelnöki nyilatkozat nyomán.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a keddi késői londoni kereskedésben 270 bázispont környékén járt az előző esti, 290 bázisponthoz közeli árazások után.

A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 270 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 20 ezer euróval olcsóbb, mint egy nappal korábban.

2030-2040 felé már hiányozhat a pénz

Londoni felzárkózó piaci elemzők ugyanakkor a várható hosszú távú finanszírozási hatásokra is felhívták a figyelmet keddi kommentárjaikban.

Neil Shearing, a Capital Economics, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi elemző központ vezető felzárkózó térségi közgazdásza az MTI-nek úgy fogalmazott: "nem könyvelési trükkről van szó", vagyis a bejelentett intézkedések ténylegesen csökkentik a GDP-arányos államadósság-rátát. Shearing ezzel együtt úgy vélekedett, hogy egy olyan idősödő társadalom esetében, mint amilyen Magyarország is, az állam által működtetett társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszerben az államra az idő múlásával egyre nagyobb nyugdíjfizetési kötelezettség hárul.

A magánnyugdíjpénztári rendszer idején valóban finanszírozási hiány volt a nyugdíjrendszerben, ám 2030-ban, 2040-ben már jelentkeznek a demográfiai folyamatokból eredő kedvezőtlen nyugdíjfinanszírozási hatások, és e hatások várhatóan még kedvezőtlenebbek lesznek a második pillér lebontása nyomán - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.

Hitelminősítői vélemény szerint azonban a nyugdíjpénztári intézkedések rövid távon jót tesznek az államadósság- és a költségvetési pályának.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2010.
november
09. 23:31

Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban

 Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait.
Tovább
2010.
december
14. 12:03

"A Fidesz sírba tette a fiatalok jövőjét"

"A Fidesz sírba tette a fiatalok jövőjét" Az MSZP szerint a jövő nemzedékek "gyásznapja" december 13-a, mert azon a napon fogadta el az Országgyűlés a "nyugdíj-einstand" törvényt. Török Zsolt, az MSZP szóvivője keddi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás után húsz évvel "sírba tették" a fiatal nemzedékek jövőjét. A sajtótájékoztató kezdetén Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő egy fekete zászlót lógatott ki az Országház egyik erkélyéről.
Tovább
2011.
február
07. 16:35

Bokros: Bosszúhadjárat a magán-nyugdíjpénztárak ellen

Bokros: Bosszúhadjárat a magán-nyugdíjpénztárak ellen A politikus a részletek bejelentése előtt nem volt hajlandó kommentálni, mire lehetnek elégségesek a kormányzat várható strukturális reformjai. A hazai nyugdíjrendszer átalakítását viszont "nagyon rossznak" értékeli; a magán-nyugdíjpénztárak tervezett utólagos átvilágításáról pedig azt mondta: az egy "színtiszta bosszúhadjárat".
Tovább
2011.
február
02. 17:20

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert A kormány megmentette a nyugdíjrendszert Orbán Viktor szerint, aki szerdai sajtótájékoztatóján példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő szerint szabad volt a választás lehetősége, a magánpénztárakban maradókat "magabiztos" és "bátor" embereknek nevezte.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART