2011.
június
07. 11:53

Hogyan mennek nyugdíjba a köztisztviselők és a rendőrök?

Címkék:
német rendőrség A Századvég Alapítvány európai kitekintésben igyekszik bemutatni a nemzetközi szabályozás legfontosabb jellegzetességeit.

Németországban a rendvédelmi dolgozók nem vagy csak alig részesülhetnek nyugdíjkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre növekvő (65-ről 67 évre) általános nyugdíjkorhatártól öt évvel korábban, azaz 60, illetve a későbbiekben 62 éves korban mehetnek nyugdíjba - fogalmaz a Századvég Alapítvány összeállítása. Ettől korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma igazolása esetén ad jogi lehetőséget a német nyugdíjigazgatóság. A kormány és a parlament mindeddig ellenállt azoknak a szakszervezeti törekvéseknek, amelyek a korkedvezményes nyugdíj korlátainak felpuhítására vonatkoztak volna.

Ausztriában még szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók nyugdíjazására: a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kőr, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak a 60. életév körül konvergál.

Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek, ám ez a jogi előírás 2012-től 41 évre módosul. Egyébként a közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba mehetnek, igaz azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugdíjellátást.

Angliában két nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak a rendőrség intézményrendszerén belül. A 2006 áprilisa után szolgálatba állt állomány számára szigorúbbak a nyugdíjba vonulás feltételei: a maximális összegű nyugdíj folyósításához számukra már legalább 35 év szolgálati időt kell igazolniuk, míg azok, akik a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét választják majd csak 55 éves korukban tehetik majd ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig letöltötték a 35 év szolgálati időt.

Lengyelország jelenleg hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerint a rendőri állomány kiváltságai tovább már nem fenntarthatóak, ezért kormánya szisztematikus átalakításba kezdett. A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók - életkorra való tekintet nélkül - 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz ennek összege 15 év szolgálati idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány szándékai szerint a minimális szolgálati időt legkevesebb 20 évre emelnék, s a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.

Öszvér megoldás idehaza

A nemzetközi példák alapján az Európai Unió tagállamainak vonatkozó szabályozása a korkedvezményes nyugdíjba vonulást két módon teszi lehetővé a rendvédelmi dolgozók számára. Az egyik gyakorlat szerint a kedvezményes korhatár nem számottevően alacsonyabb, mint az általános nyugdíjkorhatár. A másik gyakorlat szerint az életkorkedvezmény jelentősen alacsonyabb lehet az általános nyugdíjkorhatáránál, de annak igénybevételéhez tetemes szolgálati időre van szükség, sőt ez utóbbi esetben a kapott járadék az általános nyugdíjnak mindössze töredéke.
Magyarországon a korkedvezményes nyugdíjazásnak egy olyan öszvér megoldása jött létre, amely az állami kötelezettségek túlvállalása mellett a nemzetközi példákban látott kedvezménytípusok mindegyikét egyszerre biztosította a rendvédelmi munkavállalók számára. Azaz, Magyarországon a kiváltságos helyzetben lévő munkavállalói csoportok tagjai kevés szolgálati idővel, fiatalon, teljes nyugdíjjal vonulhattak vissza a munkaerőpiacról.

Csehországban a korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60 százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek. A szolgálati nyugdíj folyósítása addig esedékes, míg a kedvezményezett nyugdíjas nem válik ténylegesen jogosulttá az időskori nyugdíjra. Ennek a kornak az elérésekor a nyugdíjas szabadon döntheti el, hogy az öregségi nyugdíját kéri a jövőben, vagy az addig folyósított korkedvezményes szolgálati nyugdíját, természetesen a kapott juttatás mértéke alapján.

Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíj 15 évi munka után jár a rendőri alkalmazottak számára, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet. Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a korkedvezményes nyugdíj mértéke. A magyar és a lengyel kormányhoz hasonlóan a szlovák politikai osztály is a rendőrségi dolgozók nyugdíjba vonulási szabályozásának szigorítására törekszik annyiban, hogy a tervek szerint a jövőben csak 20 évnyi szolgálat után, 55 éves korban mehetnének szolgálati nyugdíjba a szlovák rendőrök.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
2011.
június
06. 23:35

Megszavazták: elvehetők a nyugdíjak

Megszavazták: elvehetők a nyugdíjak Bejött a papírforma: az Országgyűlés megszavazta, hogy a korhatár alatti nyugdíj csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, vagy akár meg is szüntethető.
Tovább
2011.
június
07. 10:35

Orbán mindenkit sokkolt - Sztrájkok, tüntetések jönnek

Orbán mindenkit sokkolt - Sztrájkok, tüntetések jönnek Sztrájkok és demonstrációk következnek mostantól egymással párhuzamosan a rendvédelmi ágazatban. A szakszervezetekkel folytatott egyeztetésen Orbán Viktor kijelentette, hogy a rendvédelmi dolgozók csak az elsők a sorban, a kormány célja az, hogy 2012-től teljesen megváltoztassa a nyugdíjrendszert.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART