2012.
augusztus
04. 09:55

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni Magyarországon?

Címkék:
Magyarország A központi és nyugati régiókban élnek a legtovább, de itt van a legkevesebb szabad kórházi ágy, az alföldi térség általában minden statisztikában sereghajtó, sok a bűntény, kevesebb a nyugdíj, viszont arányaiban több az orvos - a KSH adataiból kerestük a választ a címben feltett kérdésre.

Számos tényező befolyásolja, hogy egy adott településen milyen körülmények között élhetünk öregkorunkban: fontos lehet, hogy hány orvos van a térségben, van-e szabad ágy a legközelebbi kórházban, vagy akár az, hogy milyen életkörülmények között élnek a térségben, jól keresnek-e, vagy egyáltalán van-e munkája a környékbelieknek. Ezen kívül az sem elhanyagolható, hogy milyen bűnügyi statisztikákkal rendelkezik az adott település, vagy akár az, hogy számíthatunk-e házi segítségnyújtásra, esetleg étkeztetésre a helyi önkormányzattól. A Napi Gazdaság Online a KSH - jellemzően 2009, 2010-es - adataiból szemezgetett és kereste a választ: hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) tavaly januárban valamivel kevesebb mint hárommillió ember részére fizetett nyugdíjat, járadékot, vagy nyugdíjszerű ellátást, az ellátottak a népesség csaknem harmadát, 29 százalékát tették ki. A lakosság számához viszonyítva Pest megyében a legkisebb a nyugdíjban vagy járadékban részesülők aránya (a népesség negyede), de az átlagnál alacsonyabbat adatokat mért a KSH Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben is. Békés megye lakosságának ugyanakkor több mint egyharmada részesül valamilyen nyugellátásban, járadékban.

A keleti megyékben kevesebb a nyugdíj

Abban jelentős területi eltérések vannak, hogy hol, milyen ellátási típust vesznek leginkább igénybe: amíg Budapesten, illetve az ország nyugati és középső térségében magasabb az öregségi, illetve kisebb a hozzátartozói és a rokkantsági nyugdíjasok aránya, addig az ország keleti részén (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) az ellátotti körnek még a felét sem teszik ki az öregségi nyugdíjasok, miközben az átlagnál jóval magasabb a rokkantság miatt ellátottak aránya. Ennek oka egyrészt a lakosság korösszetétele (Budapesten és az ország nyugati részén idősebb a lakosság), másrészt az egészségi állapot, illetve a térség munkaerőpiaci jellemzői (a munkalehetőségek megszűnésével, beszűkülésével összefüggő rövidebb szolgálati idő, nyugdíjazás előtti foglalkoztatási struktúra). A nyugdíjban, járadékban részesülő fiatalabb korosztályok aránya pedig az ország térségei közül az Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél- Dunántúlon magasabb az országos átlagnál.

Jelentős a különbség ha azt nézzük, hogy hol kapjuk meg a nyugdíjat. A sort természetesen a főváros vezeti, ahol egy ellátott átlagosan 110 ezer forintot kapott, míg a megyék mindössze 84 ezres átlagot tudnak felmutatni. A megyék között is jelentős különbségek vannak, hiszen az alföldi megyékben élők átlagosan 80 ezer forintot kapnak havonta kézhez, de például Szabolcsban még ennél is rosszabb a helyzet, ott csak 71 ezer forintot. Ennek oka, hogy jelentősek az eltérések a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságában, valamint a nyugdíjas réteg összetételében, hiszen az ország e területein jóval magasabb a rokkantsági alapon, rövid szolgálati idővel nyugdíjba vonultak aránya.

Az ország egyes régióiban ellátási forma szerint is különbség van a nyugdíjak, járadékok összege között. A saját jogú nyugellátások havi átlaga (elsősorban a főváros súlya miatt) Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, illetve Közép-Dunántúlon haladta meg az országos átlagot. Ezzel szemben az alföldi régió lakosai vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, akik 8-9 ezer forinttal kapnak kevesebbet az országos átlagnál. Az öregségi és a korbetöltött rokkantsági nyugdíjaknál a két szélső értéket szintén a központi régió és Dél-Alföld képviseli.

A többi ellátási formában - melyeket a szolgálati idő és az életkor nem, vagy kevésbé befolyásol - nem mutatkozott lényeges eltérés a régiók között. A hozzátartozói nyugdíjak 50 ezer, az egyéb járadékok, pótlékok 30 ezer forint körül alakultak.

Minél kisebb a település, annál rosszabb az esély

Jó hír, hogy az ország egész területén nő a születéskor várható átlagos élettartam. A rossz, hogy nem ugyanolyan mértékben, így továbbra is fennmaradtak a nyugati és észak-keleti országrészek közötti különbségek. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy minél kisebb egy adott település lélekszáma, annál kedvezőtlenebb a halandóság és alacsonyabb a várható élettartam. Három évvel ezelőtt az ezer fő alatti településeken az országos átlaghoz képest a nők 1,2, a férfiak 2,1 évvel kevesebb életévre számíthattak születéskor. A legkedvezőbb életfeltételeket az ötven- és százezer lélekszám közötti városok nyújtják, itt az átlagosnál 1,1 évvel élnek tovább a nők és 1,3 évvel a férfiak. Általában igaz, hogy a városi lakosság magasabb élettartamot remélhet, mint a községekben élők: 2009-ben ez a többlet a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,8 év volt.

A nők 2009-ben átlagosan 77,9 évig éltek, náluk Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (közel egy évvel meghaladva az átlagot) a születéskor várható élettartam, ezt követte Budapest, Zala, Hajdú-Bihar és Vas megye, míg a legalacsonyabb értékekkel Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Békés és Komárom-Esztergom megye rendelkezik. Valamivel más a helyzet a férfiaknál (átlag 70,1 év), ahol a fővárosiak remélhették a legmagasabb élettartamot, amit Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Zala és Pest megye követett. A legalacsonyabb értékkel Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye rendelkezik, itt akár 2,2 évvel is rosszabb lehet a várható életkor.

Amennyiben elkötelezettek vagyunk a főváros iránt, úgy érdemes - még időben - a II., V. és XII. kerületbe költözni, mivel itt várható a legmagasabb élettartam, míg a legrövidebb ideig a XXIII, a VIII., a XX. és a X. kerületben élők élnek. A második kerületben a nők 82,2 évre, a férfiak 77,2 évre számíthatnak, míg az előbb említett negatív rekordereknél a férfiak átlagéletkora nem éri el a 70 évet, a nőké pedig a 77 évet.

Dél-Alföldön a legtöbb munkanélküli, a központi régióban keresnek a legtöbben

Éves átlagban 3,78 millió fő dolgozott 2010-ben, a foglalkoztatási ráta - ahogy a korábbi években is - Közép-Magyarországon, illetve Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legjobb, 51-54 százalékos, ami meghaladja a 49 százalékos országos arányt. A negatív végletet a Dél-Dunántúl (43 százalék), illetve Észak-Magyarország (48százalék) adja.

A munkanélküliségi ráta 2010-ben országosan 11,2 százalékos volt, a legnagyobb mértékű (14,5, illetve 16 százalékos) munkanélküliség az Észak-Alföldet és Észak-Magyarországot jellemezte, míg Közép-Magyarország, továbbra is a legkedvezőbb helyzetű térség, a maga 8,9 százalékos mutatójával. A dunántúli régiókban 9,2-12,1 százalék közötti munkanélküliségi rátát számítottak, Dél-Alföldön 10,6 százalékot. A különbségek azonban csökkennek hiszen amíg 2009-ben 8,6 százalékpontnyi régiós különbséget regisztrált a KSH, addig ez 2010-re lecsökkent 7,1 százalékra.

A 2010-es adatok szerint a Közép-Magyarország dolgozói kerestek a legtöbbet, havonta átlagosan 249 ezer forintot, az országos átlagkeresetnél majdnem negyedével (24 százalékkal) többet. Ehhez képest jelentősen le vannak maradva a vidéki régiók, az átlagnál 20 százalékkal kevesebbet keresnek például az alföldi régiókban, de az Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl alkalmazottai is 16, a Közép- és Nyugat-Dunántúliaké pedig 7-10 százalékkal kerestek kevesebbet, mint az országos átlag. A havi bruttó átlagkeresetek megyei szinten a régiókénál még szélesebb intervallumban 150 és 266 ezer forint között mozogtak - az előbbi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, az utóbbi pedig a fővárosra volt jellemző. (A KSH adatai szerint 2011-ben egy egytagú nyugdíjas korú háztartásnak 75 ezer 547 forint volt a létminimumértéke, míg egy kéttagúnak 130 ezer 109 forint.)

A kiskereskedelmi statisztikák jól mutatják, hogy mely területeken van a leginkább fizetőképes közönség. Az országos kiskereskedelmi forgalomból Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt (37 százalék), ezen belül is Budapesten realizálódott a forgalom közel negyede (23 százalék). A vidéki régiók közül Észak-Alföld és Dél-Alföld aránya 12-12 százalékot, a többi régióé külön-külön 9-10 százalékot képviselt. 2010-ben az egy lakosra jutó havi kiskereskedelmi forgalom átlagosan 62 ezer forintot tett ki. A régiók közül legmagasabb összeg (77,8 ezer forint) Közép-Magyarországra számítható, legalacsonyabb (50,5-51,5 ezer forint) Észak-Magyarországra és Észak-Alföldre. A vidéki régiók között továbbra is Nyugat-Dunántúl pozíciója a legkedvezőbb, 65 ezer forint egy lakosra jutó havi forgalommal.

Házi segítségnyújtás, étkeztetés, kórházi ágyak és orvosok

2009-ben a települések négyötödében lehetett igénybe venni házi segítségnyújtást, általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egy település, annál kisebb arányban biztosított a szolgáltatás. Az ezer főnél nem népesebb községek ellátottsága az országos átlag alatti, vagyis éppen az idősek által nagyobb arányban lakott területeken kevésbé kiépített a házi gondozás - állapítja meg a KSH tavaly publikált, ám három évvel ezelőtti adatokon alapuló kutatása. A szociális étkeztetés lefedettsége is hasonló: 2009-ben a települések 80 százalékában lehetett igénybe venni, ám itt is megfigyelhető az urbanizációs lejtő: a hozzáférés esélye a települések lélekszáma mentén lefelé haladva csökken.

Ha azt nézzük, hogy hány lakosra jut házi-, illetve gyermekorvos, úgy nagyjából egységes képet mutat az ország, ám annyit el lehet mondani, hogy az északi területeken átlagosan több beteg jut egy orvosra. A legrosszabb értékkel Pest megye rendelkezik (1861 fő/orvos), de 1600 feletti értékeket mértek 2010-ben Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A legkevesebb lakos (1338) Budapesten jut egy orvosra, ettől nem sokkal van lemaradva Baranya (1378), Csongrád (1455) és Vas (1440) megye sem.

Amennyiben azt nézzük, hogy egy gyógyszertárra mennyi lakos jut, úgy azt látjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezet 2537-es értékkel, de nincs sokkal lemaradva Heves megye sem a maga 2567-es értékével. A lista másik oldalán Pest megyét találjuk 3808 fővel, őt követi közvetlenül Budapest 3744 lakos/gyógyszertárral. Szabad kórházi ágyat Veszprém megyében a legnehezebb találni (82,2 százalékos kihasználtság), de nincs ettől sokkal lemaradva Pest megye sem, ahol 80, 8 százalékot mért a KSH. A legkönnyebben Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (61,9-61,9 százalék) tölthetünk egy éjszakát kórházban, ennél csak minimálisan, pár százalékponttal mértek magasabb arányt Somogy, Csongrád és Nógrád megyében.

Bűnesetek: Somogy a legfertőzöttebb, Pest a legbiztonságosabb

Amennyiben a regisztrált bűncselekmények (2010-es) számát nézzük, úgy kiderül, hogy Pest megye a legbiztonságosabb, hiszen itt mindössze 301,5 bűncselekmény jut évente 10 ezer lakosra. Talán meglepő, de nem Budapesten regisztrálták a legtöbb bűnesetet, hiszen Somogy megye 678,8-as értéke a főváros 641-es esetszáma felett van. A képzeletbeli dobogó legalsó fokát 627-es adattal Hajdú-Bihar megye foglalja el, még rosszabb a helyzet, ha a debreceni kistérséget nézzük, ahol már ezer feletti számot látunk, tehát minden tizedik emberre jut egy bűneset.

Az országban arányaiban a legtöbb bűncselekményt a siófoki kistérségben regisztrált a KSH, de a Balaton déli partja mindenhol magasan az országos átlag felett teljesített. Kimagaslóan rosszul teljesített Székesfehérvár és környéke, de a tatabányai, győri, esztergomi és komáromi kistérség sem lehet büszke a teljesítményére. Somogy megye szinte minden kistérségében átlag feletti statisztikákat láthatunk, ahogy Szeged környékén sem a legnyugodtabb életre számíthatunk.

A bűnügyi statisztikákat nézve kitűnik Sopronnak és környékének alacsony esetszáma - itt található a 151-es esetszámával a legbiztonságosabb csornai kistérség is -, de Kecskemét környékén és a Duna-Tisza közének déli részén is kevés bűncselekményt regisztráltak.
 

A teljes cikk itt olvasható!

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART