2011.
március
23. 17:53

Hol dolgoznak majd az idős emberek?

Címkék:
bácsi számítógéppel Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatók?

Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.

A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.

Az egységes emeléssel azonban a magyar szakemberek sem értenek egyet, hiszen minden tagországnak megvannak a saját demográfiai problémái, nemzetenként változó a születéskor várható élettartam alakulása is. - Magyarország több szempontból távol áll még a többi tagállamtól, a svédektől például több mint 10 évvel vagyunk elmaradva a születéstől várható élettartamot tekintve, és a magyarok egészségi állapota sem éri el az uniós szintet - mondta portálunknak Királykuti Míra, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.

Hogyan is állunk a számokat tekintve?

A KSH adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,9, a férfiakéban pedig 70,1 év. Régiós szinten azonban eléggé eltérően alakul az életkor: Nyugat-Magyarországon például jóval tovább élnek az emberek, mint az ország észak-keleti részében. A férfiak esetében pedig a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, várható élettartamuk két évvel haladja meg az országos átlagot. A kis településen élők viszont rövidebb életre számíthatnak.

Ennek tükrében Királykuti Míra szerint már most megvalósul hazánkban az uniós javaslat egyik vezérelve, amely kimondja, hogy az átlagember a várható teljes felnőtt élettartam legfeljebb egyharmadát töltse öregségi nyugdíjasként. Jelenleg ugyanis 62 év a törvényi öregségi korhatár, ami fokozatosan 65-re emelkedik 2018-ig. Azaz jó, ha átlagosan 5 - 10 évig élvezhetjük nyugdíjas éveinket.

Sokan mennek idő előtt nyugdíjba

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról. Vagyis sokan az öregségi korhatár előtt abbahagyják a munkát (vagy mellette vállalnak jó esetben részmunkaidős, rossz esetben feketemunkát), amit éppen most szeretne visszaszorítani a kormány. A közelmúltban ismertetett Széll Kálmán tervben az szerepel, hogy "nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek".

Ez alól csak a nőknek biztosított, 40 év jogosultsági idő utáni kedvezmény kivétel, amelyet januártól vezettek be, és azok a hölgyek jogosultak - életkortól függetlenül - ily módon az öregségi teljes nyugdíjra, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állnak. Ezzel az intézkedéssel a kormány teljesítette választási ígéreteit, igaz, nem pontosan úgy, ahogyan hangoztatta. Királykuti Míra szerint ezzel adott is a kormány, meg nem is, mivel a kedvezmény jogosultsági, és nem szolgálati idő után jár, így szűkebb a kedvezményezettek köre és kevesebb nő tudott élni ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg számoltak vele.

A korkedvezményes nyugdíj ügye egyébként már évek óta szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén. Rolek Ferenc, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke bátor lépésnek nevezte, hogy egy kényes problémához, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerhez hozzányúl a kormány. Szerinte támogatni kell a jelenleg tapasztalható igazságtalanságok felszámolását, a technológiai fejlődéseknek köszönhetően ugyanis sok munkakör már egyáltalán nem jelent veszélyt az egészségre, így indokolatlan az idő előtti nyugdíjazás. - A korhatáremelésre szükség van, ugyanis nincs miből kifizetni a nyugdíjakat, az "egész egyszerű pénzügyi kérdés" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette: 65 évnél magasabb korhatárra nincs szükség.

Persze a 65 éves korhatár megítélése nézőpont kérdése. Azok számára, akik olyan munkakörben dolgoznak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas, igazságtalanul és indokolatlanul magasnak tűnik. A kohászatban, bányászatban, lőporgyártásban vagy radioaktív anyagokkal dolgozók, vagy a rendőrök, katonák, tűzoltók eddig igénybe vehették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy férfiak esetében legalább 10 év, nők esetében 8 év után két év korkedvezmény jár. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár.

- Abban a formában, ahogyan a kormány ezt a rendszert tervezi átalakítani, nem lehet elfogadni - vélekedett Királykuti Míra, bár azt ő is elismeri, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere elavult. Pontosabban az a 2006-ban hatályon kívül helyezett munkaköri jegyzék, amely alapján a jogosultságot megállapítják, ebben ugyanis több olyan munkakör is szerepel, amely már rég nem is létezik, ugyanakkor új munkaköröket nem tudnak felvenni. - Körültekintően kellene felül vizsgálni a rendszert, figyelembe véve az egészségi állapotot, a munkakörök, valamint a szellemi és fizikai munka közötti különbségeket. A szakszervezetek sok éve kampányolnak amellett, hogy rugalmassá váljon a nyugdíjba vonulás - emelte ki az MSZOSZ szakértője.

Korengedményes nyugdíjazásra is lehetőség van a magyar rendszerben, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló megegyezik a munkáltatóval, hogy a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba megy, és a munkáltató a nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz - mondják a szakszervezetek -, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltatónak pedig nem kell végkielégítést fizetnie, ugyanis többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban nem ad kellő rugalmasságot - folytatta Királykuti Míra. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást nemtől függetlenül elsősorban a szolgálati időnek kellene meghatároznia és nem a korhatárnak. Akinek nincs meg a szolgálati ideje, annak az öregségi korhatárig kellene dolgoznia, viszont akinek az egészségi állapota nem engedi, vagy már nincs lehetősége átképeznie magát, legyen lehetősége nyugdíjba vonulni, ami még mindig jobb, mintha a szociális ellátó rendszerben kötne ki - érvelt a szakértő.

Munkaképes állapotban van-e az idősebb korosztály?

De milyen munkakörökben tudunk 60-70 évesen dolgozni? Mit bír el egy ilyen idős szervezet? Egy 63 éves építőmunkást nehéz elképzelni, viszont például 72 évesen is lehet szellemi szakértői tevékenységet ellátni - filozofált Királykuti Míra. (Utóbbira egyébként jó példa a közelmúltban elhunyt, egész életében aktív 75 éves Ranschburg Jenő gyermekpszichológus, vagy az ország kertészeként ismert, 92 éves Bálint György, azaz Bálint gazda.)

Rolek Ferenc szerint sem lehet bármely életkorban dolgozni, nem véletlenül találták ki a korengedményes nyugdíjazást. Úgy véli, előtérbe fognak kerülni a rugalmas nyugdíjba vonulási formák, például, amikor valaki még nem megy nyugdíjba, de már nem tevékenykedik teljes állásban.

Azt azonban, hogy testileg és szellemileg egészségesen éljük meg a ránk szabott életkort, erősen befolyásolják a környezeti és életvezetési tényezők. Az idős korosztály körében "normális" életkori tünet például az ízületi gyulladás, a csontritkulás, az emésztési problémák, az izomgyengeség, és megromolhatnak az értelmi képességek és az érzékelés is. Amikor ezekhez a tényezőkhöz fizikai, pszichológiai és érzelmi stressz is társul, megnő az esélye az immunrendszer működési zavarainak, a gyulladásos betegségek súlyosbodásának, a testsúlyvesztésnek, az általános legyengülésnek.

Ilyen stressz lehet például az, ha valaki többműszakos munkarendben dolgozik, számukra orvos szakértők is a nyugdíjkedvezményt javasolják - utalt legutóbbi felmérésük eredményeire Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. Mint mondta, 8000 többműszakos munkarendben dolgozó nőt és férfit kérdeztek internetes és személyes kérdőív segítségével, akik nemcsak a vegyiparban és a VDSZ-hez tartozó területeken dolgoznak, az eredményeket pedig egy orvosokból álló csapat értékelte.

Megállapították, hogy ezen munkavállalók körében életvitelük következtében erőteljesebbek a pszichoszociális hatások. Különös tekintettel arra, hogy közülük sokan a 62 éves korhatárt sem élik meg, már a 65 éves korhatár is problémát fog jelenteni - fogalmazott Székely Tamás. A kutatás szerint egyébként a többműszakos munkarendben dolgozóknál nagyobb eséllyel alakul ki alvászavar, emésztőrendszeri, vese-, májbetegségek, gyomorfekély, körükben nagyobb mértékű a dohányzás is. A mellrákos megbetegedések is gyakoribbak azoknál a nőknél, akik folyamatosan éjszakai munkát vállalnak, mivel szervezetükben nem tud éjszaka termelődni az a hormon, amely a rák kialakulását megakadályozza.

Egyelőre nincs más megoldás

Az OECD legfrissebb jelentése szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, bár a nyugdíjkasszák egyensúlyát a járadék reálértékének csökkentésével, vagy a nyugdíjjárulékok emelésével is lehet javítani. A magyar nyugdíjkasszával kapcsolatban Királykuti Míra azt hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott tőkét nem szerencsés, ha a kormány a költségvetés hiányának pótlására, az államadósság csökkentésére fordítja, ezt kizárólag a nyugdíjak kifizetésére lenne szabad felhasználni.

Rolek Ferenc szerint nem kell attól tartanunk, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, ugyanakkor ez a probléma nagyon összetett. Úgy látja, nemcsak azzal kellene foglalkoznunk, hogy hány éves korban lépünk ki a munkaerőpiacról, hanem azzal is, hogy mikor lépünk oda be. - Nem vizsgáljuk, hogy a belépő fiatalok életkora hogyan alakul, pedig sokan közülük eltartotti státuszban vannak, egyre később kezdik a munkát, és ez a hiány nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a nyugdíjkasszában is jelentkezik - mutatott rá. Szerinte át kellene gondolni az egész oktatási stratégiát, mert jelenleg a szakképzettségre való törekvés és az élethosszig tartó tanulás eszméje között is ellentmondás feszül.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy megfelelő számú állást kell kínálni az öregeknek, akikkel szemben - munkatapasztalatuk ellenére - sokszor erős a diszkrimináció. Magyarország ezen a területen is jelentősen elmarad az OECD országoktól: miközben a legtöbb helyen növekedett az elmúlt évtizedekben az 50-64 éves korosztály foglalkoztatása, nálunk csökkent. Az OECD országokban ez az arány 65 százalékra emelkedett 2008-ban az 1970. évi 57 százalékról, hazánkban viszont 49 százalékra esett 57 százalékról.

Vagyis, miközben jelentkezik egy elvárás, hogy többen maradjanak tovább a munkaerőpiacon, a cégek részéről nem mutatkozik kellő nyitottság az idősebbek alkalmazására. Rolek Ferenc szerint, amíg a kínálat több szegmensben meghaladja a keresletet, nem is lehet megoldást találni a 45 év felettiek problémájára. Így viszont marad a költői kérdés: hogyan fognak dolgozni 62-65 éves korukig?

Forrás: HR Portál

Vissza
2011.
március
22. 13:22

2040-ben robban a magyar nyugdíjbomba

2040-ben robban a magyar nyugdíjbomba Az elmúlt időszakban, ha megnézzük a statisztikákat, az inflációval korrigált díjbevétel 2007 óta csökkent, és 1996 óta kevesebb mint a kétszeresére nőtt. Lassú erózió indult el a díjbevételek terén – mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a Portfólió.hu biztosítási konferenciáján.
Tovább
2011.
február
14. 06:06

A fenntartható nyugdíjrendszerekről tárgyal az EP

A fenntartható nyugdíjrendszerekről tárgyal az EP Az Európai Parlament kedden vitázik a fenntartható nyugdíjrendszerekről. A képviselők másnap szavaznak egy állásfoglalásról, amely a rendszerek fenntarthatóságára és a nyugdíjasok elégséges ellátására fekteti a hangsúlyt.
Tovább
2010.
november
23. 10:36

A foglalkoztatáson múlik a "nyugdíjbéke"

A foglalkoztatáson múlik a "nyugdíjbéke" Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a keddi Világgazdaság.
Tovább
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2010.
szeptember
12. 10:44

A magas nyugdíjkorhatár következménye

A magas nyugdíjkorhatár következménye A németek egyre tovább dolgoznak, az utóbbi hét évben 12 hónappal emelkedett a nyugállományba vonuláskor betöltött tényleges életkor – írta a Süddeutsche Zeitung.
Tovább
2011.
március
01. 17:58

A szakszervezetek kritizálják a kormány tervét, de egyeztetnének

A szakszervezetek kritizálják a kormány tervét, de egyeztetnének A szakszervezetek azt várják a kormánytól a Széll Kálmán Terv bejelentése után, hogy a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat velük a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól - mondták egybehangzóan a kedden bejelentett intézkedésekről az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők.
Tovább
2011.
március
12. 21:18

Bérvisszafogást és nyugdíjkorhatár-emelést diktál az unió

Bérvisszafogást és nyugdíjkorhatár-emelést diktál az unió Megállapodtak az euróövezeti országok állam- és kormányfői péntek este abban a javaslatcsomagban, amelynek rendeltetése, hogy növelje az övezet versenyképességét - jelentette be egy internetes üzenetében Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke.
Tovább
2010.
augusztus
13. 18:40

Dolgozni mindhalálig?

Dolgozni mindhalálig? Középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban annak érdekében, hogy a jövőben is fenntartható legyen a nyugdíjrendszer - áll az Európai Bizottság tervezetében. Több uniós ország a közelmúltban döntött a limit emelése mellett, mások egyelőre fontolgatják a lépést – hazánkban fokozatosan növelik majd a nyugdíjba vonulás idejét a jelenlegi 62-ről 65 évre. Itthon jelenleg hárommillióan kapnak nyugdíjat, ami a GDP 11,5 százalékát jelenti.
Tovább
2010.
július
20. 20:00

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok Volt idő, amikor a népességfogyás valami megfoghatatlan, távoli problémának tűnt, ma pedig már azon aggódunk, hogy fogja eltartani az egyre kevesebb aktív dolgozó az egyre több nyugdíjast. Ám arról még mindig kevés szó esik, hogy a demográfiai változások – a bevándorlás, az elöregedés – alapjaiban formálhatják át az európai településeket. Milyen lesz a jövő városa? Koordinálatlanul szétterül, összezsugorodik vagy épp besűrűsödik?
Tovább
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
2011.
február
17. 12:37

Ezt Merkel sem gondolhatja komolyan! 67 év lesz a nyugdíjkorhatár?

Ezt Merkel sem gondolhatja komolyan! 67 év lesz a nyugdíjkorhatár? Angela Merkel az egész EU-ra kiterjedő, egységes nyugdíjkorhatár megállapítását javasolta. A német kancellárasszony szerint 67 éves kornál kellene meghúzni a vonalat, ami már csak azért is érdekes, mert Magyarországon épp most vezették be azt az új szabályt, miszerint a nők nyugdíjba vonulhatnak 40 év szolgálati idő után - függetlenül attól, hogy elérték a korhatárt, vagy sem.
Tovább
2010.
november
17. 22:25

Hét évvel csökken a nyugdíjkorhatár , de nem itt

Hét évvel csökken a nyugdíjkorhatár , de nem itt Bolívia kormánya bejelentette: megegyezett a nyugdíjrendszer államosításáról és arról, hogy 58 évre csökkenti a nyugdíjkorhatárt.
Tovább
2009.
augusztus
25. 22:30

Idősebb munkavállalók kellenek Európának

Idősebb munkavállalók kellenek Európának Az európai demográfiai fordulattal számolniuk kell a vállalatoknak is, egyszerűen rá lesznek utalva az idősebb, tapasztaltabb szakemberekre – ez derül ki egy angol intézet vizsgálatból.
Tovább
2009.
november
20. 12:15

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba Meg kellene duplázni az aktív időskorú munkavállalók számát a következő évtizedekben, hogy a demográfiai bomba felrobbanása elkerülhető legyen - írta a Világgazdaság Lovászy László szociológus gondolataira alapozva.
Tovább
2010.
július
08. 11:13

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer Európában. 2012-től csökkenni kezd a munkaképes korú népesség létszáma az Unióban, 2060-ra pedig a mostani négy helyett már csak két aktív korú polgár jut majd egy nyugdíjasra. Ezekkel a drámai megállapításokkal indokolja az Európai Bizottság, hogy július 7-én konzultációt indított „a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségéről”.
Tovább
2011.
március
12. 09:18

Kik kaphatnak valamilyen speciális nyugdíjkedvezményt?

Kik kaphatnak valamilyen speciális nyugdíjkedvezményt? A magyar nyugdíjrendszer több speciális kedvezményt is tartalmaz: egy részük különböző foglalkozásokhoz köthető, néhány azonban mindenkire vonatkozik. Előbbi kategóriába tartoznak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a bányászok, az egyes művészeti tevékenységet folytatók, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek. Az általánosan érvényes kedvezmények közé tartozik például az, hogy a nők negyven év munka után nyugdíjba mehetnek. A magyar nyugdíjasok nagyjából tíz százaléka - 275 ezer ember - kap juttatást kedvezményes szabályok alapján.
Tovább
2010.
szeptember
05. 12:11

Mindhalálig munka: brutális változások a nyugdíjrendszerben

Mindhalálig munka: brutális változások  a nyugdíjrendszerben Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.
Tovább
2011.
január
10. 16:27

Mit terveznek a nyugdíj után az idősek és a fiatalok?

Mit terveznek a nyugdíj után az idősek és a fiatalok? Friss kanadai felmérés szerint közel azonos nyugdíjtervekkel rendelkeznek a közvetlenül nyugdíj előtt álló baby boomer generáció tagjai és a ma harmincas, negyvenes éveikben járó fiatal felnőttek - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében.
Tovább
2011.
január
06. 06:44

Navracsics: Demográfiailag fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíjrendszert

Navracsics: Demográfiailag fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíjrendszert Az alkotmányozás és a soros elnökségi feladatok miatt került csupán tizenkét törvény a jogalkotási programba, ezért nem látszanak a nagy reformok sem - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is: a következőkben kell megoldani, hogy a kétpilléres nyugdíjrendszer demográfiailag fenntartható legyen.
Tovább
2011.
február
14. 07:00

Németország: az öregedés elviszi a gazdasági növekményt

Németország: az öregedés elviszi a gazdasági növekményt Csökkenő születésszám, korosodás, zsugorodó népesség – jelentős részben e témák uralják a közéleti vitákat Németországban. Nemrég még szűk 83 millió volt a népesség, 2030-ra 77 milliót prognosztizálnak a német statisztikusok.
Tovább
2010.
május
31. 10:23

Nyugdíjkorhatár: 70 év, vagy alacsonyabb nyugdíjak?

Nyugdíjkorhatár: 70 év, vagy alacsonyabb nyugdíjak? Összehangolt nyugdíjkorhatár-emelést javasol az EU-tagállamoknak az Európai Bizottság. Brüsszel várhatóan még az augusztusi uniós törvényhozási szünet megkezdése előtt közzéteszi azt a zöld könyvet, amelyben többek között radikális korhatáremelést is javasol. A nyugdíjban töltött évek száma a felnőtt élettartam legfeljebb egyharmada lehet.
Tovább
2011.
március
19. 05:28

Nyugdíjreform: a korhatár megemelése nem elegendő

Nyugdíjreform: a korhatár megemelése nem elegendő A jelenlegi nyugdíjreformok - a megemelt nyugdíjkorhatárok ellenére - még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy a jövőben a nyugdíjköltségeket fedezzék - állapítja meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, nyugdíjreformokról kiadott jelentése.
Tovább
2010.
december
22. 08:57

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére"

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére" A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.
Tovább
2011.
február
02. 17:20

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert

Orbán: megmentettük a nyugdíjrendszert A kormány megmentette a nyugdíjrendszert Orbán Viktor szerint, aki szerdai sajtótájékoztatóján példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő szerint szabad volt a választás lehetősége, a magánpénztárakban maradókat "magabiztos" és "bátor" embereknek nevezte.
Tovább
2011.
március
11. 16:51

Tiltakozás a korhatár előtti nyugdíj korlátozása miatt

Tiltakozás a korhatár előtti nyugdíj korlátozása miatt A szakszervezetek reakciója a Széll Kálmán tervre: tiltakozás a korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségek korlátozása, valamint a hozzátartozói utazási kedvezmények megszüntetése miatt.
Tovább
2010.
november
26. 10:13

Utáljuk, amit a nyugdíjrendszerrel csinálnak

Utáljuk, amit a nyugdíjrendszerrel csinálnak Az emberek túlnyomó többsége nem ért egyet a kormány magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos döntéseivel, derül ki az AEGON Pénztárszolgáltató online felmérésből. Az eddigi több mint négyezer válaszadó 77 százaléka szerint rossz döntés volt a nyugdíjjárulékok elvonása az államhoz, 67 százalékuk magánkassza tagja maradna és csak 4 százalék mondta biztosra, hogy az államot választaná - igaz, a válaszadás pillanatában még nem lehetett tudni, hogy a kormány államosítja a nyugdíjrendszert.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART