2012.
július
05. 06:26

Horn Gyula 80 éves

Címkék:
Horn Gyula Az MSZP ünnepel, de Horn Gyula betegsége miatt nem lehet ott a rendezvényen. Állandó kórházi kezelésre szorul, 2007 szeptembere óta nem lépett nyilvánosság elé Magyarország egykori miniszterelnöke. Orbán Viktor levélben köszöntötte, amelyben egyebek közt azt írta: minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt.

A kezdetek

Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten, szegény körülmények között élő család harmadik gyermekeként. 1944-ben a Gestapo elhurcolta apját, Horn Gézát, aki soha nem tért vissza Magyarországra. Műszerésztanulóként, kihasználva a lehetőségeit, befejezte általános és középiskolai tanulmányait, 1950-ben sikeres érettségit tett.

Ezután ösztöndíjjal a Don Rosztovi - az akkori Szovjetunió - Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolára járt, ahonnan négy év múlva diplomával távozott.

Politikai karrier

1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, ugyanekkor a Pénzügyminisztérium forgalmi adó főosztályán referensként vállalt munkát, amit 1959-ben, a Külügyminisztériumba kerülésekor kénytelen volt feladni.

Az MDP 1956-os feloszlásakor belépett az újonnan alapított MSZMP-be. 1960-tól diplomáciai feladatokat látott el Szófiában és Belgrádban, egy évvel később már a szófiai magyar nagykövetség attaséja volt. 1963 és 1969 között Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot, nagykövetségi titkár, majd nagykövetségi tanácsos lett.

Ezután a Külügyminisztérium Központi Bizottságának Külügyi Osztályának konzultánsa és politikai munkatársa volt. Osztályvezető-helyettessé választották, ezt a posztot 1969-től 1989-ig foglalta el.

1985-ben kinevezték a külügyi tárca államtitkárává, 1987-től egy éven át pedig a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának munkájában vett részt.

A rendszerváltás előtti politikai karrierjében a csúcspont az 1989-es külügyminiszteri kinevezése volt Németh Miklós kormányában. 1990 márciusában Moszkvában aláírta azt az államközi megállapodást, ami biztosította a szovjet csapatok kivonulását 1991 júniusáig.

Miniszterelnökség előtt, alatt, után

Horn Gyula a rendszerváltás körül kialakult vitákban végig kiállt szocialista elvei mellett, 1989 októberében az MSZP egyik alapító tagja lett. 1990-től 1998-ig, nyolc éven keresztül ő volt a párt elnöke, az ezt követő két évben pedig frakcióvezető-helyettes. 1993-ban az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé választották, az Országgyűlésnek hivatalosan 2010-ig volt a tagja.

Az 1994-ben tartott országgyűlési választásokon ő vezette az MSZP országos és budapesti területi listáját, ahol a képviselői helyek 54%-át szerezte meg a párt. Pártja rendkívüli kongresszusán, június 4-én miniszterelnöknek jelölték, húsz nappal később aláírta a koalíciós szerződést az SZDSZ-szel, mellyel a koalíció kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben.

Azonban önkorlátozásként a négyötödös szabályt alkalmazták, így a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel egyetértésben szavazhatták meg. Miniszterelnökségéhez köthető a sokat vitatott Bokros-csomag is, melynek következtében az infláció 30% fölé ugrott, főként a vámpótlék és a forint egyszeri leértékelése miatt.

Miniszterelnökként már ekkor sürgette az ország uniós csatlakozását, csakúgy, mint a szociális piacgazdaság kiépítését. Azonban a személye körüli ellentmondások, illetve megkérdőjelezhető politikai szerepvállalásai az 1998-ban tartott választásokon a párt és Horn Gyula súlyos vereségéhez vezettek.

Ezután a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke volt 2003-ig, 1996-tól töltötte be a tisztséget. 2002-ben Medgyessy Péter kinevezte a miniszterelnök EU-különmegbízottjának, 2004-ben pedig az MSZP európai parlamenti listáján a második helyet szerezte meg. Egyre súlyosbodó betegsége miatt 2007-ben tartott 75. születésnapja után nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, személye azonban máig megosztja a közvéleményt.

Nézetei, megítélésének ellentmondásai

Horn Gyula megosztó személyisége, politikai szerepvállalásai az utóbbi évek egyik közkedvelt témájává nőtték ki magukat, különös tekintettel az 1956-os forradalomban betöltött szerepét illetően. Elmondása szerint 1956 októbere és novembere között nemzetőr volt, vagyis egy olyan, szovjet csapatok elleni szervezet tagja, mely a honvédség, a rendőrség és a civil szervezetek összefogását segítette elő.

Hivatalos okiratok szerint azonban novembertől állományban volt a forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál - pufajkások -, ahol a szovjet csapatok segítőjeként a Kádár-rendszer megszilárdításán dolgozott. A forradalom ötvenedik évfordulóján a Die Weltnek adott interjújában azt állítja, hogy 56 nem a kommunizmus elleni harc volt, továbbá azt, hogy a pufajkások a törvényes rendet védték a kiszabadult bűnözőkkel szemben.

Ezek a kijelentések 2007-ben arra késztették Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje polgári kitüntetésére felterjesztett politikusnak nem adta át a díjat.

A 75. születésnapján tartott beszédekor Horn Gyula tartotta magát kijelentéseihez, ekkor az SZDSZ határolódott el nyilatkozatában a politikustól.

Hasonlóan kérdéses a vasfüggöny lebontásában játszott szerepe is. Bár tény, hogy az osztrák külügyminiszterrel együtt ő vágta át 1989-ben a műszaki határzár megmaradt, tíz méteres szakaszát, de már előtte, a páneurópai piknik során átengedték a kelet-németeket. Németh Miklós akkori miniszterelnök 2010-ben azt nyilatkozta, hogy Horn Gyulának egyáltalán nem volt köze az ezt megelőző tárgyalásokhoz. Az pedig, hogy a hírhedt 1994-es autóbalesete valóban merénylet volt-e a személye ellen, vagy pusztán figyelmetlenség történt, valószínűleg sosem derül már ki.

Az MSZP ünnepel

Horn Gyula születésnapját az MSZP ünnepli, melyen a volt miniszterelnök súlyos betegsége miatt nem vesz részt. Az ünnepségre azokat a szocialista képviselőket hívják meg, akik 1990 és 1998 között, Horn Gyula szocialista pártelnöksége idején voltak a parlament tagjai. Meghívják továbbá a szocialisták és a szabad demokraták alkotta Horn-kabinet minisztereit, államtitkárait, nagyköveteit, valamint állami cégek akkori magas beosztású vezetőit.

Horn Gyula öt éve tartó súlyos betegsége óta a felesége és a gyermekei döntenek minden őt érintő kérdésről. A születésnapot a család egyetértésével szervezi a Magyar Szocialista Párt, az ünnepségen a párt jelenlegi elnöke, Mesterházy Attila, Kósáné Kovács Magda, Kovács László, Tóth József XIII. kerületi polgármester és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója mond beszédet.

Forrás: MTI/Femina.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART