2012.
július
16. 17:28

Holtzer: a kormánynak nincs kiforrott nyugdíjkoncepciója

Holtzer Péter A demográfiai és foglalkoztatási nehézségek miatt hosszú távon a magyar nyugdíjrendszer is fenntarthatósági problémákkal küszködik, a rendszerhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. Az utóbbi években már történtek intézkedések, például a korhatáremelés formájában, amelyek segítettek, azonban sokat ártott az öngondoskodásnak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása, valamint a negatív kommunikáció - véli Holtzer Péter nyugdíjszakértő a hvg.hu-nak adott interjújában. A szakértő szerint a kormánynak nincs nyugdíjkoncepciója, zárt ajtók mögött folyik a gondolkozás.

A legfrissebb verzió szerint a német pontrendszerre állnánk át, amely a szakértő szerint a mai rendszernél százszor átláthatóbb. A gyermekvállalás beépítése a nyugdíjrendszerbe viszont szerinte kockázatos, hiszen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a fiatalok azért vállalnának több gyereket, mert azért majd magasabb nyugdíj jár.

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal volt elnöke, Holtzer Péter szerint ma már ott tartunk, hogy a kevés járulékfizető, alacsony születésszám, valamint a mérsékelt foglalkoztatás miatt spirálba kerültünk, a nyugdíjrendszer emiatt hosszú távon nehezen menedzselhető. Pontosan ezért mondják nagyon sokan, hogy bele kell nyúlni a rendszerbe, és meg kell változtatni a nyugdíjrendszerben a szokásos paramétereket (helyettesítési ráta, nyugdíj-indexálás, járulékkulcs, nyugdíjkorhatár).

A helyzetünk viszont nem egyedi, a világ számos országában hasonló gondokkal szembesülnek a politikusok. Igaz 10 évvel ezelőtt történtek a nyugdíjrendszerben jelentős kiadásbővítések, a 13. havi nyugdíjjal és a korhatári könnyítésekkel, azonban az utóbbi 3-4 évben jelentős változások történtek, amelyek javították a rendszer fenntarthatóságát. Ennek központi eleme a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a szabályozói szigorítások, amelyek a korhatár előtti nyugdíjazást nehezítik meg.

Sajnos a rideg valóság az, hogy amíg a külső gazdasági környezeten, vagyis például a foglalkoztatáson és az adófizetési morálon nem tudunk változtatni, addig nem lehet jól működő nyugdíjrendszerünk. Paraméterekkel természetesen lehet a rendszert finom hangolni, azonban a korhatáremelés negatív hatása a tankönyvi példákkal ellentétben, hogy kiszorítja a fiatalokat a munkaerőpiacról, ezért is magas, 30 százalékos a fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon.

A szakértő szerint nyilvánvalóan látszik, hogy sokkal inkább rá leszünk szorulva az öngondoskodásra, mint azt gondolnánk. Eközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy 100-150 évvel ezelőtt a nyugdíjrendszerek "intergenerációsak" voltak, ami azt jelenti, hogy a családon belüli generációk egymásról gondoskodtak. Az emberek ezt ma is megteszik, viszont ha a nyugdíjra gondolunk, akkor azonnal átvált az agyunk és az állami kötelezettségekről és jogos jussokról kezdünk beszélni. Pedig éppen a generációk közötti szolidaritás az, amelyre rendkívüli mértékben lesz szükség.

A nyugdíjszakértő szerint azért is felértékelődik az öngondoskodás, hiszen a kormány fiskális okok miatt felszámolta a magánnyugdíjpénztárakat. Az való igaz, hogy számos működési jellemzőjét rendbe kellett volna tenni, azonban a magánpillért hagyni kellett volna tovább működni, hiszen a kockázatokat megosztotta az állam, az intézményi befektető és az egyén között. A második pillér államosítása rövid távon javított a nyugdíjbiztosítási alap helyzetén, viszont hosszú távon egyértelműen rontotta a rendszer egyensúlyát az intézkedés.

Nincs új nyugdíjkoncepció

A kormánynak nem is volt és most sincs nyugdíjkoncepciója, hiszen ha lenne ilyen, akkor már tudnánk róla. Az elmúlt két évben Holtzer Péter szerint zárt ajtók mögött folyt a gondolkozás és tervezés. Évekkel ezelőtt a svéd modellről volt szó, hiszen az előző Fidesz-kormány is gondolkozott a bevezetésén, miközben az ONYF jelenlegi vezetője, Mészáros József is a svéd nyugdíjrendszer elkötelezett híve. Érdekes módon azonban az elmúlt hetekben a nyilatkozatokban már a német pontrendszer sejlik fel, mint távlati cél, miközben a Fidesz favorizált megoldása a svéd modell lett volna.

A szakértő szerint a pontrendszer itthon is adaptálható lenne, véleménye szerint szükség lenne egy alapnyugdíjra, egy kisebb kötelező munkanyugdíjra, ezen felül pedig a mainál sokkal erősebb öngondoskodásra. A pontrendszer sokkal egyszerűbb, mint a svéd modell, amelyet azért szeretnek, mert feketén-fehéren megmondja, hogy mennyi pénzre számíthatok. Ha nálunk vezetnék ezt be, akkor ilyen gazdasági környezet mellett rögtön láthatnák, hogy hihetetlen mértékben csökken a nyugdíjváromány.

A pontok átszámítását viszont a mindenkori pénzügyi helyzet alapján kalkulálnák ki. Ha egy évig dolgozom az átlagbérért, akkor kapok egy pontot, ez alapján pedig meg lehet mondani, hogy mekkora nyugdíjra számíthatok. A mai rendszernél ez is százszor átláthatóbb lenne, hiszen ma nincs olyan ember, aki meg tudja mondani, hogy 5 évvel a nyugdíj előtt mekkora járandóságra számíthat. Persze nem szabad túl sokat várni a rendszertől, hiszen hosszú távon nagyon nehéz megmondani, hogy mi fog körülöttünk történni, vagyis forint-fillérre pontosan nem tudjuk majd, hogy mit kaphatunk.

A rendszer addig nem tud elindulni, amíg nincs meg a részletes egyéni nyilvántartás, amiben szerepel minden emberre vonatkozóan hogy mit fizettem be és mit vehetek majd ki a rendszerből. Most ott tartunk, hogy visszamenőlegesen fel vannak dolgozva az adatok, azonban nem tudom azt megcsinálni, hogy megnyomok egy gombot és azonnal ki tudom számítani, mekkora nyugdíjat kell adni. Ma alsó hangon három hónap ennek az átfutási ideje, ami vicc - fogalmazott Holtzer Péter.

A nyugdíjszakértő szkeptikus viszont a gyermekvállalás és nyugdíjrendszer összekapcsolása terén, mint elmondta ma elég életszerűtlen elképzelés, hogy a fiatalokat nyugdíjjal lehetne ösztönözni arra, hogy több gyereket vállaljanak. Sokkal inkább arra van szükség, hogy a munka és a család ne álljon egymással szemben, ezt követően pedig meg kell adni a kisközösségeknek, családoknak a lehetőséget arra, hogy megtakarítsanak. Az új-zélandi rendszerben például az alacsony állami nyugdíj arra ösztönöz, hogy megtakarítsanak az emberek.

Időközben felmerült, hogy az önkéntes pénztáraknál is változtatásokat tenne a kormány, méghozzá a legfőbb tulajdonosokat, a bankokat és a biztosítókat kivennék a rendszerből. Az öltet kapcsán Holtzer Péternek az a véleménye, hogy ha ezt megvalósítanák, akkor az még egy pofon lenne a rendszernek és ellenkező irányba mennénk el. Arra van szükség, hogy a pénztárakat jobb működésre sarkallják, az embereket pedig több öngondoskodásra.

Holtzer Péter az interjú végén elmondta, hogy meg kell értetni a társadalommal, hogy nem támaszkodhat teljes egészében az államra. Az öngondoskodásnak viszont nem használ, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a bankok és biztosítók a nép ellenségei. Egy tőkés társadalomban ezek az intézmények nem lopják el az emberek pénzét, ilyet feltételezni nonszensz. Az öngondoskodási elemek közül a legfontosabb, hogy az ember elhiggye, az a szereplő, akinek odaadom a pénzem, az több évtized múlva is ott lesz a piacon.

Forrás: portfolio.hu / hvg.hu

Vissza
2012.
július
11. 09:05

Fidesz: nem csökkenhetnek a nyugdíjak!

Fidesz: nem csökkenhetnek a nyugdíjak! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja és a párt országos nyugdíjastagozata határozottan visszautasítja Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató elnökének azon felvetését, amely szerint a nyugdíjak drasztikus csökkentésére lenne szükség - közölte Rogán Antal, a párt frakcióvezetője és Iván László, a tagozat elnöke.
Tovább
2012.
július
09. 12:13

Heim Péter: drasztikus nyugdíjcsökkentés kell!

Heim Péter: drasztikus nyugdíjcsökkentés kell! A kormány már a szociális kiadásokhoz hozzányúlt, azonban további intézkedések szükségesek, hogy ne termelődjenek újra a feszültségek a rendszerben. A romló demográfiai viszonyok miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne nyúljunk hozzá a nyugdíjakhoz, azok mértékét a bérekhez képest a jövőben csökkenteni kell - mondta a Századvég Gazdaságkutató elnöke, Heim Péter az MTV egyik műsorában. A drasztikus nyugdíjcsökkentés társadalmi feszültségekkel jár, azonban ez elengedhetetlen, ahogy az is, hogy a gyermekvállalást beillesszük a nyugdíjrendszerbe.
Tovább
2012.
július
12. 08:16

Heim Péter: hosszú távon elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása

Heim Péter: hosszú távon elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása Hosszú távon a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítására van szükség, hiszen ha a jövőben nem sikerül a társadalom elöregedését megállítani, szükséges lesz a nyugdíjba vonulók nettó béréhez viszonyított nyugdíjat, az úgynevezett helyettesítési rátát fokozatosan csökkenteni, vagy a nyugdíjkorhatárt emelni - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán az MTI-nek.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART